Magyarország az Oszakai Világkiállításon

A Kulturális és Innovációs Minisztérium és az Építési és Közlekedési Minisztérium közös szervezésében 2025. április 28–30. között valósult meg a Magyar Kulturális Tematikus Napok programsorozat az Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonjában. A háromnapos eseménysorozat célja az volt, hogy betekintést nyújtson az odalátogatóknak Magyarország gazdag kulturális örökségébe, valamint a hagyományokból táplálkozó kortárs magyar kulturális élet jellegzetességeibe. A három nap során olyan világhírű japán meghívott előadók is a Magyar Pavilon vendégei voltak, mint Fujimoto Sou építész, a Sou Fujimoto Architects alapítója, valamint Sejima Kazuyo és Nishizawa Ryue, a SANAA japán építésziroda vezetői. A magyar zenei kultúrát többek között Miklósa Erika világhírű operaénekes és a Timár Néptáncegyüttes képviselte.

A háromnapos eseménysorozat „Co-Creating Cultures for the Future” tematikus héten valósult meg a világexpón, és a magyar kultúra néhány olyan kiemelkedő, világszerte jelentős érdeklődésre számot tartó területe köré szerveződött, mint az építészet, a kortárs dizájn, a népi kultúra és hagyományőrzés, valamint a zenekultúra. A rendezvénysorozat többek között szakmai előadások, workshopok és kulturális bemutatók révén hozta közelebb e területeket a nemzetközi közönséghez.

2025. április 28-án a „Magyar építészet és örökség” témakörében folytak előadások a Magyar Pavilonban. Délelőtt UNI.CO.RE szimpóziumra és könyvbemutatóra került sor az Óbudai Egyetem és az Osaka University oktatóinak és hallgatóinak részvételével. Az előadáson a jövő városait vizsgálták, majd bemutatták a pesti bérházak megőrzését és fejlesztését célzó kötetet, amely egy több mint 15 éves japán–magyar kutatás lenyűgöző eredménye. Délután Újjáéledő magyar építészet címmel tematikus építészeti előadások valósultak meg a Magyar Pavilonban. Lánszki Regő építészeti államtitkár (Építési és Közlekedési Minisztérium) nyitó beszéde után Sejima Kazuyo & Nishizawa Ryue (SANAA) mutatta be a közönségnek az Új Nemzeti Galéria épületét. Turi Attila elnök (Magyar Művészeti Akadémia) a Magyar Művészeti Akadémia köztestületének tevékenységéről tartott előadást, utána Dr. Almássy Kornél igazgató (Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ) előadása következett az Új Magyar Építészeti Központ és Múzeumról. Finta Sándor üzemeltetési és fejlesztési vezérigazgató-helyettes (Várkapitányság Nonprofit Zrt.) a Nemzeti Hauszmann Programról, a Budavári Palotanegyed és környezetének megújításáról beszélt, majd Dr. Herczeg Ágnes elnök (Magyar Kertörökség Alapítvány) „Tündérkert – Magyar kertörökség” c. előadását hallgathatta meg a közönség a magyar történeti kertekről. A napot Oláh Zsanett ügyvezető (Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.) „Régi korok tisztelete” című előadása zárta a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram fejlesztéseiről.

2025. április 29-én „Hagyomány és modernitás: Magyar dizájn és népi kultúra” címmel valósultak meg programok a Magyar Pavilonban. Délelőtt Kovács Csaba megbízott rektor a Jövőnk tervezése címmel mutatta be a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet (MOME), délután pedig „A magyar néptánc Japánban” –címmel valósultak meg magyar folklórt bemutató tematikus előadások, filmvetítés és workshopok. Timár Mihály művészeti vezető (Timár Együttes) tartott előadást a magyar táncház-mozgalomról és annak japán leágazásáról, majd Timár Mátyás A magyar néptánc Japánban c. filmjének vetítése következett. Timár Mihály vezetésével magyar népi viseletbemutató workshopot lehetett megtekinteni, melyen a Timár Együttes tagjai működtek közre, végül magyar népi hangszerbemutató workshop következett Vizeli Máté és Mihó Attila vezetésével. A napot a Timár együttes műsora zárta.

2025. április 30-án „Magyar Harmóniák: A magyar zene bűvöletében” címmel valósultak meg programok a Magyar Pavilonban. Délelőtt Csaba Gábor kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár (Kulturális és Innovációs Minisztérium) angol nyelvű előadása hangzott el a magyar kulturális diplomácia rendszeréről és a külföldi magyar intézetek hálózatáról, majd Merényi Krisztina igazgató (Tokiói Liszt Intézet) japán nyelvű előadása következett a tokiói Liszt Intézet tevékenységéről és a magyar–japán kulturális kapcsolatokról. Az érdeklődők átfogó képet kaphattak Japán és Magyarország kulturális kapcsolatainak jelenéről és jövőjéről, valamint a kultúra szerepéről a nemzetek közötti párbeszéd előmozdításában. Délután Sou Fujimoto, a kortárs japán építészet világszerte ünnepelt mestere tartott különleges előadást a Magyar Pavilon immerzív dómjában. A Magyar Zene Háza és az Expó gyűrűjének tervezője megosztotta a résztvevőkkel az ikonikus budapesti épület mögötti vízióját, a Városliget inspiráló erejét, és azt is, hogyan ölt testet alkotásaiban a természet és az építészet harmóniája. Az eseményt Miklósa Erika, Szüts Apor és Shimizu Yosuke közös produkciója varázsolta még emlékezetesebbé.Ezek után „Magyar harmóniák: A magyar zene bűvöletében” címmel valósultak meg tematikus előadások és bemutatók a magyar zenei életről. Először Batta András ügyvezető igazgató és Horn Márton intézményigazgató (Magyar Zene Háza) tartott előadást a Magyar Zene Háza művészeti és oktatási tevékenységéről, majd a Kvintesszencia Mesteriskola Társulatának produkciója következett. Miklósa Erika operaénekes, a Kvintesszencia Mesteriskola alapítója tanítványaival mutatta be a saját fejlesztésű zenepedagógiai módszerét. Ezek után Fekete Gyula nemzetközi rektorhelyettes (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) előadása hangzott el a Zeneakadémia tevékenységéről és nemzetközi kapcsolatairól. Az előadás közben Shimizu Yosuke csellóművész zenei produkcióját is élvezhette a közönség. Végül Dr. Rajk Judit igazgató (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete) tartott előadást a kecskeméti Kodály Intézet tevékenységéről és a Kodály-módszer mai alkalmazásáról. Este a közönség újra élvezhette a Timár Együttes műsorát az Outer East Pop-up Stage-en. A produkcióban olyan japán táncosok is felléptek, akik Timár Sándor, a 20. század legendás táncpedagógusának módszerével sajátították el a magyar néptánc lépéseit Japánban. Az előadás hatalmas sikert aratott, a Timár-módszer évtizedek óta köti össze a nemzeteket és a kultúrákat.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium három napos rendezvénysorozatának köszönhetően a látogatók a zene, a kézművesség, a tánc, a kortárs dizájn és az építészet világán keresztül ismerhették meg hazánk gazdag örökségét és annak mai, élő formáit. A tematikus programokra a kulturális élet szereplői és a kulturális szakemberek mellett az olyan kultúra iránt érdeklődő látogatók is eljutottak, akik a hagyomány és az innováció párbeszédén keresztül szerették volna felfedezni a magyar kultúra egyedi vonásait. A magyar kultúra nemcsak képviseli magát Japánban, hanem valódi hidat képez a nemzetek, intézmények és emberek között.