Filmektől az ízekig a romániai kulturális térben

Az elmúlt hetekben a Bukaresti Liszt Intézet szervezésében és partnerségében megvalósuló programok újra élénk kulturális jelenlétet teremtettek Romániában. Bukarestben és Brăilában olyan események követték egymást, amelyek a magyar művészet, gasztronómia és történelmi emlékezet különböző rétegeit hozták közelebb a közönséghez. Novemberben került sor a 19. Bukaresti Magyar Filmhétre, amely mára a magyar-román kulturális párbeszéd egyik legfontosabb filmes eseményévé vált. Ezt követte a Bölöni – az erdélyi legenda című film nagyszabású bukaresti premierje, majd a Vinum hungaricum estek keretében megszervezett Édes követek című kiállítás, ami a magyar gasztronómia hagyományait mutatta be friss, élményszerű formában. A hónap zárásaként Brăila adott otthont a Hosszújáratban című közlekedéstörténeti kiállítás megnyitójának, amely a Duna menti hajózás világát tárta a látogatók elé.

A 19. Bukaresti Magyar Filmhét november 10-16. között ismét megmutatta, milyen jelentős szerepet tölt be a magyar-román kulturális kapcsolatok ápolásában és miért számít ma már Románia legfontosabb magyar filmes rendezvényének. A Román Parasztmúzeum moziterme egy egész hétre olyan közösségi térré alakult, ahol a magyar film sokszínű világa egyszerre volt jelen: bemutatkoztak az elmúlt év kiemelkedő nagyjátékfilmjei, köztük a grandiózus Hunyadi – A Mindenható Csend Hangja, a Torontót is megjárt A tyúk, az érzékeny hangvételű Egykutya vagy Schwechtje Mihály friss fesztiváldíjas Sünvadászata, továbbá dokumentumfilmek, mint a Hegyizene, a Szolgának születtek vagy a Fesztiválország. A szervezők idén is kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a Filmhétben helyet kapjanak az erdélyi témájú alkotások, a magyar-román koprodukciók és a Filmarchívum által felújított klasszikusok, így került a programba például a Keménykalap és Krumpliorr 4K-s változata és Gothár Péter A részleg című filmje is, amelynek vetítésére a román stáb számos tagja is ellátogatott. A Filmhét idei különlegessége az alkotók nagyszámú jelenléte volt: Lengyel Balázs rendező a Hunyadi-sorozat kulisszatitkairól mesélt és külön beszélgetést tartott az Ady Endre Líceum diákjaival; Lemhényi Réka Balázs Béla-díjas magyar film- és televíziós vágó, egyetemi tanár A tyúk című film görögországi forgatási tapasztalatairól, az állatokkal való munkáról és a vágói döntések súlyáról beszélt, majd mesterkurzust is tartott a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetemen; Deák Kristóf Oscar-díjas filmrendező a színházi műből készült Egykutya adaptálási folyamatát ismertette, miközben a diákokkal való találkozása a bukaresti magyar oktatás történetének egyik emblematikus pillanata lett. A dokumentumfilmes blokk vetítéseit szintén gazdag beszélgetések követték: a Szabadság a hegyen alkotói nemcsak a ’80-as évek határ menti meccsnézésének világát idézték fel, hanem saját személyes történeteiket is megosztották; a Pannónia-motorokat bemutató film vetítése pedig valóságos találkozóvá vált a veteránjárművek szerelmesei számára.

A Bölöni – az erdélyi legenda című film bukaresti bemutatója november 19-én valóságos sport- és kultúrtörténeti eseménnyé vált. A Baneasa Cineplexx mozi ünnepi hangulatban fogadta a film alkotóit, a meghívott vendégeket és az érdeklődők sokaságát. Az eseményen jelen voltak az 1986-os Bajnokok Európa Kupáját elhódító Steaua labdarúgócsapat életben lévő tagjai, Gheorghe Hagi, a román futball ikonikus alakja, valamint Valentin Ceaușescu, a csapat akkori elnöke. Részt vett továbbá Demeter András kulturális miniszter, Kissné Hlatki Katalin nagykövet, Szöllősi György, a magyar futball és a Puskás-ügyek nagykövete, valamint számos román közéleti személyiség. Maga Bölöni László is jelen volt, aki közvetlenségével és nyíltságával különleges atmoszférát teremtett. A film rendezői, Kollarik Tamás és Szabó Attila megosztották a közönséggel az alkotás kulisszatitkait, a producer, Novák Tamás pedig a több éven át tartó előkészítő munkáról beszélt. A bemutató az erdélyi magyar identitás egy sajátos szeletét tárta a bukaresti nézők elé, miközben a román futballtörténet legendái is új megvilágításba kerültek.

A Bukaresti Liszt Intézetben november 25-én újra bemutatott Édes követek című kiállítás egy francia cukrász és a magyar édességek kapcsolatát tárta fel, bemutatva, hogyan váltak olyan ikonikus desszertek, mint a Dobos torta, a zserbó vagy a Rákóczi-túrós, a magyar cukrászat máig meghatározó alkotásaivá. A kiállítást kísérő esten Adriana Sohodoleanu gasztroblogger vezette végig a résztvevőket az édességek történetén és elkészítési titkain, miközben a bemutatót különleges magyar borok kóstolója tette teljessé. A program egyszerre volt ízekben megélt kulturális utazás és betekintés a magyar gasztronómiai hagyományok élő világába.

A Hosszújáratban. Gőzhajó-járatok Pest és a Duna-delta között című kiállítás november 27-én nyílt meg Brăilában, a Duna egyik meghatározó történelmi városában. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeummal közösen létrehozott tárlat a gőzhajózás közel másfél évszázados történetét mutatja be, azt az időszakot, amikor Pest és a Duna-delta között rendszeresen közlekedő hajójáratok kapcsolták össze a térséget. A kiállítás olyan szemléletben tárja fel ezt a múltat, amelyben a közlekedéstörténet társadalmi, gazdasági és politikai szempontjai is hangsúlyt kapnak: a Duna egyszerre jelentett lehetőséget, összeköttetést és olykor határokat is. A megnyitón Tinku-Szathmáry Balázs kurátor és Kósa András László, a Bukaresti Liszt Intézet igazgatója kiemelték, hogy a Duna menti örökség feltárása nemcsak a múlt megértését szolgálja, hanem a térség kulturális közösségei között is kapcsolatot teremt.

A novemberi programsorozat sokszínűsége világosan mutatja, hogy a Bukaresti Liszt Intézet nemcsak a magyar kultúra bemutatásában játszik meghatározó szerepet, hanem olyan találkozási pontot is teremt, ahol alkotók, nézők, ínyencek, diákok és szakemberek egyaránt otthonra találnak. A filmhét, a sportlegendát bemutató premier, a gasztronómiai est és a közlekedéstörténeti kiállítás együttesen bizonyítják, hogy a magyar kulturális jelenlét gazdag, inspiráló és sokrétű. Ezek az események hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar és román közösségek között élő, nyitott és tartalmas párbeszéd formálódjon tovább Bukarestben és a tágabb régióban egyaránt.