Gina Patrichi 8.
Az MMA akadémikus grafikusművészeinek munkáiból készült reprezentatív válogatást mutatjuk be a Bucharest Graphic Days keretében. A nemzetközi szinten jelentős grafikusművészek: Antal Pál, Árendás József, Bakos István, Baráth Ferenc, Felsmann Tamás, Hauser Beáta Liliána, Keresztes Dóra, Kulinyi István, Orosz István, Sára Ernő, Szunyogh András munkáit bemutató tárlatot megnyitja: Sára Ernő, grafikusművész, MMA akadémikus, az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat vezetője, Ciprian N. Isac, a Bucharest Graphic Days főszervezője, Kósa András László, intézetigazgató. A megnyitón jelen lesz Strohner Márton, az MMA Nemzetközi és Regionális Főosztály vezetője.
A kiállítás november 10-ig látogatható.
Antal Pál
tervezőgrafikus
1944, Budapest
„Plakátgondolatok
Az itt kiállított két plakátom egy tíz éve tartó plakátsorozat első darabjai. Szigorú szabályok szerint, minimális eszközökkel, csak homogén színekkel és egyszerű, alig felismerhető formákból alakítom ki egyedi lapjaimat, nem törődve a plakát hagyományos kompozíciós sablonjaival, lemondva a szellemes, ötleten alapuló bombasztikus megoldásokról, talán mélyebb gondolatokat is közvetítve.Remélhetőleg a gyermek és felnőtt nézők fantáziáját is megindítva,a bennük levő titkokat fejtegetve,műveim nézegetésére csábítom őket.
Már nem szükséges arra törekedni, hogy egy pillanat elég legyen a plakát megértésére, mint régen. Ezek a munkák érzéseim, hangulataim és szerény gondolataim tükörképei. Hattyúénekek.”
Antal Pál a budapesti Iparművészeti Főiskolán végzett 1972-ben. Mesterei: Konecsni György, Ernyei Sándor, Gerzson Pál. 1976-tól többször nyert nívódíjat Az év plakátja pályázaton. l976-tól szerepel rendszeresen grafikai- és plakátkiállításokon. 1972-ben Varsóban, 1978-ban Londonban állították ki plakátjait. Alkotása található a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében.
Legfontosabb díjai:
1987-ben Munkácsy Mihály-díj (1987), Aranyrajzszög Életműdíj (2019)
Árendás József (ár&ás)
grafikus tervezőművész
1946, Imely (Szlovákia)
„A plakát epigramma, olyan műfaj, amely nem szószátyárkodva, hanem tőmondatokban beszél.”
Árendás József művészdiplomáját a Magyar Iparművészeti Főiskolán szerezte 1972-ben, ahol később, 1987-től 1992-ig grafikai tervezést tanított a mesterképzős hallgatóknak. Kiadványokat, könyveket, csomagolásokat, de főleg film-, színházi és kulturális plakátokat tervez. Tevékeny élete során a kulturális plakát megújító tendenciáin dolgozik. Filmplakátjait a fotográfiával való játék, a képregények sajátos vizualitását idéző pop art, a rajz hangsúlyos szerepe és igényes tipográfia jellemzik. Kiemelkedő, szinte műfajteremtő színházplakátjait a jelképek, a vizuális metafora jelenléte, a meghökkentés, az erotika, a humor ábrázolása, és az állandó kísérletezés teszik egyedivé. 2005-ben művésztársaival megalapítja a Magyar Plakát Társaságot, melynek 2014-ig alelnöke volt. Nevéhez fűződik a „Posterfest” nemzetközi plakátbiennálé létrehozása 2016-ban.
Legfontosabb díjai:
Munkácsy Mihály-díj (1992), Aranyrajzszög Életműdíj (2002), Érdemes Művész (2019)
https://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA8097
Bakos István
grafikus, festő, designer
1941, Budapest
„A JÓ PLAKÁT olyan, mint egy villámcsapás, lehetetlen nem észrevenni, megakad rajta a szem. Egyszerűen szemet szúr. A JÓ PLAKÁT lehet olyan is, mint egy pofon, melyet jó érzéssel fogadunk.”
