Március 15. a Liszt Intézetekben

Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc emléke előtt tisztelegtek világszerte a magyar kulturális intézetek. Filmvetítéssel, színházi előadásokkal, koszorúzásokkal, hangulatos gyerekelőadással, koncertekkel idézték meg nemzeti ünnepünk forradalmi eseményeit.

A Moszkvai Liszt Intézet 2024. március 13-án, ünnepi fogadás keretében emlékezett meg a moszkvai Magyar Nagykövetségen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire és hőseire. A rendezvény keretében fellépett a huszár egyenruhába öltözött Golden Horn fúvós zenekar. A nagykövetség dísztermében egy 1 méter magas 1848-as világító lámpatestet állítottak fel, valamint egy 4 méter széles LED-falon huszár tematikájú animáció- és filmrészleteket vetítettek. 2024. március 15-én publikálták a moszkvai Liszt Intézet hivatalos blog oldalán: az „1848/49” című memóriajátékot is, amely bemutatja a magyar forradalom és szabadságharc főbb helyszíneit és szereplőit.

A Tallinni Liszt Intézet és a Helsinki Liszt Intézet együttműködésében valósult meg a hagyományos márciusi 15-i magyar nemzeti ünnepi fogadás Tallinnban, a Pedagógusok Házában, amelynek keretében koncertet adott Rozmán Lajos Liszt Ferenc-díjas klarinétművész, akit Szilasi Dávid kísért zongorán. A programban elsősorban magyar művek szerepeltek, mint például Kodály Zoltán „Epigrammák”, Sáry László „Nagymama tánca”, Bartók Béla „Este a székelyeknél”, illetve „Dudások”.

A New York-i Liszt Intézet Berecz István néptáncművész részvételével egy nagysikerű promóciós videót tett közzé, amely az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc emléke előtt tiszteleg. A felvételt New York legfrekventáltabb helyszínein forgatták, így a Brooklyn Hídon, Dumbo városrészben, a Time Square-en és a Central Parkban. Az intézet közösségi média platformjain a videó két nap leforgása alatt több, mint 40.000 emberhez jutott el és közel háromszáz megosztást generált. Emellett a New Yorki Magyar Házban a Déryné Társulat előadásában Petőfiről szóló előadást tekinthettek meg az érdeklődők. A műsor rendhagyó módon nem Petőfi Sándor hatalmas életművét, vagy sajnálatosan rövid életútját dolgozta fel, hanem legnagyobb szenvedélyeibe engedett betekintést nyerni legsokszínűbb szövegeinek megszólaltatásával, a Petőfi életében központi szerepet betöltő témaköröket érintve.

Az Isztambuli Liszt Intézet koszorúzást, és megemlékezést tartott Guyon Richárd sírjánál az isztambuli haydarpaşai temetőben. Guyon 1849 végétől haláláig az Oszmán Birodalom hadseregében szolgált. 1854-56-ban a Kaukázusi Török Haderő vezérkari főnöke volt. Síremlékét Magyarország 1956-ban, majd 1998-ban újíttatta fel. A Magyar-Török Baráti Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia 2001-ben Zsolnay-pirogránit Kossuth-címert helyezett el a sírnál. A megemlékezésen részt vett dr. Pintér Attila főkonzul, Sipos Áron intézetigazgató, Kovács Gergő kulturális attasé, illetve a főkonzulátus munkatársai is.

A Tokiói Liszt Intézet a nagykövetség szervezésében megvalósuló ünnepi műsor megszervezésével járult hozzá a rendezvény sikeréhez. Takaku Keijiro japán népzenész volt a fellépő művész, aki több évtizedes magyarországi tartózkodást követően költözött vissza Japánba. A magyar népzenében jártas, több hangszeren játszó zenész tekerőlanton adta elő a „Klapka indulót”, a „Kossuth Lajos táborában” és a „Kossuth Lajos azt üzente” című dalokat. A több mint száz fős vendégsereg együtt énekelt az előadóművésszel. A műsort követően tradicionális magyar ételeket és borokat fogyaszthattak a vendégek.

A Szöuli Liszt Intézet nagykövetséggel közösen rendezett ünnepi fogadást március 14-én. Az eseményen a nagyköveti köszöntő után a közel száz résztvevő elénekelte a Himnuszt és a Kossuth-nótát, a melyet Korean Kodály Society előadásában egy-egy magyar és koreai népdal követett. Az eseményt tombolahúzás zárta, amelyen a Liszt Intézet 20 darab jegyet sorsolt ki a 2024. április 21-ig látogatható Victor Vasarely kiállításra.

2024. március 14-én a Brüsszeli Liszt Intézetben kokárdakészítő műhelyfoglalkozást tartottak. A workshopon Vajda Villő koordinátor vezetésével a résztvevők egyedi, filcből készített kokárdákat készíthettek. Másnap Jósika Miklós báró emléktáblájának megkoszorúzására került sor. Az ünnepi megemlékezésen beszédet mondott dr. Kovács Tamás Iván nagykövet, imát mondott Topolánszky Ákos lelkész. Szintén aznap Kossuth Lajos édesanyja, Kossuth Lászlóné (született. Weber Karolina) síremlékét is megkoszorúzták.

