Kulturális Diplomáciai Értekezlet a Gödöllői Királyi Kastélyban
2025. július 7–8-án került sor a külföldi magyar kulturális intézetek – a Liszt Intézetek és Collegium Hungaricumok hálózata – igazgatóinak éves diplomáciai értekezletére. A találkozó első napjának a Gödöllői Királyi Kastély adott otthont, ahol a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közös szervezésében tanácskoztak az intézetvezetők és a magyar külképviseleteken dolgozó oktatási és kulturális diplomaták. Az eseményt Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint Illés Boglárka, a KKM kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára nyitotta meg. A KIM részéről részt vett Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár és Csaba Gábor kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár is.
Hankó Balázs miniszter úr köszöntőjében kiemelte: „a világ 24 országában működő 26 külföldi magyar kulturális intézetünk stratégiai fontosságú munkát végez. Kiváló szakembereink 2024-ben több mint 2700 programot valósítottak meg. A mennyiségi mellett a minőségi mutatók még erősebben jelzik a diplomáciai munka sikerét. Néhány, jellegzetes példát említve, a berlini és bécsi Collegium Hungaricum alapításának 100. évfordulója, a sikeres Magyar–Török Kulturális Évad vagy a Made in Hungary filmfesztivál Los Angelesben mind azt mutatják, hogy a magyar kultúra figyelmet érdemlően értékes. Intézetvezetőink és külképviseleteink diplomatái azért dolgoznak, hogy a magyar kultúra erőt adjon, közösséget építsen, éltesse a nemzetet és bemutassa a világnak több mint 1100 éves kulturális örökségünket. A 2025-ös év is különleges lehetőségeket tartogatott és még tartogat: a Jókai-bicentenárium, a Klebelsberg-jubileum, a Szentév Rómában és az Oszakai Világkiállítás mind olyan alkalmak, amelyeken hitelesen képviselhetjük értékeinket világszerte – Belgrádtól Tokióig, New Yorktól Pekingig. Ma, amikor Európa identitásválsággal küzd, háborúk robbannak ki, globális méretű migrációs nyomás alatt élünk, mindennél fontosabb, hogy ragaszkodjunk nemzeti identitásunkhoz, amelyet kultúránk éltet és jelenlétünkkel a szélsőségek helyett a normalitás, a kiszámíthatóság és a stabilitás értékére irányítsuk a figyelmet.”
Az első nap folyamán az intézetigazgatók zárt körben ismertették az elmúlt év programszervezésére irányuló statisztikáikat, a legfontosabb, legkiemelkedőbb eseményeiket, valamint azokat a kezdeményezéseket, amelyek újító, innovatív szempontokat emeltek be a programszervezési stratégiákba vagy a szponzorok bevonása terén jelentettek előrelépést. Számos intézet számolt be hatékony együttműködésekről az európai kulturális intézetek hálózatainak tevékenységét összefogó EUNIC szervezet keretein belül, amely újabb közönségrétegek elérése és bemutatkozási lehetőségek előtt nyitja meg az utat, a nemzetközi kulturális kapcsolatok szerepét erősítve.
A diplomáciai értekezlet első napja három izgalmas és gondolatébresztő panelbeszélgetéssel is gazdagította a résztvevők látókörét, amelyek a kulturális diplomácia különböző aspektusait járták körül. Az első panel – „Kulturális diplomácia mint stratégiai eszköz: politikai dimenziók és nemzeti érdekérvényesítés a 21. században” – a kultúra és külpolitika határterületein mozgott. Kiss-Hegyi Anita államtitkár moderálása mellett Bauer Bence (MCC), Kiss István (Danube Institute), dr. Baranyi Tamás Péter (Magyar Külügyi Intézet) és dr. Fellegi Áron (HypeX Consulting) osztották meg gondolataikat arról, hogyan válhat a kulturális diplomácia a nemzeti érdekérvényesítés hatékony eszközévé a globális térben. A beszélgetés során szó esett a kulturális soft power újraértelmezéséről, a nemzeti imázsépítés stratégiai szintre emeléséről, valamint a kultúra és geopolitika metszéspontjairól.
A második panelbeszélgetés a nemzetközi kulturális partnerségek létrehozásának és működtetésének gyakorlati kérdéseit tárgyalta. „Kulturális partnerségek a nemzetközi térben: lehetőségek, modellek, jó gyakorlatok” címmel Csaba Gábor helyettes államtitkár vezetésével olyan kiemelkedő vállalati és alapítványi szereplők szólaltak meg, mint Regéczy-Béres Melinda (Béres Gyógyszergyár Zrt.), Czechmeister Mónika (Audi Hungaria Zrt.), Prőhle Gergely (Habsburg Ottó Alapítvány) és dr. Bozóky Anita (MVM Zrt.). A beszélgetés rámutatott arra is, hogy hogyan válhat a kultúratámogatás nemcsak a vállalati általános társadalmi felelősségvállalást támogató, úgynevezett CSR (Corporate Social Responsibility) tevékenységgé, hanem valódi közösségformáló és értékközvetítő eszközzé. A beszélgetés résztvevői arra is rávilágítottak, hogyan hozhatnak létre az állami és a magánszféra szereplői közösen olyan hosszú távon is fenntartható kulturális projekteket, amelyek a minőségre, a nemzetközi kapcsolatok erősítésére, az innovációra és a regionalitás szempontjaira épülnek.
A harmadik panel a magyar művészek nemzetközi jelenlétének kihívásait és lehetőségeit állította a középpontba, különös tekintettel a Liszt Intézetek támogató szerepére. „A magyar művészek nemzetközi lehetőségei napjainkban, és a külföldi magyar kulturális intézmények szerepe” címmel dr. Zámbó Nóra kabinetfőnök moderálta a diskurzust, amelyen Lengyel Balázs filmrendező, Serfőző Krisztina kulturális menedzser, Molnár Annamária galériavezető, Góbi Rita táncművész, koreográfus, Sándor Zoltán (Nemzeti Táncszínház), Ráduly György (Nemzeti Filmarchívum) és Petrányi Zsolt (Magyar Nemzeti Galéria) osztották meg tapasztalataikat. A beszélgetés inspiráló példákkal szolgált arra, hogyan lehet hidat építeni hazai alkotók és nemzetközi közönség között, és hogy a kulturális intézetek miként válhatnak kreatív katalizátorokká a globális művészeti színtéren.
Az első napot a budapesti Pénzmúzeumban tartott informatív és rengeteg érdekességre rávilágító tárlatvezetés, valamint az intézetigazgatók kötetlen eszmecseréje zárta.
