Hidak a Gangesz és a Duna között: A Delhi Liszt Intézet 2026-os évadnyitója

A Delhi Liszt Intézet 2026 első negyedévének programjai, mint kulturális híd áll előttünk, mely a magyar örökség értékeit kötötte össze az indiai szubkontinens vibráló jelenével. A januártól március végéig tartó időszak eseményei a drámapedagógiától a kortárs képzőművészeten és divaton át a filmművészetig íveltek, szoros együttműködésben helyi partnerekkel és neves művészekkel.

Az év elejének egyik legmeghatározóbb, saját szervezésű projektje a MANCH volt, amely január 7. és február 15. között valósult meg Delhi városában. A „Manch” szó, amely szanszkritul színpadot jelent, a projekt logójában játékosan, a magyar „mancs” formájában jelent meg. A program egy hathetes drámapedagógiai foglalkozássorozatot foglalt magában, melyet Vikrant Singh elismert szakember vezetett a MIMA gyermekjóléti szervezettel együttműködésben. A projekt során huszonhárom hátrányos helyzetű, 10-13 éves indiai kisgyermeknek nyílt lehetősége a magyar népmesék világával színházi gyakorlatokon keresztül megismerkedni, majd a program végeztével a gyerekek három magyar népmese színpadi adaptációját mutatták be. Ezen megmutatkozás jelentőségét növelte, hogy a News24/ISOMEC médiaiskola hallgatói végigkövették a folyamatot, és egy 45 perces dokumentumfilmet készítettek a rendhagyó vállalkozásról Tanuja Shankar rendező vezetésével. A projekt szakmai sikerének bizonyítékaként az előadás meghívást kapott a világ egyik legjelentősebb színházi seregszemléjére, a Bharat Rang Mahotsav fesztiválra, ahol a delhi slumokból érkező gyerekek telt ház előtt, professzionális környezetben mutathatták be tudásukat. Az intézet falai között rendezett bemutatón olyan díszvendégek vettek részt, mint Lakshmi Puri korábbi nagykövet és Jai Madaan elismert motivációs előadó.

Január 10. és 18. között került megrendezésre a New Delhi World Book Fair nemzetközi könyvvásár. A kilencnapos eseményen Magyarország saját standdal jelent meg, ahol a kortárs magyar irodalom legjavával ismerkedhettek az odalátogatók. A vásár első felében Barnás Ferenc író dedikálta a nemzetközi hírű Seagull kiadó gondozásában megjelent angol nyelvű köteteit, köztük a Másik Halál és az Élősködő című műveit. A „Nobel-díjas magyar írók” számára kialakított sarokban Kertész Imre és Krasznahorkai László művei kaptak helyet, emellett a látogatók megvásárolhatták a kiadó Magyar Sorozatában megjelent, tizennégy különböző kortárs szerző tollából származó köteteket is. Barnás Ferenc az International Authors’ Corner nevű szekcióban tartott felolvasást, ahol több televíziónak is interjút adott, hangsúlyozva az indiai közönség élénk érdeklődését a külföldi irodalom iránt. A vásár második felében Pap Szilárd „Erik, the Superhand” című képregényét népszerűsítették Kardos Levente külgazdasági attasé közreműködésével. A könyvvásár jelentőségét mutatja, hogy 35 ország részvételével, rengeteg eseménnyel valamint többezer kiadó és előadó közreműködésével, az esemény több mint 2 millió látogatót vonzott Indiából és külföldről is.

Február végén az erdélyi népzenei hagyományoké volt a főszerep. A sepsiszentgyörgyi Folker együttes a Liszt Intézet meghívására érkezett Indiába, hogy részt vegyen a Sur Jahan nemzetközi világzenei fesztiválon. A zenészek Kalkuttában, Santiniketanban és Kharagpurban tartott fellépéseiken több ezer emberrel ismertették meg az autentikus magyar népzenét. A turné csúcspontja a február 3-i delhi koncert volt, ahol a punjabi szikh muzsikusokkal közösen előadott, „csángó-szufi” fúziós záróprodukció koronázta az együttes indiai látogatását.

A képzőművészet területén Prof. habil Erőss István, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorának „Borrowing Identities” című szólókiállítása jelentett kiemelkedő eseményt. A február 6-án megnyílt tárlat az India Art Fair párhuzamos programjaként valósult meg, és videóinstallációkon, valamint testfestő technikával készült alkotásokon keresztül vizsgálta az identitás kérdéseit. Színesítésként Chintan Upadhyay indiai kurátor performansza is helyet kapott, amit több mint ötszázan látogatták meg két nap alatt. Ezzel párhuzamosan a magyar kultúra a technikai örökség terén is megmutatkozott: a The Statesman Vintage & Classic Car Rally alkalmával egy magyar színekben pompázó tuktukot állítottak ki Delhi szívében, az India Gate-nél.

Március elején a Romani Design képében utaztak Indiába a magyar divat értékei. A „Roots and Routes – Utak és gyökerek” című bemutató a közös kulturális gyökerekre és a két országot összekapcsoló filozófiára épült. A nagykövetség kertjében megrendezett show során huszonöt színes öltözetet mutattak be indiai modellek Varga Helena zenei kísérete mellett, majd a bemutatót Ishmeet Kaur, a 2024-es Miss World India győztese zárta, lenyűgözve a jelenlévő influenszereket, dizájnereket és a divatszakma képviselőit.

A negyedéves programsorozatot a 7. Habitat International Film Festival (HIFF) zárta, ahol március 13. és 22. között Magyarország kiemelt díszvendégként szerepelt. A fesztivál keretében összesen huszonegy magyar alkotást mutattak be, köztük Enyedi Ildikó Csendes barát és Nemes Jeles László Árva című filmjét. Erdő Mariann intézetvezető hindi nyelvű köszöntője után a megnyitón levetítették a MANCH-projekt dokumentumfilmjét is. A tíz napig tartó fesztivál alatt közel 20 000 néző tekintette meg a magyar válogatást és a további 18 országból érkező produkciókat. Kísérőprogramként egy nagyszabású tablókiállítás is helyet kapott, amely a magyar filmtörténet elmúlt száz évét mutatta be Bikramjit Gupta kurátori közreműködésével. A dedikáltan a fesztiválra készült, ezer példányban megjelentetett „Hungarian Cinema – History, Conscience & Contemporary Voices” című kétnyelvű ismertetőfüzet hatalmas sikert aratott, és már a rendezvény első napjaiban teljesen elfogyott.

Az eseménysorozat nemcsak a magyar filmművészet hírnevét öregbítette, hanem jelentősen hozzájárult a két ország közötti kulturális diplomáciai kapcsolatok további mélyítéséhez is.