Kolozsvár
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Intézetünk együttműködésével idén is gazdag magyar filmes programmal jelentkezik és a szokásos, szerdai napot a magyar filmnek szenteli.
A TIFF a legnagyobb romániai nemzetközi filmes fesztivál, valamint a régió egyik legjelentősebb fesztiválja is, amelyen több mint százezren vesznek részt évente. A TIFF-nek köszönhetően 2021-től Kolozsvár az UNESCO Filmvárosok listáján szerepel. A fesztivál tíz napja alatt több mint 250 filmet vetítenek és további kísérőrendezvények egészítik ki: mozikoncertek, kiállítások, szakmai találkozók, közönségtalálkozók, oktatási programok, gyerekprogramok, filmes gasztro-események. A TIFF célja fiatal filmes nézőpontok felfedezése, amelyek a két nagy versenyszekcióban láthatók: a nagyjátékfilmek, valamint a What’s Up Doc dokumentumfilmek versenyében.
Idén újra lesz egy magyar produkció a fesztivál fő versenyszekciójában: Holtai Gábor Itt érzem magam otthon c. filmje kel versenyre a fesztivál nagydíjáért.
A kolozsvári és európai filmművészet úttörőjének emlékére 2026-tól a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) évente adja át a Janovics Jenő-díjat, amelyet olyan személyiségeknek szánják, akik úttörő szellemükkel, víziójukkal, az iparágban új utakat nyitó képességükkel tették emlékezetessé a filmet. A TIFF Janovics Jenő előtt tisztelegve, arra emlékeztet, hogy az „erdélyi Hollywood” megteremtőjének is nevezett Janovics Jenő (1872-1945) neve szorosan összefügg a kolozsvári és a közép-európai mozi kezdeteivel. Színházi emberként, a kolozsvári magyar színház igazgatójaként korán felismerte, hogy a film nem technikai kuriózum, hanem a 20. század új népszerű művészeti ága. 1913 és az 1920-as évek eleje között több mint 60 némafilmet készített Kolozsváron, és az erdélyi város Közép-Európa egyik legaktívabb filmközpontjává vált.
Az első Janovics Jenő-díjat Roman Gutek lengel filmes veheti át a fesztivál zárógáláján. Roman Gutek forgalmazóként és fesztiválok szervezőjeként a szerzői és művészfilmet népszerűsíti Lengyelországban, 1985-ben alapította a Varsói Filmfesztivált, melynek 1992-ig az igazgatója is volt. 2001-ben létrehozta a Nowe Horyzonty Nemzetközi Filmfesztivált, amely Lengyelország legfontosabb filmes szemléje lett. 2010-ben indította a wrocławi Amerikai Filmfesztivált, amelynek célja az amerikai független és szerzői filmek bemutatása. A legújabb kezdeményezése a varsói Timeless Filmfesztivál, amely a klasszikus filmeket hozza vissza a közönség elé. A varsói Muranów művészmozi a vezetése alatt elnyerte 2004-ben az Europa Cinemas Network legjobb mozi díját. (film.hu)
Idén is lesz magyar projekt a Transilvania Pitch Stop-on, melynek keretében tíz, különböző fejlesztési és finanszírozási szakaszban lévő, játékfilm-projektet mutatnak be az iparági szakembereknek. Az első- vagy második filmes rendezők terveit felvonultató Pitch-en bemutatkozik Tóth Kristóf Zsolt A szabadság színei című filmtervével, melynek producere Dévai Alexandra (Hello:Yes Productions).
Magyar filmek a TIFF Magyar Nap programjában:
Deák Kristóf: Egykutya
2025, játékfilm, 97 perc
Az egyetlen viharos éjszakán történő Egykutya feszült, fordulatos, mégis mélyreható történet: négy régi barát találkozik benne hosszú idő után újra, hogy megfejtsék múltjuk közös titkát.
Deák Kristóf 2017-ben írta be magát a filmtörténelembe, amikor a Mindenki című filmje Oscar-díjat nyert a legjobb élőszereplős rövidfilm kategóriában. Legújabb filmje, az Egykutya szókimondó és provokatív: négy volt egyetemi évfolyamtárs egy kötetlen összejövetelre jönnek össze egyikőjük frissen örökölt lakásába. Az indok látszólag semmi különös, aztán ahogy a bor egyre fogy, kiderül, hogy a házigazdának nyomós oka volt arra, hogy a társaságot összehívja.
