A kulturális és tudománydiplomácia legfőbb feladata és célja, hogy Magyarország érdekeinek érvényesítését a saját eszközeivel elősegítse, bemutassa a magyar kultúra és tudomány eredményeit külföldön, illetve erősítse Magyarország jó hírét és kétoldalú kapcsolatait. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) e célok elérésében széleskörű intézményhálózatra támaszkodhat.
A magyar kultúra és tudomány népszerűsítésének, valamint a magyar állam céljait szolgáló tanulmányok és kutatások elvégzésének céljából létrehozott első külföldi állami intézmény a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet volt. Igazgatótanácsa 1916. november 21-én tartotta alakuló ülését, így ezt napot tekinthetjük az intézményesült magyar kulturális diplomácia születésnapjának. A kulturális diplomácia intézményrendszerét a két világháború között gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter (1922-1931) építette fel. Négy Collegium Hungaricumot alapított, amelyek mind a mai napig működnek: 1924-ben a bécsi és berlini, 1927-ben a római és párizsi kulturális intézet nyitotta meg kapuit.
A hálózat „zászlóshajói” a külföldi magyar kulturális intézetek. Jelenleg világszerte 26 intézetünk működik. Azokban az országokban, ahol nincs kulturális intézet, de az oktatási és kulturális kapcsolatok fejlesztése Magyarország kiemelt érdeke, oktatási és kulturális diplomaták dolgoznak (Amman, Baku, Hanoi, Kijev, Madrid, Sanghaj, Sao Paulo, Tel-Aviv). Emellett minden magyar külképviselet feladata, hogy építse a kulturális kapcsolatokat hazánk és a fogadóország között. Fontos funkciót töltenek be az egyre szélesedő vendégoktatói hálózat tagjai. Jelenleg világszerte 70 magyar vendégoktató vagy lektor tart kurzusokat, magyar nyelvórákat a külföldi egyetemi hallgatók számára.