A 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor

A 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor vagyis Tusványos keretében a Bukaresti Liszt Intézet három beszélgetést is szervezett: Egy magyar úr New Yorkból – Kövi Pál és az Erdélyi lakoma, Magyar országimázs – Magyarország imázs másképp – sok kép, Shakespeare és Rejtő címmel, amelyeken fesztiválszervezők, múzeumigazgatók és politikusok egyaránt részt vettek. A rendezvénysorozatnak nagy sikere volt, több százan érdeklődtek a beszélgetések iránt.

Az Egy magyar úr New Yorkból – Kövi Pál és az Erdélyi lakoma című kerekasztalon Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára, Trucza Adorján étterem-tulajdonos, fesztiválszervező és Kósa András László, a Bukaresti Liszt Intézet igazgatója vett részt. Kósa András László felvezetőjében elmondta, hogy a kerekasztalnak részben az ad apropót, hogy tavaly volt Kövi Pál születésének századik évfordulója, aminek alkalmából a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban kiállítás nyílt, amit elvittek Bukarestbe és Parajdra is a Taste of Transylvania Underground gasztrofesztivál idején. Másrészt megjelent idén az Erdélyi lakoma román fordítása is. Vincze Máté elmondta: „Sok olyan történetünk van, mint Kövi Pálé, amit nem ismerünk eléggé. Ez a kommunizmus hagyománya, hiszen akkoriban nem volt szokás a Nyugaton befutott honfitársak népszerűsítése. A hetvenes–nyolcvanas évek, amikor Kövi Pál befutott az éttermével, New York fénykora volt. Aki meg akarta mutatni a világnak a maga tehetségét, jellemzően ott próbált szerencsét. Kövi Pál egy elképesztően kompetitív mezőnyben hozta létre a kor első számú éttermét, ahová a város, sőt az ország elitje járt. S e példátlan sikerhez az inspirációt az erdélyi gasztronómiából szerezte.” Trucza Adorján elmondta, hogy számára Kövi Pál többszörösen is példakép. Azért is, mert milliomosként érezte, hogy tartozik valamivel Erdélynek, nyakába vette e kies Tündérországot, és elvégezte azt a hatalmas munkát, melyből ma is táplálkozhatunk. Példakép abból a szempontból is, hogy sikerre vitt egy mintaértékű éttermet a nyugati civilizáció talán legvibrálóbb városában, ahol a világ akkori nagyjai, írók, színészek, politikusok egymásnak adták a kilincset. Mindemellett Kövi Pál receptjei permanens ihletforrást is jelentenek a mai globalizált világban, ahol a lokalitás veszélyben van, s az uniformizálódás minden téren akut veszély.

A második beszélgetést Magyar országimázs – Magyarország imázs másképp – sok kép címmel rendezték meg. Résztvevői Zsigmond Gábor történész, közgazdász, Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Részegh Botond képzőművész, Kiss-Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtikára, Csenteri Levente közgazdász, Combridge Románia és Bulgária vezérigazgatója, Rés Konrád Gergely, VIBE fesztivál főszervezője, Szarvadi Lóránd vállalkozó voltak. Csenteri Levente menedzser arról beszélt, hogy az ő szakterületén tapasztaltak alapján a magyar országimázs, a magyar országkép a Balkánon, illetve Romániában hogyan néz ki. Elmondása szerint Magyarországra már akkor ámulattal néztek a bukarestiek. Rés Konrád Gergely arról mesélt, hogy a Vibe zenei fesztivált azzal a céllal hozták létre pár éve, hogy a magyar egyetemistáknak legyen egy olyan találkozási pontja a nyári szünetben, ahol együtt szórakozhatnak, beszélgethetnek. Részegh Botond képzőművész beszélt korábbi tapasztalatairól, munkásságáról. Célja hidat építeni a két kultúra, a román és a magyar kultúra között. Szarvadi Lóránd szerint az országimázs-építés nem is olyan „nagy dolog”, ha mindenki képviseli az országát, a nemzeti öntudat a fontos. Az országimázs három érzelmi magja a turizmus, a kultúra és a sport, a modern gazdasági arculatot képviselő ágazatok. Zsigmond Gábor szerint az európai turistalátogatások elsődleges célja a kulturális látogatás. Az, hogy kik vagyunk mi magyarok, mit ad(t)unk a világnak, a múzeumokban kiderül. Kiss-Hegyi Anita államtitkár asszony arról beszélt, hogy keresni kell a különböző területek kapcsolódási pontjait, az együttműködést. Összefoglalásként elhangzott, hogy jelenleg nincs intézményesített formája a Székelyföld Image-nek. Külön-külön működik a Visit Mures, Visit Harghita és a Visit Covasna is.

A harmadik beszélgetést Shakespeare és Rejtő címmel szervezték meg George Volceanov műfordító, Sántha Attila író, költő és Kósa András László, a Bukaresti Liszt Intézet igazgatója részvételével. George Volceanov műfordító 2022-ben műfordítói rezidencián vett részt Pécsen, ahol egy dolgozatot készített William Shakespeare és Rejtő Jenő műveinek összehasonlításából – ez hívta életre a mostani beszélgetést is. A rendkívül jó hangulatú beszélgetés során elhangzott, hogy mindkét szerző a „lenti” és a „fenti” világot állítja szembe egymással, hősei nem egyértelműen minta-szereplői a társadalomnak, viszont többnyire a rend valamilyen „helyreállása, néha fejreállása” a művek végkimenetele. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a beszélgetés fókuszába került mindkét szerző bár más-más korban alkotott, de egyformán üldözve voltak. A beszélgetés zárásaként elhangzott, hogy az angolul megírt Shakespeare-Rejtő dolgozat a remények szerint hamarosan románul és magyarul is olvasható lesz.