Magyar történetek és dallamok Tallinn szívében
A 2026-os év első hónapjaiban a Tallinni Liszt Intézet változatos programkínálattal várta az észt, a magyar és a nemzetközi közönséget. Februárban a Concerto Budapest fúvós művészeinek koncertjét hallgathatta a közönség a Kadriorg Kastély falai között, valamint bemutatásra került Jókai Mór „A dagői torony” című elbeszélése és három online film: a „Veszélyes lehet a fagyi”, a „Keménykalap és krumpliorr” és A Pál utcai fiúk adaptációja is elérhetővé vált a közönség számára. Márciusban a programsorozatot a hagyományos húsvéti tojásfestő foglalkozás zárta, amelyen a tallinni magyar családok és a helyi érdeklődők együtt élvezhették a kreatív, közösségi programot. Az események a zene, irodalom, film és hagyományok területeit ötvözték, miközben a magyar kultúra sokszínűségét mutatták be Észtország fővárosában.
A februári programsorozat egyik kiemelkedő zenei eseménye a Concerto Budapest vezető fúvós művészeinek fellépése volt a festői Kadriorg Kastély és Művészeti Múzeum falai között. A nagy múltú kastély „Kastélyzene” sorozatának részeként megvalósult Concerto Winds című koncerten mintegy 120 fős közönség vett részt, köztük helyi zenekedvelők, turisták és a tallinni magyar közösség tagjai. A műsor különlegességét az adta, hogy a klasszikus repertoár, többek között Wolfgang Amadeus Mozart és Ludwig van Beethoven művei mellett hangsúlyos szerepet kaptak a 20. századi magyar zeneszerzők, így Kurtág György és Ligeti György alkotásai is. A koncert nemcsak zenei élményt nyújtott, hanem méltó módon kapcsolódott a Kurtág-centenáriumhoz is.
Február 12-én került sor a Tallinni Liszt Intézetben Jókai Mór „A dagői torony” című elbeszélésének bemutatójára, amely az első olyan magyar irodalmi mű, amely a mai Észtország területén, Hiuumaa szigetén játszódik. A kötet kétnyelvű – magyar és észt – kiadásban jelent meg a Hiiumaai Múzeum közreműködésével, Sander Liivak észt fordításában, illusztrációkkal és tudományos utószókkal gazdagítva. Az estet Piret Norvik, nyelvész és műfordító, valamint Tóth Szilárd Tibor, a Tartui Egyetem Narvai Intézetének oktatója vezette, akik vetített előadásokkal és felolvasásokkal vezették be a közönséget a mű történeti, földrajzi és irodalmi kontextusába, így a résztvevők nemcsak a történetet hallhatták, hanem Jókai elbeszélői stílusának és a korszak hangulatának mélyebb rétegeibe is betekintést nyerhettek. A barátságos hangulatú est zárásaként pedig a résztvevők egy különleges gasztronómiai élményben is részesültek: az intézet által készített Jókai-bableves nagy sikert aratott a jelenlévők körében.
A filmkedvelő közönség számára február és március folyamán három online vetítés is gazdagította a programkínálatot. A kortárs magyar filmet képviselő „Veszélyes lehet a fagyi” érzékeny történeten keresztül mutatta be az ikertestvérek közötti bonyolult érzelmi dinamikát, míg a klasszikus ifjúsági alkotás, a „Keménykalap és krumpliorr” nosztalgikus hangulatával szólította meg a fiatalabb és idősebb nézőket egyaránt. A legnagyobb érdeklődést „A Pál utcai fiúk” filmadaptációja váltotta ki, amely a mai napig kötelező olvasmány az észt iskolákban, és amelyet több száz észt általános iskolás diák tekintett meg észt felirattal. A vetítések nemcsak szórakozási lehetőséget kínáltak, hanem a magyar irodalom és filmművészet megismertetésében is fontos szerepet játszottak.
A tavasz közeledtével a közösségi élmények kerültek előtérbe. Március 21-én a hagyományos húsvéti tojásfestő foglalkozás ismét nagy sikert aratott: magyar családok, vegyes házasságban élők gyermekei, valamint észt és más nemzetiségű érdeklődők kapcsolódtak be a kreatív programba. A résztvevők nemcsak tojásokat festettek és díszítettek, hanem kosárkákat készítettek, közös játékokban vettek részt, és az intézet udvarán megrendezett csokitojás-keresés is vidám hangulatot teremtett. A program jól példázta, hogy a hagyományőrzés és a közösségépítés kéz a kézben járhat.
A Tallinni Liszt Intézet februári és márciusi rendezvényei ismét bizonyították, hogy a magyar kultúra sokszínűsége legyen szó zenéről, irodalomról, filmről vagy néphagyományokról élő és befogadható formában képes megszólítani a nemzetközi közönséget. Az események nemcsak a helyi magyar közösséget erősítették, hanem hozzájárultak a magyar-észt kulturális kapcsolatok további mélyítéséhez is.
