II. Rákóczi Ferencre emlékeztek Zabolán

A Sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet szervezésében mutatták be Rodostó - a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa című történelmi tanulmánykötetet, valamint megnyitották a Rodostóra nyíló ablak című építészettörténeti kiállítást 2025. július 31-én, a zabolai Mikes-kastélyban. A nagy visszhangú rendezvényt a Csíkszeredai Főkonzulátus részéről dr. Both Hajnal konzul köszöntötte, a beszélgetés fonalát Szebeni Zsuzsanna, a Sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet igazgatója vezette. A kiállítás augusztus 20-ig látogatható.

2025. július 31-én Mikes-kastély rendezvénytermében mutatták be a Rodostó - a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa című könyvet. A kötet szerzői és szerkesztői - Fodor Gábor szerkesztő – történész, a turkológiai kutatócsoport vezetője, valamint a kötet szerzői: Csorba György történész (Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság), Katona Csaba történész (Magyar Nemzeti Levéltár) és dr. Tóth Ferenc tudományos tanácsadó (Történet-Tudományi Intézet, Budapest) - a szakma nagyágyúi mutatták be a kötetet és adtak betekintést a kiállítás létrejöttébe. Az esemény házigazdája Gergely Roy Chowdhury volt.

A kultusz és művelődéstörténeti tanulmánykötet a bujdosó fejedelem II. Rákóczi Ferenc és társainak török emigrációjával, valamint a Rodostó körül kibontakozó kultusszal és későbbi zarándoklatok történetével foglalkozik. A kötet a Márvány-tenger partján található település magyar vonatkozású emlékei mellett Rákóczi személyi kultuszának és földi maradványainak utóéletét is nyomon követi. A Fodor Gábor szerkesztésében megjelent kötetben nyolc tanulmány járja körül az emigráció és kultusz röviden felvázolt aspektusait. A bevezető után Tóth Ferenc az emigráció történetével foglalkozik részletekbe menően. A források fényében mutatja be a fejedelem életének utolsó éveit, az emigráció diplomáciai lehetőségeit a szellemi központként is működő rodostói közösség életét, majd annak további történetét a XIX. század végéig. ,,Rodostó: magyar fájdalommal van tele itt minden: a levegő, az ég, a tenger, s a föld. És ez hatalmába ejti a zarándok magyart is; – írta 1934-ben egy magyar ügyvéd rodostói látogatása kapcsán. Ekkor már közel 150 éve fogadott ez a kis Márvány-tenger-parti település magyar zarándokokat és tudósokat, akik a Rákóczi-emigráció magyarjainak szellemi és fizikai örökségét keresték. De pontosan ki és mit kutatott ott az elmúlt évszázadokban? Mi veszett el, és mi az, amit sikerült megmenteni? Hogyan vált Rodostó egyfajta magyar zarándokvárossá, magyar miniszterelnökök és közjogi méltóságok célpontjává? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a kötet, miközben Rodostót, vagyis a mai Tekirdağ-t központba helyezve törekszik arra, hogy új szempontok és a legfrissebb kutatási eredmények alapján adjon bepillantást a Rákóczi-emigráció mindennapjaiba, az emigráció épített örökségébe és annak kutatástörténetébe, a Rákóczi-kultusz születésébe, a konstantinápolyi és a rodostói zarándoklatok történéseibe és a bujdosók hamvainak hazaszállítása körüli eseményekbe. A kötet létrejöttéhez kiváló lehetőséget biztosított a 2024-es Magyar-Török Kulturális Évad, így II. Rákóczi Ferenc személye és száműzetésének helyszíne – ahogy már számos alkalommal az elmúlt száz évben – ismét összekötő kapocs lehet magyarok és törökök között.

A könyvbemutatóra rákapcsolódva nyitották meg a Rodostóra nyíló ablak címet viselő építészettörténeti kiállítást is. A tárlat a rodostói és a budapesti bemutatkozások után ezúttal a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ és a Magyar Nemzeti Múzeum közreműködésével eredeti tervek, tervrajzok, fotók és tárgyak segítségével mutatja be II. Rákóczi Ferenc egykori ebédlőházának kutatástörténetét, az épület magyar állam általi megvásárlását, majd múzeummá alakítását. A kiállítás így térben és időben is ablakot nyit Rodostóra, a magyar zarándokvárosra. A vándorkiállítás kurátorai: Fodor Gábor – Kovács Máté Gergő voltak. Az Isztambuli Liszt Intézet szervezésében, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ pénzügyi és szakmai támogatásával, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszék szakmai részvételével megvalósult tárlat II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának 19. századi kutatását, majd a 20. század során magyar állam általi megvásárlását és felújítását mutatja be. A tárlat augusztus 20-ig