Nicolaus Lenau 2., Temesvár
A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest 2025-ben folytatja a magyar archív filmek restaurált változatának bemutatását és a bukaresti vetítések után, júniusban Temesváron, a Ceau Cinema filmfesztivál keretében vetítjük Makk Károly rendező és Tóth János operatőr három 4K-ban felújított filmjét: Szerelem (1971), Macskajáték (1972) és Egy erkölcsös éjszaka (1977).
A Magyar Filmarchívum digitalizációs programjában folyamatosan kerülnek felújításra a magyar filmörökség gyöngyszemei. E restaurált filmalkotások közül rendszeresen mutatunk be a Bukaresti Magyar Filmhéten, mely vetítésekkel a Magyar Filmarchívumnak a magyar filmművészet 20. századi remekművei felújítása terén végzett munkáját szeretnénk a román közönség számára hangsúlyosan kiemelni. 2022-ben elindítottunk egy felújított magyar klasszikus filmek sorozatot rendezői retrospektív vetítések formájában, amelyeket Bukarestben és – a Ceau Cinema nemzetközi filmfesztivállal együttműködésben – Temesváron is vetítünk. 2022-ben Jancsó Miklós három 4K-ban felújított filmjét vetítettük: Fényes szelek (1969), Még kér a nép (1972) és Szerelmem, Elektra (1974), 2023-ban Szabó István kultikus trilógiáját: Mephisto (1981), Redl ezredes (1985) és Hanussen (1988), majd 2024-ben Elek Judit három filmjét: Sziget a Szárazföldön (1969), Majd holnap (1980) és Mária-nap (1984).
A temesvári vetítések programja:
június 28., 18.00 óra: Szerelem
június 28., 20.00 óra: Macskajáték
június 29., 20.00 óra: Egy erkölcsös éjszaka
Makk Károly (1925–2017) a Nemzet Művésze címmel kitűntetett Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, érdemes és kiváló művész. Pályája során több mint hetven nagyjátékfilmet, tévéfilmet és kisjátékfilmet rendezett. Szerelem című filmjét 2001-ben a The Guardian brit napilap filmkritikusa, Derek Malcolm által összeállított „Minden idők legjobb 100 filmje” közé is bekerült. Alkotásait számos díjjal tüntették ki. Életműdíjat 1986-ban a portugáliai Figueira da Foz Nemzetközi Filmfesztiválon, 1994-ben a Magyar Filmszemle alkalmából, 2001-ben Karlovy Vary-ban és 2016-ban a miskolci CineFest Nemzetközi Filmfesztiválon kapott.
Tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet–filozófia–esztétika szakán, majd a Debreceni Egyetemen végezte. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakát 1946 és 1952 között végezte el, ahol 1951-től tanított is, később a főiskola docense, majd egyetemi tanára lett. 1950-ben Máriássy Félix asszisztense volt a Kis Katalin házassága című film forgatásán. 1952-ben került a MAFILM-hez mint társrendező.
1954-ben készítette el első filmjét, a Liliomfi-t, Szigligeti Ede vígjátéka alapján. Az akkori évek egyik legnézettebb filmje volt, főként bájos és humoros történetének, a szakmailag felszabadult és érett feldolgozásnak és a kiemelkedő színészi játéknak köszönhetően (Dajka Margit, Pécsi Sándor, Darvas Iván, Soós Imre).
Olyan korszakhatárokat jelentő alkotások fűződnek a nevéhez, mint a neorealizmus jegyében készített A 9-es kórterem (1955), a komor lélektani kamaradráma, a Ház a sziklák alatt (1959), a vidám hangvételű Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964), a magyar–román koprodukcióban készített Bolondos vakáció (1968), a Déry Tibor novellái alapján készült, mai napig „legjelentősebb Makk-rendezés”, a Szerelem (1971), az Örkény István műve alapján készült Macskajáték (1972) tragikomédia vagy a Hunyady Sándor novellájából rendezett Egy erkölcsös éjszaka (1977) kor- és lélekrajza. Az 1970-es évekre egyértelművé vált a filmszakmában Makk Károly profizmusa, atmoszféra- és miliőteremtési készsége, valamint különleges érzéke a lírai tragikumhoz. Ezekben az években alkotótársa Tóth János operatőr volt, akivel együtt forgatta filmjei többségét. Az 1980-as években Makk Károly egy újabb remekművel jelentkezett, az Egymásra nézve (1982) című filmmel, amely nemcsak egy megrázó erejű korrajz, hanem a torz viszonyok között az önmegvalósításhoz és a különbözőséghez való emberi jog ábrázolása is. A filmet a bukaresti közönség is láthatta 2021-ben, a 15. Bukaresti Magyar Filmhéten.
