.

A Gaudeamus könyvvásár a román közszolgálati rádió által szervezett irodalmi rendezvény, amely Bukarest mellett az év folyamán több romániai nagyvárosban is megszervezésre kerül. Bár nem nemzetközi könyves fesztivál, a műfordításra is nagy hangsúlyt feketet. Ennek megfelelően minden évben jelentős a magyar irodalmi jelenlét is.
Idén az adventi időszakban sorra kerülő rendezvényen újra több magyar irodalmi művel, szerzővel, műfordítóval, illusztrátorral találkozhat a közönség.
Magyar irodalmi művek román fordításának bemutatói a Gaudeamuson:
December 7., szombat
18:45–19:15
Sólyom Anna: Cefenauau cu pisici, Neko Café (magyarul: Macskabár – Nincs szükség hét életre – ebben az egyben is boldog lehetsz), Humanitas Kiadó, 2024
Meghívottak: Cristian Preda, Ana Barton, Denisa Comănescu
Nagore élete viszontagságosan alakul: szakított a barátjával, otthagyta a munkahelyét, és jó tíz év után visszaköltözött Barcelonába. Mivel nem tudja fizetni az albérletét, kis híján utcára kerül. Ekkor egy régi barát különleges munkahelyet ajánl neki: felszolgálót keresnek a Macskabárba, ahol délutánonként hét cica keresi gazdáját a betérő vendégek közt. Nagore egy kellemetlen gyerekkori élmény miatt retteg a macskáktól - helyzete azonban reménytelen, így végül egyhónapos próbamunkára szerződik. Idővel a káosznak tűnő szituáció apránként meghatározó élménnyé alakul át: a Macskabár hét macskamestere a lány kezébe adja a boldogság művészetének kulcsait. A négylábúaktól tanult képességek - többek közt a derű, a koncentráció, az alkalmazkodás - sorsfordító hatást gyakorolnak Nagore életére. Sólyom Anna Budapesten született, 2012 óta Barcelonában él. Filozófus, és az írás mellett testalapú stresszcsökkentő módszerekkel, mindfulnesszel és biodinamikus craniosacrális terápiával dolgozik. 2012-ben jelent meg magyarul Párnafilozófia című esszéje, spanyolul 2018-ban kezdett publikálni. A spanyol mellett hollandul és portugálul olvasható A mindennapi élet mágiájának kicsiny kurzusa (Pequeno curso de magia cotidiana) című kézikönyve, míg a Kapcsolódj vissza a testedhez (Reconecta con tu cuerpo) című írása idén jelenik meg cseh nyelven. A Macskabár (Neko Café) az első regénye, amely több mint 12 nyelven jelent meg Laura Stagno illusztrációival, többek között franciául, németül, görögül, olaszul és portugálul.

December 8., vasárnap
13:00–13:45
Curtea Veche stand
Nagy klasszikusok: olvasás és újraolvasás
Márai Sándor: Portretel unei căsnicii / Az igazi – Judit… és az utóhang, fordító: Demény Péter Editura Curtea Veche, 2024
Meghívottak: Demény Péter, Claudiu Sfirschi-Lăudat, Luana Schidu
A két szorosan összekapcsolódó regényben Márai a szerelemről, a szenvedélyről, az élet végső értelméről mondja el gondolatait. Az író a szokványos polgári házassági „háromszög” történetét izgalmas mélylélektani drámává alakítja. Az igaziban a feleség, majd a férj mondja el vallomását közös életükről, kapcsolatukról. A Judit …és az utóhang pedig a szerető, az egykori cselédlányból nagyvilági hölggyé változó, a „mellékutca”' helyett a házasság biztonságát kiharcoló asszony története – a háttérben a második világháború után lassan éledező Budapest, majd a New York-i emigrációs lét érdekes tablójával.

14:00 – 14:30
Ratio et Revelatio
Székely Ervin: Cum am devenit român. Însemnările unui asimila(n)t (Hogyan lettem románná. Egy asszimiláns/asszimilált feljegyzései), Ratio et Revelatio kiadó, 2024
Meghívottak: Székely Ervin, Demény Péter, Ştefan Colceriu.
Moderátor: Raluca Lazarovici Vereş
Kezdetben minden egyszerű. Vagyunk mi, vannak ők. A képlet világos: mi vagyunk a jók, ők a rosszak. Nekünk igazunk van, nekik nincs. A rációnak ehhez semmi köze. Aztán kezd az egész zavarossá válni. (Székely Ervin)
Székely Ervin regénybeli hősének már élete első éveiben meg kellett tanulnia – a családban, iskolában, boltban, focimeccseken – hogy bizonyos gondolatok, beszélgetések amiket hallott, olvasott vagy írt titokban tartandók, mert minden dolognak, cselekedetnek, értékítéletnek kettős dimenziója van: egyféleképp látják a románok és másképp a magyarok.
A magyar-román együttélésből született tapasztalat, amelyet az Egy asszimiláns feljegyzéseiben olvashatunk, rendkívül érdekes és szórakoztató akkor, amikor a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan az várható lenne, amikor a román valóság, amellyel kapcsolatba kerül kellemesen lepi meg és elveszti azokat a bizonyosságait, amelyeket közössége próbált átadni neki.

