Gina Patrichi 8.
Jovián György képzőművész kiállítása a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával megvalósuló sorozatunk része, melyen művészeti akadémikusok, illetve MMA-ösztöndíjasok munkáit ismerheti meg a bukaresti közönség.
Jovián György a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Munkácsy-díjas képzőművész, aki 2024. március 15-én Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült.
A kiállítást a művész jelenlétében Zuh Deodáth kurátor nyitja meg.
A megnyitón közreműködik Csendes László hegedűművész, a Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Egyetem adjunktusa.
A kiállítás május 10-ig tekinthető meg.
Tanulmány a romokhoz 1
A testet elhagyó lélek képe, az emberi lét kiüresedésének metaforája az európai kultúra egyik legegyetemesebb motívuma és egyértelműen a Földközi-tenger térségének mitológiáiban gyökerezik. Ami megszületett, annak el is kell pusztulnia, bármennyire is fájó ezzel szembenéznünk. A születő dolgok mindennél inkább romlandóak.
Jovián György sajátos romlás-esztétikájának elemeit immár több évtizede ismerjük. A nagyváradi püspöki székesegyház romlásának művészi feldolgozása (Az én barokk hangulatom, 1980 – [3]) több mint negyven éves. A Bontás-sorozat szuper- vagy hiperrealizmusa egy 2009-es, párizsi inspirációk nyomán született képpel indult. Az azóta eltelt évek pedig komoly kutató- és terepmunka nyomán mind újabb és újabb víziókat szültek az ember-építette világ ember általi elpusztításáról, a magunk tervezte világ kivéreztetéséről, a háborúskodás előszeléről. Csakhogy Jovián rút-ábrázolása egyáltalán nem tagadása semminek, sőt, a karakterisztikus elemek rúttá növelésével sem kíván ironikus és szatirikus hatást kelteni. A rút mint romlás, elmúlás az élet része, és azon belül kell megtalálnia helyét. Ellenkező esetben elviselhetetlenné válna mindaz, amivel azáltal és ezen túl szembesülnünk kell. Hogyan viseljük el, ha valamit „így akart a sors”? A szemlélő érzékeny semlegességével. Meg lehet-e festeni a felbomló, pusztuló, széteső világot fotografikus részletességgel? Meg, hiszen akár akarjuk látni a világot, akár nem, az ott lesz előttünk. Az, aminek a megismerését én választom meg (ami a saját műtermembe jön el hozzám, vagy amihez én megyek oda), azt ugyanúgy látom, mint a romlás elkerülhetetlen dokumentumait az utcán, az út mellett az építőtelepen, a piaci mészárszéken.
Bontás XXI
A nagy formátumú bontás-tablókhoz készült kisebb méretű tanulmányok teszik ki a kiállítás nagy részét. Ezek – paradox megfogalmazással élve – jórészt avant la lettre festmények. Jovián munkáinak sajátossága, hogy egyfajta grafikusművészi gesztussal, nagyon sokszor él a másodlagos tipográfiai elemek festményekre való helyezésével. Ezt az 1980-as évek szín-, méretskála és szövegfelirataitól, a fotórealisztikus szerkesztést segítő raszterhálóig sok formában juttatta érvényre az elmúlt mintegy negyven esztendőben. Mindegyik célja az, hogy tudatosodjon: ne feledjük, amit látunk, az mindig a valóság egyik értelmezése. Az itt látható tanulmányokon ezek a gesztusok fel-feltűnnek, és jelzik ábrázolt világ és ábrázolás nem mindig egyértelmű különbségét.
A fotórealizmus hagyományai párhuzamosan fejlődtek a nyugati és a keleti világban: Lakner László vagy Méhes László társadalomkritikai élű képei nem értelmezhetők Chuck Close felnagyított portréi felől. Joviánt mégis mintha valami egyre inkább a nyugati szemléletmód irányába vezetné. A világot könyörtelenül regisztrálni, a fájdalmat tökélyre fejlesztett eszközeinkkel enyhíteni kell. De a felsőbb akarattól eredő sorszerűségét mégsem tudjuk felülírni. – Zuh Deodáth, a szerző az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem docense
Jovián György (sz. 1951, Szilágysomlyó) a művészeti szakközépiskolát Nagyváradon, egyetemi tanulmányait Bukarestben, a Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskolán (ma: Nemzeti Művészeti Egyetem) végezte (1970-1975).
1982-ig Nagyváradon dolgozott, azóta Magyarországon él és alkot. Több évtizedes festői és grafikusi pályafutása során számos ösztöndíjat és kitüntetést nyert el, többek között az egyik legrangosabb magyar állami képzőművészeti kitüntetést, a Munkácsy-díjat, illetve 2016-ban Lisszabonban a Movimento de Arte Contemporanea „Az év kiállítása” díját. 2024. március 15-én Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült. Művei szerepeltek a 2000-es hannoveri világkiállítás magyar pavilonjában. Festményei megtalálhatóak belgiumi, németországi, portugáliai, magyar és román köz-, illetve magángyűjteményekben. Köztéren egy frissen rekonstruált, többszáz négyzetméteres dekoratív mozaikja látható Nagyváradon.
Partner:
