Gina Patrichi 8, Bukarest
1900 április 11-én született Márai Sándor író, költő, publicista, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írója. Születésének 125. évfordulója alkalmából négy, román fordításban a Curtea Veche Kiadónál megjelent könyvéről, a szerzőről, műfordításról beszélget Demény Péter (író, műfordító) és Anca-Maria Pănoiu (műfordító, szerkesztő)
A Curtea Veche Kiadónál megjelent Márai-művek: A gyertyák csonkig égnek (Lumânările ard până la capăt, 2021, fordító: Anamaria Pop), Válás Budán (Divorț în cetatea Buda, 2022, fordító: Marius Tabacu), Szabadulás (Eliberare, 2022, fordító: Kocsis Francisko) és Az igazi és Judit …és az utóhang (Portretele unei căsnicii, 2024, fordító: Demény Péter).
Márai Sándor Kassán született, 1900. április 11-én. Apja Grosschmid Sándor ügyvéd, a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet az első világháború után. Öccse, Radványi Géza, a későbbi neves filmrendező a Valahol Európában alkotója.
Gimnáziumi tanulmányait Kassán és Eperjesen végezte, majd Budapestre ment, és Török Gyula mellett dolgozott a Budapesti Naplónál. 1919-ben cikkei jelentek meg a Vörös Újságban, versei a kassai lapokban. 1919 októberében apja jóváhagyásával Bécsen át Berlinbe, majd Frankfurtba költözött, hogy egyetemi tanulmányokat folytasson. Munkatársa volt a Frankfurter Zeitungnak. Rendszeresen küldte haza magyar nyelvű tárcáit, elbeszéléseit és fordításait a kassai lapoknak. Franz Kafka első magyar fordítója, s az elsők között írt róla. Kapcsolatot tartott Füst Milánnal és Komlós Aladárral.
1928-ban hazaköltözött, Kosztolányi Dezső szomszédságában lakott. Első regénykísérlete Bécsben jelent meg (A mészáros, 1924), tartósan azonban csak a húszas évek végétől kezdett e műfajjal foglalkozni. Önvallomásainak tanúsága szerint a valóság és a fikció feloldása jelentette számára a legnagyobb nehézséget. Nagy hatást tett szemléletére Thomas Mann, akit még Németországból jól ismert, és Krúdy Gyula álomvilága.
1934-ben megjelent élete fő művének, az Egy polgár vallomásainak 1. kötete; egyszeriben a magyar próza élvonalába került, a legnevesebb kritikusok méltatták elismeréssel önéletírását; Illyés Puszták népe című szociográfiájával és Kassák Lajos Egy ember élete című regényével állították egy sorba.
A második világháború utolsó éveit visszavonultságban töltötte, jórészt irodalmi tevékenységének élt. Megállás nélkül írta Naplóját 1946.
1948-ban Svájcba utazott. 1950-ben Olaszországban, majd 1952-ben New Yorkban telepedett le. 1956-ban a forradalom hírére Münchenbe ment, de ott már a szovjet bevonulásról értesült. 1968-tól Salernóban (Olaszország), 1979-től San Diegóban élt. Utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte.
1989-ben posztumusz visszaállították MTA tagságát, 1990-ben Kossuth-díjat kapott. (www.lira.hu)
A gyertyák csonkig égnek (első megjelenés: 1942)
román cím: Lumânările ard până la capăt, 2021
fordította: Anamaria Pop
Márai Sándor világsikerű regénye a késői leszámolás drámája. Két fiatal katona, két testi-lelki jó barát újra találkozik negyven év után, amikor már mindketten megkeseredett és lelkiismeretfurdalásokkal teli öregemberek. A két öregember leül egymással szemben és felteszik, megválaszolják azokat a ki nem mondott és meg nem válaszolt kérdéseket, amik negyven évvel ezelőtt megfogalmazódtak bennük a hasonló szenvedélyük során, ugyanazon nő iránt, aki egykor egyikőjük felesége volt.
Válás Budán (első megjelenés: 1935)
román cím: Divorț în cetatea Buda, 2022
fordította: Marius Tabacu
Az egyik válóperes eset szokatlanul közelről érinti a bíró elzárkózó, de sikeresnek mondható életét és családi körét: egy iskolatárs és egy futó lányismerős házassága jutott válságba. A tárgyalás előtti éjjel megrendítő esemény játszódik le a „felek” budai otthonában, s ennek különös megvilágításában a három ember kapcsolatának eddig rejtett dimenziói tárulnak fel. A család biztonságát veszélyeztető személyes érzelmek fordulatokban gazdag, drámai erejű, szinte filmszerű történetét Márai elegáns, lélektani árnyalatokban gazdag stílusa hatja át.
Szabadulás (első megjelenés: 1945)
román cím: Eliberare, 2022
fordította: Kocsis Francisko
A regény történésének ideje 1944-45 tele, Budapest ostroma. A szenvedés, sok ezer ember kollektív és egyéni szenvedése egyetlen óriási testként jelenik meg Márai regényében, aki azt kérdezi: „Mi történt?” A szenvedés mindig egyéni, személyek sorsában sűrűsödő, de mit tehet az ember, ha megérteni és feldolgozni akarván az eseményeket, újabb megpróbáltatások érik? Történhet-e valóban „szabadulás”?
Az igazi (első megjelenés: 1941) és Judit …és az utóhang (első megjelenés: 1980, München)
román cím: Portretele unei căsnicii, 2024
fordította: Demény Péter
A szokványos polgári házassági „háromszög” történetét Márai izgalmas mélylélektani drámává alakítja. Az igazi című regényben a feleség, majd a férj mondja el vallomását közös életükről, kapcsolatukról. A Judit...és az utóhang című írás pedig a szerető, az egykori cselédlányból nagyvilági hölggyé lett asszony története, a háttérben a második világháború utáni Budapest, majd a New York-i emigrációs lét érdekes tablójával. A két szorosan összekapcsolódó regényben Márai a szerelemről, a szenvedélyről, az élet végső értelméről mondja el gondolatait.