Díjai:
1959: Balázs Béla-díj
1970: Érdemes művész
1971: Legjobb film díja a Szerelem c. filmért, Cannes
1973: Kossuth-díj
1982: Kiváló művész
2004: Budapest díszpolgára
2004: Magyar Mozgókép Mestere
2005: A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal – polgári tagozat
2008: Prima-díj
2010: Gundel művészeti-díj
2014: A Nemzet Művésze
Copyright: Stekovics Gáspár
Tóth János (1930–2019) a Nemzet Művésze címmel kitűntetett Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, kinematográfus, filmrendező, dramaturg. 1944–1949 között villanyszerelő tanulmányai mellett esténként a helyi mozigépházban dolgozott, így a kor filmjeit számtalanszor látta. Ekkor ismerte meg és szerette meg a két világháború közötti évek magyar és külföldi filmjeit, és ekkor készítette első amatőr filmjeit is. 1954-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott, majd a MAFILM operatőre lett. Különösen érdekelte a képi megjelenítés, az ősmozi, a némafilmek világa. A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja. Operatőrként olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Huszárik Zoltán, Makk Károly, Novák Márk.
Díjai:
1963, 1970: Film- és Tv kritikusok díja
1964, 1971, 1984: Magyar Filmkritikusok díja
1971, 1976: Balázs-Béla díj
1984: Érdemes művész
1989: Kiváló művész
2000: Életműdíj, Magyar Filmszemle
2001: Kossuth-díj
2004: Magyar Mozgókép Mestere
2014: A Nemzet Művésze
2017: Életműdíj, Magyar Filmkritikusok díja
* * *
Szerelem
1970, dráma, 85 perc
Rendező: Makk Károly
Forgatókönyv: Bacsó Péter
Operatőr: Tóth János
Vágó: Sivó György
Zeneszerző: Mihály András
Jelmeztervező: Katona Piroska
Díszlettervező: Romvári József
Szereplők: Darvas Lili, Töröcsik Mari, Darvas Iván, Mensáros László, Orsolya Erzsi, Bitskey Tibor, Szakács Eszter, Ambrus András
A Szerelem minden idők egyik legszebb filmje. Makk filmjének forgatókönyvét Bacsó Péter Déry Tibor két novellájából (Szerelem, Két asszony) írta, Tóth János pedig olyan érzékeny képi világot és asszociációs játékot álmodott köré, hogy egyszerre vagyunk a múltban, a jelenben, egyik, vagy másik asszony emlékeiben, a valóságban és az álomban. A Szerelem szerepelt a Cannes-i versenyprogramban, ahol elnyerte a zsűri nagydíját és az ökumenikus zsűri elismerését, 2016-ban pedig, a film elkészültének 45. évfordulóján a Magyar Filmarchívum által felújított változatot a rendező jelenlétében újra bemutatták Cannes-ban.
A fiatal feleség (Törőcsik Mari) várja haza a férjét (Darvas Iván), ám a férfi politikai elítélt, a nő élete emiatt egyre nehezebb. Lelkiismeretesen gondozza az anyósát (Darvas Lili) és próbálja fenntartani a normalitás látszatát. Elhiteti az idős, ágyhoz kötött asszonnyal, hogy a fia Amerikában forgat, és hamarosan hazaérkezik. A két nő között sajátos kötelék szövődik, egymásban táplálják a reményt, a férfi pedig váratlanul amnesztiával szabadul, és elindul haza.
