Kulturális Diplomáciai Értekezlet a Pannonhalmi Bencés Főapátságban

Kulturális Diplomáciai Értekezlet a Pannonhalmi Bencés Főapátságban

Kulturális Diplomáciai Értekezlet a Pannonhalmi Bencés Főapátságban

A találkozó második napjának a Pannonhalmi Bencés Főapátság adott otthont. Csaba Gábor kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár nyitóbeszédében elmondta, hogy Pannonhalma a magyar kultúra, a keresztény hagyomány és az európai szellemiség találkozásának kiemelkedő színtere, amely ezer éve példát mutat abban, hogyan lehet a múlt értékeit a jelen kihívásaival összhangban megőrizni és továbbadni. Arra biztatta a kulturális diplomatákat, hogy e szellemiség jegyében legyenek híd a múlt és a jövő, Magyarország és a világ kulturális közösségei között.

A vendéglátó bencés rendi tisztviselők köszöntőjükben és előadásaikban a Főapátság gazdag kulturális örökségére, valamint a mai Pannonhalma kulturális értékeire és működési koncepciójára helyezték a hangsúlyt. Dajcsics Konrád bencés atya, kulturális igazgató rávilágított azokra a folyamatokra, amelyek során a Főapátság programszervezésébe a hagyományok továbbvitele és tisztelete mellett beépültek a piaci alapú, újító megközelítések is, így a pannonhalmi lelki központ az örökség és innováció találkozásával nemzetközi szinten is jó gyakorlatként, követendő példaként szolgálhat a kulturális menedzsment terén.

A Pannonhalmi Főapátság kulturális működésének stratégiája három fő pillérre épül: a hagyományőrzésre, a kulturális innovációra és együttműködésekre, valamint a professzionális menedzser-szemléletre. Ezek egységes egésszé fonódnak annak érdekében, hogy a Főapátság egyszerre maradjon hiteles történelmi helyszín és korszerű, inspiráló kulturális központ. A monostor levéltára és könyvtára több ezer középkori oklevelet, kódexet, ősnyomtatványt és ritka kéziratot őriz. A dokumentumok állagmegóvása, a közelmúltban észlelt kártevőfertőzés okozta károk helyreállítása, az értékes könyvek megfelelő klímatudatos technológiával végzett fertőtlenítése és az állandó hozzáférhetőség mind prioritást élvez. A Főapátság a turisztikai fejlesztéseket – parkolók, gasztronómiai kínálat, professzionális pincészet és kapcsolódó kereskedelem – stratégiai tervezés során alakította ki. Emellett egyedi programok, például cégeknek tervezett exkluzív vezetett túrák, a professzionális, szolgáltatás-centrikus szemléletet tükrözik. Ezek a lépések mind a minőség, mind a szervezett keretek között megvalósuló innováció révén stabil gazdasági alapot teremtenek az Apátság kulturális missziójához.

A Pannonhalmi Főapátság így ötvözi a mély hagyománytiszteletet a modern, menedzsment-alapú szemlélettel: a klímaszabályozás, levéltárvédelem, a turisztikai fejlesztések, kortárs együttműködések és élményszerű programok révén a kulturális örökség nemcsak megőrzött, de folyamatosan megújuló értékközponttá is válik.

A helyszín inspirálta közegben Kiss-Hegyi Anita államtitkár asszony vezetésével kötetlen, szakmai párbeszédre is sor került a külföldi magyar kulturális intézetek igazgatóinak bevonásával. Az államtitkár arról tájékoztatta az igazgatókat, hogy megbízatása fontos elemének tekinti a külföldi magyar intézetek vezetőinek szerteágazó és alapos tudásbázisára való építést. Ennek keretében, a nyár folyamán, várhatóan még július végén, egy anonim módon kitölthető kérdőívvel keresi meg az igazgatókat, amelyben kifejthetik javaslataikat, ötleteiket az intézethálózat munkájával kapcsolatos legfontosabb, legsürgetőbb teendőkről és egyéb, előremutató koncepciókról. Emellett kíváncsi mindazokra a személyes történetekre, amelyek valamennyi intézet működése során, egyedi módon formálják az adott kulturális megjelenés átélését, egyedi érzelmi kötődést kialakítva a programokhoz. Ezek a történetek a megújítandó kommunikációs stratégiában is hangsúlyos helyet kaphatnak.

Fontos feladatként merült fel a több intézetet érintő, gyakran típusproblémaként jelentkező kihívások rendszerezése is. A kulturális diplomáciai területért felelős KIM-vezetés egyfajta „problématérkép” – illetve „kockázati térkép” – mentén igyekszik felmérni a nehézségeket, amelyhez párhuzamosan egy „megoldástérkép” kialakításán is dolgozik a hatékonyabb jövőbeni működés érdekében.

Az értekezlet két napjának összegzéseként érdemes feleleveníteni, hogy több mint egy évszázaddal ezelőtt Klebelsberg Kuno kultuszminiszter világosan felismerte: a kultúra nem puszta díszlet, nem a történések háttérképe, hanem a nemzeti megújulás motorja – erőforrás válság idején, tájékozódási pont a bizonytalanságban. „A kultúra ma is varázsszer” – mondta Klebelsberg, de csak akkor, ha élünk vele. A kulturális diplomáciai értekezlet programja e gondolat köré épült és a tartalmas előadások és gondolatébresztő párbeszédek további tartalommal töltötték meg a már útjára indult kezdeményezéseket. A nyári feltöltődést követően intézeteink 2025 őszétől az elhangzott gondolatokat terveikbe beépítve, azokat hasznosítva folytatják kulturális diplomáciai küldetésüket.