Bakos István megszakításokkal a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakára járt, majd itt diplomázott tervezőgrafikusként. Kiemelkedő rajzi képességeit is kamatoztatva számos alkalommal nyerte el „Az Év Plakátja” díjat. Alkotásai alapját festményei adták, ezeket egészítette ki tipográfiai információkkal. Pop art korszaka után szürrealisztikus, szimbolikus megközelítések fele mozdult el. Kiadványtervezőként a fénykép újszerű alkalmazási lehetőségeit kutatta, s ő lett az egyik legkiválóbb magyar fotografáló grafikus. Fotódizájnjait üde elevenség, meghökkentő beállítások, szokatlan gegek alkalmazása tette egyedivé. A rendszerváltást követően a folyóirat-tervezésben és óriásplakát-készítésben alkotott maradandót. A képgrafikust, rajzolót, fotografikust, dizájnfotóst, művészeti szerkesztőt mind magában egyesítő Bakos István 1995-ben megkapta a Ferenczy Noémi-díjat.
https://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA34507
Baráth Ferenc
tervezőgrafikus
1946, Magyarkanizsa (Szerbia)
„A kultúrában tenni bármi érdemre valót, nyomot hagyni magunk után a jövendő nemzedékek számára, ez ki nem mondott óhaj minden művész számára."
A közép-európai kortárs tervezőgrafika nemzetközi hírű mestere. Pályáját Újvidéken (volt Jugoszlávia) kezdte, mint az avantgárd „Új Symposion” folyóirat grafikai szerkesztője, majd plakáttervezéssel foglalkozott, és munkáival nemzetközi hírnévre tett szert. 1992 óta él Magyarországon. Színházplakátjainak jellegzetesen kiépített stílusa fontos kifejezőeszköze lett a színházi kultúra vizuális megjelenítésének. Művészetében sajátos területet képviselnek térgrafikái, melyek Kassák Lajos jellegzetes munkáinak hatására épültek, geometrikus formájú, erős koloritú falapok alkotta kompozíciói a konstruktivizmushoz való vonzódásának megnyilvánulásai.
Legfontosabb díjai:
Munkácsy Mihály-díj (2000), Újvidék város Októberi díja (1983), Fórum Kiadó Képzőművészeti díja (1987), Magyar Művészeti Akadémia Tervezőgrafikai díja (2013)
https://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA40316
Felsmann Tamás
tervezőgrafikus
1956, Budapest
A tervezőgrafika szinte minden területén folytat alkotói, művészi-kutatói tevékenységet.
Tagja annak az „aranygenerációnak”, amely a rendszerváltást követően végre kiélhette a minőség, a kvalitás iránti olthatatlan vágyát. Elsők között látta meg a lehetőséget a számítástechnika művészeti felhasználásában, amit rendkívül sok területen kamatoztatott. Pályája kezdeti időszakában főleg külföldön megjelenő országimázs kiállítások látványtervezésével foglalkozik (Discover Hungary-New York, World Trade Center, USA, Brisbani Világkiállítás Magyar Pavilonja, Ausztrália, Tuniszi Magyar Napok, Tunézia stb.)
A későbbiekben megalapítja a Felsmann Grafikai Studiót, ahol Tepes Ferenc grafikusművésszel hazai és külföldi nagyvállalatoktól fogad el felkéréseket, (K&H Bank, Medicor, Medimpex, Sanofi-Synthelabo, Phylaxia, Richter Gedeon RT, Mol, Pfizer stb.) és részükre tervez plakátot, emblémát, naptárt, arculattervet, szakillusztrációt, csomagolást, kiállítási arculat-és látványtervet.
A rendszerváltozást követően hazai városok és települések részére tervez címereket. Tipográfiai, könyvtervezési, nyomdatechnika, kiadvány-szerkesztési tudását, művészeti albumok, kiállítási katalógusok, éves jelentések, egyedi díszoklevelek tervezésénél alkalmazza és bizonyítja. Alkotásainak sorát számos nemzetközi és hazai siker övezi.
In memoriam Liszt Ferenc No.1
Legfontosabb díjai:
Hat alkalommal érdemelte ki az Országos Tervezőgrafikai Biennále fődíjait: (1986., 1990., 1992., 1994., 2012., 2018.)