Macskajáték
1974, dráma, 99 perc
Rendező: Makk Károly
Forgatókönyvíró: Makk Károly, Bacsó Péter
Operatőr: Tóth János
Vágó: Sivó György
Zeneszerző: Eötvös Péter
Jelmeztervező: Vágó Nelly
Díszlettervező: Romvári József
Szereplők: Dajka Margit, Piros Ildikó, Bulla Elma, Törőcsik Mari, Dombrádi Éva, Makay Margit, Balázs Samu, Bürös Gyöngyi, Tyll Attila
Erzsi és Giza két nővér, teljesen különböző világban élnek a vasfüggöny két oldalán, egyikük kerekesszékben ül és kiszolgálják, a másik állandó mozgásban van. Giza beletörődött az idő múlásába és visszafogottan tűri a jelent, miközben Erzsi naponta programokat szervez, és szembeszáll az előítéletekkel, amelyek megszabják, hogy egy ősz özvegyasszonynak miképpen kell öltözködnie, viselkednie, hogyan élheti az életét. Miközben a nővérek egymás teljes ellentétei, ki is egészítik a másikat, és Giza tükröt jelent Erzsi számára, aki spirálban zuhan egyre lejjebb. Mindketten győzködik egymást saját (ellentétben álló) igazukról, de titokban csodálják a másikat.
A több mint fél évszázada bemutatott Macskajáték Erzsi érzékeléséből, emlékeiből, álmaiból áll össze. Hogy mi a valóság? Nem tudhatjuk. Az asszony szemén keresztül látjuk a történetet, ami folyton változik, alakul, attól függően, hogy levélben írja meg nővérének, telefonon beszél vele, vagy csak visszaemlékezik rá. Ezt a szubjektivitást segítik elő Tóth János töredezett, váratlanul bevillanó képei, az újra és újra visszatérő emléktöredékek, szokatlan beállítások és a múltat visszaidéző, érzetszerű felvételek. Erre a bizonytalanságra segít rá a hagyományostól eltérő filmhang is: az utca zajából kiváló cipőkopogás, vijjogó madárhang, távoli monoton telefoncsengés vagy az egymásba folyó, repetitív mondatfoszlányok.
Egy erkölcsös éjszaka
1977, dráma, 95 perc
Rendező: Makk Károly
Forgatókönyvíró: Örkény István, Bacsó Péter
Operatőr: Tóth János
Vágó: Sivó György
Zeneszerző: Balassa P. Tamás
Díszlettervező: Vayer Tamás
Szereplők: Psota Irén, Makay Margit, Cserhalmi György, Tarján Györgyi, Carla Romanelli, Szirtes Ági, Csák György
Makk Károly különleges, impresszionista művében a bordélyház lakói egy éjszakára eljátsszák, hogy tisztességben és boldogságban élnek. A film ihletője egy Hunyady Sándor novella, A vöröslámpás ház. Az idő a századforduló környéke, a hely egy békés kisváros, peremén takaros bordélyházzal. A lányok rajonganak az egyik kuncsaftért, a bohém egyetemista Kelepei Jenőért, ezért a Mutter felajánlja a „doktor úr”-nak, hogy költözzön hozzájuk. Az idilli hétköznapokat Kelepei vidéken élő idős édesanyjának váratlan látogatása zavarja meg. Egy napra a megbélyegzett lányok ártatlanná válhatnak és szembesülhetnek egy másik élet reményével. A társadalom megvetésétől való zsigeri félelem, a „jó hír” megőrzése már önmagában egy groteszk alaphelyzet, mégis együtt tudunk aggódni a lányokkal az anyát alakító Makay Margit látogatásakor. A finom komikummal átitatott szatírában látomásokká válnak a keserédes pillanatok. Időutazás a századelő világába, ami jelenünkből nézve oly távoli, mégis álomszerű fűszeres illatokkal hívogat és taszít.
Tóth János operatőri munkájának köszönhetők a festői képek és álomszerű jelenetek. Az Egy erkölcsös éjszaka hangulatfestő elemeitől, szabadabb történetvezetésétől lesz impresszionista alkotás. Az Egy erkölcsös éjszaka premierjére az 1978-as Cannes-i filmfesztiválon került sor, annak ellenére, hogy Magyarország egy másik filmet akart küldeni helyette – a fesztivál szervezői viszont ragaszkodtak Makk Károly alkotásához.
Makk Károly társadalmi szatíráját a szecessziót idéző képi világ mellett a bámulatos színészi alakítások teszik igazán emlékezetessé. Olyan nagyszerű színészeket láthatunk benne, mint a búgó hangú Psota Irén, Makay Margit, Cserhalmi György, Tarján Györgyi és a pályakezdő Szirtes Ági.