Q&A
Enyedi Ildikó: Csendes barát
2025, dráma, magyar-német-francia koprodukció, 145 perc
A Csendes barát érzékeny és filozofikus párhuzamot von növény és ember kapcsolata között. Egy idős fa áll egy botanikus kert közepén. Magányos, ahogy a kert többi lakója is, és ahogy mi őt, úgy ő is megfigyel minket. A film három történetet mesél el, ember és növény három tétova találkozását, amikor ez a kétfajta, radikálisan különböző érzékelés egy pillanatra igazán összekapcsolódik. A film emberi hősei, akárcsak a kert növényei, kívülállók, magányos lelkek.
Q&A
Gémes József: Hugó, a víziló
1975 (2024-es felújított változat), rajzfilm, magyar-amerikai koprodukció, 87 perc
A Hugó, a víziló alapötlete megtörtént eseményeken alapul: a Zanzibár kikötőjét elözönlő cápák ellen vízilovakat vetnek be, amelyek, bár sikeresen elűzik a veszélyes állatokat, hamarosan maguk is kártevőkké válnak a lakosság szemében; az emberek elhatározzák, hogy kipusztítják őket. Hugó, a kis víziló azonban életben marad, és befogadják őt a helyi gyerekek. Az alkotás magyar verziójában Kovács Kati, Kútvölgyi Erzsébet és Máté Péter hangján csendülnek fel a dalok. A rajzfilm kópiájának digitális másolata a washingtoni Kongresszusi Könyvtár (Library of Congress) gyűjteményéből érkezett vissza Magyarországra, restaurálásán a Nemzeti Filmintézet Filmlabor szakemberei dolgoztak és felújított változata 2024 decemberben került mozikba. A film a fesztivál Mini TIFF programban kerül vetítésre.
Q&A
Haragonics Sára: Szia, Sári!
2025, dokumentumfilm, 82 perc
Haragonics Sára filmje megejtően személyes és őszinte történet arról, hogyan birkózik meg a család édesanyja elvesztésével. Sári hat évvel édesanyja halála után próbálja egyben tartani a családot. Elkezdi filmezni három legközelebbi férfi rokonát és a forgatás során Sári rájön, hogy nemcsak anyja filmkészítői ambícióit örökölte, hanem azt is, hogy szeretne mindent mások helyett megoldani. A személyes hangvételű dokumentumfilmben jelen idejű és családi archív felvételek, hangüzenetek és álmok egymásutánisága fest érzékeny képet arról, hogyan működnek egyszerre a jelen és a múlt egymásra rakódó rétegei a családi viszonyainkban.
Q&A
Holtai Gábor: Itt érzem magam itthon
2025, thriller, 124 perc
A független produkcióban készült thrillerben egy fiatal és magányos nőt egy éjszaka elrabolnak az utcáról. A különös Árpád család lakásában tér magához, akik váltig állítják, hogy ő valójában a család elveszett tagja. Noha tisztában van vele, hogy kicsoda, és azzal is, hogy Árpádéknál az őrület uralkodik, kénytelen belátni, hogy ha valaha is meg akar szabadulni tőlük, kénytelen lesz megszemélyesíteni az eltűnt rokont. Az Itt érzem magam otthon, Holtai Gábor első nagyjátékfilmje az identitásfeladásról szól és a fő kérdése, hogy az ember mennyit hajlandó elengedni saját magából annak érdekében, hogy túléljen egy olyan rendszerben, ahol önazonosan nem tudna boldogulni.
Q&A
Nagy Borbála: Mambo Maternica
2026, dráma, magyar-német-francia koprodukció, 92 perc
A Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programja támogatásával készült film egy-egy sorsfordító napot mesél el három harmincas nő életéből. Egy örökbefogadás, egy mesterséges megtermékenyítés és egy abortusz történetén keresztül a film kérdéseket tesz fel a gyerekvállalás dilemmáiról. A három történet három európai városban játszódik, de a szálak összefüggnek, egymásra reflektálnak, kiegészítik egymást, így együttesen egy panorámaképet vázolnak fel nőkről az anyaság küszöbén.
