Griviței út 64-66.
A Román Irodalmi Múzeummal együttműködésben egy kiállítás keretében rendhagyó módon mutatjuk be Petőfi Sándor (1823–1849) egyéniségét és pályafutását. A kiállítás bevezető tablóin a kétszáz éve született költő életrajza versidézetekből áll össze, és a korában készült ábrázolások láthatók. A továbbiakban a kiállítás négy fejezetre osztható, melyek a nemzeti költőről, a rajongott költőről, a forradalmi költőről és a romantikus költőről szólnak.
A kiállítást megnyitja dr. Ioan Cristescu egyetemi professzor, a Román Irodalmi Múzeum főigazgatója, Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete és Demény Péter, író, szerkesztő.
A megnyitón közreműködik State Judith színésznő, táncos- koreográfus, aki Petőfi-verseket ad elő.
A kiállítás a Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai támogatásával készült.
Kurátorok: Czékmány Anna, dr. Borbás Andrea, Kádár Anna, Magyary Anna, dr. Rózsafalvy Zsuzsanna, Sóki Diána
Grafika: Stég Graphic Design, Kis Gábor Norbert, Lőrincz Attila, Lőrincz Gáspár, Pattantyús Márton
A kiállítás tartalma dióhéjban:
„Petőfi születése idején a Magyar Királyság Közép-Európa meghatározó hatalmának, a Habsburg Birodalomnak volt a része, nemzeti függetlensége erősen csorbult. De épp ekkor, a 19. század első felében, a felvilágosodás és francia forradalom eszméi nyomán Európa-szerte új szellemiség bontakozott ki. Gazdasági-társadalmi reformok kezdődtek: ez volt a polgári átalakulás és a nemzeti ébredés kora, amelynek törekvéseit a kortársak a haza és haladás mottóval összegezték.
Ebben a közegben jelent meg Magyarországon egy ifjú lázadó költő, aki közvetlen hangjával, új témáival, hangulatteremtő erejével maga volt a konvenciók, a középszerűség, a szalonlíra felbolygatója. Életének alig 26 éve alatt közel 1000 verset írt. Magyar nyelvű, identitású költőként máig példátlan hatással volt a világirodalomra: aktívan fordították Európa kis és nagy nyelveire; fordítói gyakran miatta tanultak meg magyarul. Költészete hozzájárult a szabadságukért küzdő kisebb európai népek öntudatra ébredéséhez. Victor Hugo hivatkozott rá, később Nietzsche több versét is megzenésítette. Nagy szerepe volt a külföldön máig élő magyarságkép megteremtésében. Központi alakjává vált az európai forradalmi hullám magyarországi eseményeinek: a polgári szabadságjogok és a nemzeti önrendelkezés jelszavát zászlajára tűző 1848-as forradalomban költőként, a forradalom vívmányainak megőrzéséért vívott szabadságharcban pedig honvédtisztként szolgálta hazáját.
Forradalmár, nemzeti hős, mítosz: költészetével, dinamikus lényével és hősi halálával Petőfi Sándor a romantika vérbeli megtestesítője.”