A Magyar Grafikai Stúdiók Egyesületének Életmű-Díja (2008), A Magyar Képző és Iparművészek Szövetségének Életmű díja (2016), Munkácsy Mihály-díj (1995).
https://mmakademia.hu/en/alkoto/-/record/MMA74574
Hauser Beáta Liliána
textilművesz, grafikus
1956, Budapest
Hauser Beáta a Magyar Iparművészeti Főiskola szövött szőnyeg és falikárpit szakán diplomázott. Életművében a textil mellett a grafika is kiemelt szerepet játszik. Figurális kárpitjai az emléktöredékekre, eseménymozaikokra, családi témákra, a kultúrtörténet, a történelem és a természet megannyi részletére épülő világot mutatnak be, jól kigondolt, jellemzően rajzos kompozíció mentén, melyek tudósításokként is felfoghatók, a jelenkorról való üzenetekként. Szövött kárpitjai új korszakot nyitottak a kárpitművészetben, újfajta megközelítést és gondolkodásmódot teremtettek a műfajban. Egyéni technikával készült, visszafogott színhasználatú kreációi nem a világ megszépítését kísérlik meg, hanem a boldog-keserűségben küzdő embert ábrázolják. A nyolcvanas évek végén tus- és ceruzarajzaiban már a leegyszerűsített formák, a vonal, mint önálló jelbeszéd jelenik meg, a nonfiguratív alakzatok arzenálja dominál.
Kivétel 4
Legfontosabb díjai: Ferenczy Noémi-díj (1992), Érdemes Művész (2011), Kiváló Művész (2020).
https://mmakademia.hu/en/alkoto/-/record/MMA26562;
Keresztes Dóra
festő- és grafikusművész, animációsfilm-rendező, illusztrátor
1953, Budapest
A tervezőgrafikához, a nyomdászathoz és az illusztrációs grafikához szükséges ismereteket a budapesti Iparművészeti Főiskolán elsajátító művésznő számára a plakát olyan médiumot jelent, melyben az animációs filmmel, a gyermekkönyv-illusztrációval és a tipográfiával kapcsolatos ismereteit autonóm módon tudja hasznosítani. Munkásságában lényeges elem a magyar népművészet és populáris kultúra hagyományainak és a 14. századi itáliai falképfestészet szín- és formavilágának a megidézése és a plakát dekoratív, ugyanakkor leegyszerűsített nyelvén, modern eszközökkel való megszólaltatása. Érdeklődésének középpontjában az absztrakció és a figurativitás határterülete áll, ebből adódóan alkotásaiban a kompozíciós elemek transzformációs lehetőségeit, az ábrázolt motívumok metamorfózisát kutatja. Alkotásait ízes humorú mesélőkedv, anekdotikus hangvétel, és jelszerűen használt, tiszta színek jellemzik. Plakátjain a betűk egyenrangú elvont elemként jelennek meg a többnyire temperával festett vagy linóleummetszetben előadott képi tartalom mellett. 2021-től az MMA levelező tagja, majd 2023-tól rendes tagja (Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat).
Mamó kertecskéje 3
Legfontosabb díjai:
Év Gyerekkönyve díj (1994, 2001, 2003), Magyar Művészeti Akadémia, Millenniumi Pályázat, aranyérem (2001), Ferenczy Noémi-díj (2003), Balázs Béla-díj (2005), XVII. Országos Tervezőgrafikai Biennále díja (2010), Szép Magyar Könyv (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete) könyvtervezői fődíj (2017), Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj (2017), Prima díj, Magyar Képzőművészet kategória (2021), Aranyrajzszög-díj (2022)
https://mmakademia.hu/en/alkoto/-/record/MMA145572
Kulinyi István
képzőművész
1945, Innsbruck
„Egyetlen élet kevés egy élethez.”
Kulinyi István a Magyar Iparművészeti Főiskolán végzett grafikusként. Kezdettől fogva jellemzik munkásságát autonóm képzőművészeti törekvései. Festményeinek, digitális alkotásainak motívumai a modern világ távolságtartó elemeire épülnek, míg a kép kompozíciója, színhasználata klasszikus szépséget ígér, s gazdag asszociációs lehetőségeket rejt magában. Holisztikus szemléletmódjának és végtelen kísérletező kedvének köszönhetően alkotóművészete széles skálán mozog: képző- és tervezőművészettel, tárgytervezéssel, fotografálással és írással egyaránt foglalkozik. Átfogó, kozmikus világlátását Bartóktól is eredezteti. Életében és művészetében is központi helyet foglal el a filantrópia, s a szüntelen fény felé haladó mozgás, a fototrópia.