A Londoni Liszt Intézet levetítette “A Hadik” (2023) című magyar történelmi kalandfilmet, amely a történelem egyik legdicsőbb, ugyanakkor kevésbé ismert és tárgyalt mozzanatát dolgozza fel. A mű igazi sztárparádéval és látványos, nagyszabású akciójelenetekkel eleveníti fel az eseményt, ahol Hadik András és mindenre elszánt csapata végrehajtja a történelem legvakmerőbb huszárcsínyét. A filmet magyar nyelven, angol felirattal vetítették, online felületen. A vetítés a Hungarian Movie Nights programsorozat keretében, Magyarország Főkonzulátusa Manchester, Magyarország Főkonzulátusa Edinburgh, a londoni Liszt Intézet és a Nemzeti Filmintézet közös szervezésben valósult meg.

A Helsinki Liszt Intézet Sára Sándor „80 huszár” (1978) című kosztümös kalandfilmjét mutatta be március 15–16-án eredeti nyelven, angol felirattal az online filmklubjuk keretében. Az 1848-as forradalom kitörésekor Paál Farkas kapitány (Dózsa László) huszárezrede egy lengyel kisvárosban állomásozik. A magyar katonákhoz is eljut a kiáltvány, amely a huszárok hazatérését sürgeti. Az ezred egyik tagja, Korsós András (Madaras József) szökést kísérel meg, de elfogják, és nyilvánosan megvesszőzik, ami fellázítja a helyi lengyeleket. Az osztrák hadvezetés utasítja a huszárokat a zavargások leverésére. Ők erre nem hajlandóak, és úgy döntenek, hazatérnek Magyarországra. Útjuk során nemcsak a természeti elemekkel, de az őket üldöző császári túlerővel is meg kell küzdeniük.

Magyarország Szófiai Nagykövetsége és a Szófiai Liszt Intézet március 15-e kapcsán minden évben koszorúzást szervez Bulgária azon vidéki településein, ahol valamilyen módon őrzik az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékét: Csiprovciban Dunyov István emléke előtt tisztelegtek, Vidinben, ahol Kossuth és társai menedéket találtak, és Sumenben, amely város önzetlenül befogadta Kossuth Lajost és az őt kísérő csapatát. Utóbbi helyszínen a Kossuth-háznál koszorúkkal, a Kossuth emlékműnél pedig katonai rituáléval emlékeztek. A szófiai megemlékezés hagyományosan a Kossuth és Petőfi emléktábláknál zajlott, amelyen beszédet mondott dr. Boros Miklós Magyarország szófiai nagykövete, és Krasno Selo kerület polgármestere is.

Az 1848-49-es magyar forradalom kitörésének évfordulója alkalmából a varsói nagykövetség, a Varsói Liszt Intézet és a Lengyelországi Magyar Egyesület képviselői koszorút helyeztek el a varsói Łazienki Parkban található Bem emlékműnél.

A Bécsi Collegium Hungaricum a Kolompos Együttes „Jönnek a huszárok…” című gyerekeknek szóló műsorával emlékezett meg az 1848-49-es szabadságharcról március 11-én. A több mint száz főt vonzó eseményen hangulatosan mutatták be az 1848-49-es szabadságharc korát lepedőre festett falusi táj díszlettel, huszároknak öltözött gyermekszereplőkkel, kisdobossal, zászlóvivővel, katonákat búcsúztató, fejkendőt viselő, keszkenővel integető lányokkal, verbunkos tánccal, muzsikaszóval. A koncert és a mese után táncra perdült a terem apraja-nagyja.

2024. március 14-én a Zágrábi Liszt Intézet koszorúzással emlékezett meg az ünnepről a Petőfi Sándor emléktáblánál, melyet a Sorgyalog egyesület tagjai is részt vettek két honvéd, két horvát határőr, és egy császári öltözetet mutatva be és díszőrséget állva. Majd az intézetben került sor a hagyományos nemzeti ünnepi fogadásra, ahol dr. Demcsák Csaba nagykövet beszéde után, Ćurković-Major Franciska, a Hungarológiai tanszék docense részére kitüntetés átadására került sor. A rendezvényen Balanyi Szilárd előadásában hangzottak el a himnuszok, majd Galambos Dorina és Kiss Flóra 1848-as dalokkal tették színesebbé a megemlékezést.

A Berlini Collegium Hungaricumban (CHB) a magyar diaszpóra szervezeteinek közös ünnepe igazi közönségsiker volt. Hat órán keresztül zajlottak a változatosnál változatosabb programok a CHB épületében, egyebek között a résztvevő egyesületek közös gálaműsora sokféle művészeti fellépővel, emellett népzene és táncház, kötetlen ismerkedés, népi játékok a gyerekeknek és rock koncert. is várta az érdeklődőket. Közel háromszáz fő fordult meg a az intézetben, akik legnagyobb része magyar volt. A rendezvényt a Kőrösi Csoma Sándor Program támogatta. A magyar napról élőben tudósított az M1 Ma este című adása (2024. márc. 16. esti híradója).

A Pozsonyi Liszt Intézet szervezésében színházi előadást tekinthettek meg az érdeklődők „JÖVENDÖLÉS - Életképek Petőfi Sándor életéből” címmel. A Petőfi Sándor életét bemutató verses színdarab a neves költő életébe engedett betekintést. Linka Ágnes mini-színműve a dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Városi Művelődési Központtal közös szervezésében valósult meg. A színdarab bemutatása mellett koszorúzásra és megemlékezésre is sor került a pozsonyi Petőfi szobornál, és bemutatták „A világ és a vége” című színházi előadást is a pozsonyi Cultus Ružiňov Művelődési Központban.