Továbbá bemutatásra kerül két kötet, amelyet George Volceanov fordított románra:
Karácsonyi Zsolt: Nu sunt aici / Belső tízezer, fordító: George Volceanov, Cartea Românească kiadó, 2024.
A fiatalokat olykor nagyon érdekli az öregség, talán mert kíváncsiak, talán félnek. Egy másik létállapot, ami még itt van. Az öregeket már kevésbé érdeklik a fiatalok, itt vannak még, de mások. Az alászállás talán az nem is az öregségbe vagy a másba vezet, hanem a teljességbe, az egészbe. A hős útja is véget ér egyszer. Hogy mi van odaát, azt senki sem tudja, pedig legalább ezer könyvet írtak róla, és még több emlékeztetőt. (Vida Gábor)

Sántha Attila: Ținându-se de câte-o creangă / Ágtól ágig, fordító: George Volceanov, Tracus Arte kiadó, 2024.
Hét emberöltő eseményei elevenednek meg a kötetben, régi emberek jönnek elő, akikről sok esetben semmi egyéb nem maradt fenn, mint egy történet. Hogy hazajött, vagy nem jött haza a világháború(k)ból, s ha igen, miért; hogy kifolyt a tekenőből a kenyértészta; vagy hogyan harcoltak a szépasszonyok és a veszettség ellen. S mert ez az egy történet egy egész életet példáz, a kötet voltaképpen arról szól, hogyan érdemes élni, hogy legalább egy említés erejéig mi is fennmaradjunk utódainkban.

Magyar vonatkozású események a Gaudemuson
December 5., csütörtök
13:00-14:00
Rostás Zoltán és Florentina Țone koordinálásában megjelent sportszociológiai kötet bemutatójára kerül sor az Eikon Kiadó standjánál.
Scos din producţie. Viaţa de sportiv în comunism și după…, (Termeléséből kiemelve. Sportolói élet a kommunizmusban és utána...), koordintáror: Rostás Zoltán – Florentina Țone, Editura Eikon, 2024
Meghívottak: Ion M. Ioniţă, Historia folyóirat főszerkesztője; Ovidiu Nahoi, Radio France International România főszerkesztője; Ştefan Bosomitu, történész, a Kommunizmus Bűneinek Kivizsgálása és a Romániai Száműzetés Emléke Intézet szakértője; Florentina Țone, újságíró; Theodora Eliza Văcărescu, szociológus; Rostán Zoltán, szociológus.
„És amikor az országba jöttem, természetesen el kellett mennem a rádióba, a televízióba, hogy interjút adjak, és az akkori újságírók kérdései között egy újságíró megkérdezte tőlem: Milyen kellemes emléke van Kubáról? Azt válaszoltam: Az ezüstérem megnyerésén kívül a legkedvesebb emlékem az, hogy Fidel Castro fogadott. Erre ő: „Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem! Ezt nem írhatom ide. Miért, kérdem én. Hát, először az elnökünknek kell fogadnia téged, és csak utána. Ez még a kommunista időszakban volt...”.
„Jött valaki a Securitate részéről, de biztos vagyok benne, hogy csapatban is voltak szekusok. De a leglátványosabb élmény az volt, amikor a csapattal turnéra mentünk. Volt valaki, aki elkísért minket, és arra kért, hogy maradjunk együtt, ne váljunk szét, menjünk csoportosan, hogy szemmel tudjanak tartani minket. És az első kereszteződésnél a csoport kettévált. Zavarba jött, követte az egyik csoportot. A második kereszteződésnél megint kettévált, a csoport szétvált, és egy sráccal maradt, aki szintén bement egy boltba, és vele együtt szétvált. Ekkor már kicsit vicces a dolog”.

December 6., péntek
15:30-16:00
A Cartier kiadó új köteteinek bemutatója
Radu Vancu: Fratele fraţilor rătăcitori, illusztrátor: Cristina Dan;
Cristian Fulaș: Goldie pleacă în vacanţă, illusztrátor Keszeg Ágnes;
Meghívottak: Goldie, Radu Vancu, Cristian Fulaş.
Moderátor: Emilian Galaicu-Păun

December 8., vasárnap
11:00–11:45
Tracus Arte kiadó standja
Caius Dobrescu: Bolyai la Timişoara (Bolyai Temesváron), Tracus Arte kiadó, 2024
Meghívottak: Simona Popescu, Adrian Lăcătuş, Călin Mihăilescu, Ioan Cristescu
Régen olvastam ilyen ügyesen felépített, ennyire természetesen-kísérletező, ennyire ötletes, ennyire különös és vonzó verses elbeszélést. Caius Dobrescu ebben az „Oneirikus eposzban” egy tökéletes ironikus alkimista, aki a beszéd időszakait agglutinálja, aki mindenféle határokat kever össze harmonikus feloldásukig, és egy alkonyi világ „gólemét” kelti életre, titokzatosan, ellenállhatatlanul eredetien és furcsán hitelesen. (Teodor Dună).