Q&A
Nemes Jeles László: Árva
2025, dráma, 132 perc
Az 1957-ben játszódó film a rendező családtörténetét dolgozza fel. 1957 tavaszán, Budapest lakói alig tértek magukhoz az ’56-os harcok óta. Andor egy 12 éves kisfiú, akit anyja nevel egyedül. A fiú azzal a reménnyel nőtt fel, hogy a háborúban eltűnt édesapja egyszer majd visszatér. Egy nap megjelenik náluk egy férfi, aki azt állítja, hogy ő Andor apja. A fiú nem hajlandó apjának tekinteni az idegent. A férfi azonban beköltözik hozzájuk és a fiú kénytelen leszámolni illúzióival. Miközben az anya és fia közötti szakadék egyre mélyül, Andor elhatározza, hogy bármi áron, de megmenti családját a férfitől.
Q&A
Olasz Renátó: Minden csillag
2025, dráma, 83 perc
Egy testvérpár, Bianka és Milán Budapesten élnek, és hosszú évek után hazamennek vidékre karácsonyozni, hogy újra találkozzanak a gyerekkori barátaikkal, az első szerelmeikkel. A testvérpár szemén keresztül magyar vidéki sorsokkal találkozunk. És hát muszáj szembesülniük a kérdéssel: 30 évesek és hova tartanak? Tizenévesen ilyennek képzelték el az életünket?
Q&A
Pálfi György: Tyúk
2025, dráma, magyar-görög-német koprodukció, 96 perc
Pálfi György legújabb filmjének főszereplője egy tyúk, aki veszélyes kalandok után egy romos étterem udvarán köt ki. Itt rátalál a szerelemre, de szembe kell néznie a tyúkól hierarchiájával, és meg kell védenie a tojásait, amelyeket az étterem tulajdonosa rigorózusan gyűjt össze nap mint nap. A tyúk humoros, szívmelengető és kétségbeesett küzdelmei környezetével és az emberi lények összetett világával tele vannak tragikus kompromisszumokkal, vereségekkel és győzelmekkel.
Q&A
Podhradská Lea: Apám lánya
2025, dokumentumfilm, magyar-szlovák koprodukió, 77 perc
Podhradská Lea első egész estés filmje egy rendkívül személyes történetet dolgoz fel. Nyolcéves volt, amikor nővére, Deni nyomtalanul eltűnt. Senki nem kereste – egészen addig, amíg 27 évvel később egy levél meg nem érkezett tőle. A levél azonban nem hozott megnyugvást: a család kidobta, a címével együtt. Lea ekkor döntött úgy, hogy kamerát ragad, és elindul, hogy megtalálja nővérét – és közben önmagát is.
Q&A
Tóth Olivér Márk: Pogány Induló: Vajon mit mondana anya
2025, dokumentumfilm sorozat, 140 perc
Egy szegedi tinédzser néhány hónap alatt berobban az interneten. Egy kollégiumi szobából indul minden: Marci Pogány Induló néven kezd rappelni, és szokatlanul mély hangja, valamint intelligens szövegei hamar utat törnek maguknak. Zenei karrierje azonban nehezen egyeztethető össze az iskolával, így hamarosan Budapesten találja magát. Küzdelmeit őszinte és mély szövegekbe önti, amelyek villámgyorsan növelik Z-generációs rajongótáborát. Ma már tízezrek járnak a koncertjeire, dalait pedig milliók hallgatják. A sikerek mellett azonban magánéleti és közéleti kihívásokkal is szembe kell néznie, amelyek komoly fizikai és mentális terhet rónak rá.
Q&A
Zhang Ge: Nem én vagyok
2026, dráma, magyar-kínai koprodukció, 99 perc
A Nem én vagyok egy Magyarországon élő kínai család belső konfliktusát mutatja be a Ganz-telep zárt, és furcsán mitikus közösségében. A történet középpontjában két testvér áll: az egyik egy tehetséges zongorista, míg a másik az örök lázadó, akik egyszerre próbálnak kitörni a kínai kisebbség elszigeteltségéből és hagyománytisztelő apjuk szorító családi kötelékéből.
Q&A
További információk és a Magyar Nap programja: https://tiff.ro/filme/ziua_maghiara