Legfontosabb hazai díjai: Munkácsy Mihály-díj (1994), MAOE életműdíj (2006), Arany Rajzszög díj (2015), Érdemes Művész (2020).
https://mmakademia.hu/en/alkoto/-/record/MMA12652
Orosz István
grafikus, filmrendező
1951, Kecskemét
1975-ben grafikusként diplomázik a Magyar Iparművészeti Főiskolán. A hetvenes évek második felétől díszleteket tervez, 1977-ben első animációs filmjével (Csönd) kezdi meg rajzfilmjeinek máig ívelő sikersorozatát. Filmjei többségét a Pannónia Filmstúdió rendezőjeként készítette. Kulturális plakátjaival a magyar plakátművészet egyik különös, egyéni hangú „csúcsszemélyisége". Munkásságának fő területe, legfontosabb műfaja az önálló grafikai lap. Hazai és nemzetközi grafikai biennálék, kiállítások, filmfesztiválok állandó résztvevője, díjnyertese. Rangos képzőművészeti konferenciák, szimpóziumok meghívott előadója, workshopok vezetője szerte a világon Európától Ázsiáig, Észak- és Dél-Amerikáig. Műveinek álombeli lebegése, mágikus realizmusa, abszurd humora, az európai kultúrában mélyen gyökerező volta, magas színvonala révén a magyar kultúra egyik legkiválóbb nem hivatalos utazó nagykövete. […]
1984-től használja az „Utisz" (Senki) művésznevet, Odüsszeusz után szabadon. 1986-ban megalapítja Ducki Kristóffal, Pincehelyi Sándorral, Pócs Péterrel közösen a D.O.P.P. művészcsoportot, a magyar plakátművészet egyik legkiválóbb alakulatát.
1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, 2001-től az MMA társadalmi szervezet, 2004-től az „Alliance Graphique Internationale" (Grafikusok Nemzetközi Szövetsége), 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 2002-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen kvalifikált mesterdiplomát kap. A Magyar Iparművészeti Főiskola vendégtanára, 2004 óta a Nyugat-Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének tanára. Munkáinak kultúrtörténeti, művészettörténeti, filozófiai vetületeiről tanulmányokat ír, előadásokat tart. Szürrealista hangvételű esszéket, novellákat, verseket ír. 2011-ben Kossuth-díjat kap.
https://mmakademia.hu/en/alkoto/-/record/MMA8057
Sára Ernő
tervezőgrafikus
1947, Budapest
Sára Ernő a Magyar Iparművészeti Főiskolán szerzett grafikusi oklevelet. Szakmai fejlődésének fontos állomása volt a svájci Art Institut Orell Füsli, és itthon a Derkovits Alkotóközösség. Fő területe az emblémák, logók tervezése, melyeket az egyszerűség, lényegkiemelés, a fekete-fehér kontrasztok jellemeznek, vizuális megjelenésük gyakorta fontos marketingszereplő. Munkája a múzeumi és kortárs művészeti gyűjtemények, idegenforgalmi vállalkozások kiadványtervezésére is kiterjed. Megbízói színes palettán mozognak, tervezett gépgyár, gyógyszer- és üvegipari cég számára is arculatot, csomagolást, katalógusokat. Grafikai alkotásainak külön fejezetét adják az alapos kutatómunkát igénylő címkék, címerek és plakátok. Kiemelkedő művészetszervezői és kurátori tevékenysége.
Legfontosabb díjai: Ferenczy Noémi-díj (2002), Arany Rajzszög díj (2010), Konecsni-díj (2012), Érdemes Művész (2017)
https://mmakademia.hu/en/alkoto/-/record/MMA33595
Szunyoghy András
grafikusművész
1946, Pécs
„A vizuális nevelés klasszikus értékeinek ötvözése a ma igényeivel. A művészetben pedig az ember szeretetét és a humort akarom a legjobb képességeim szerint őszinte alázattal szolgálni.”
A Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Szabadiskolák, szakkörök jeles tanára, irányítója. 1989-től egészen nyugdíjazásáig rajzot tanított a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában, 1996 és 2002 között pedig anatómiát a Magyar Iparművészeti Főiskolán, adjunktusként. Felsőfokú tanulmányait követően rézmetszést is tanult a Magyar Pénzjegynyomdában, ezt kamatoztatta a Magyarország, Mongólia és Jemen számára tervezett bélyegein. A nyolcvanas évektől ambícióinak fő mozgatórugója az emberek és állatok anatómiájának ábrázolása, ennek nyomán született számos, a Kossuth Kiadó és a német Ullmann Medien GmbH kiadásában megjelent kötete, így a 21 nyelvre lefordított „Anatómiai rajziskola” is. Hivatásának tekintette a rajztanítást, művészetpedagógiai tevékenysége és rajziskolai, így a perspektívát, kockológiát, portrét, aktot, drapériát, táj- és városképrajzolást, illetve növény- és állatrajzolást is bemutató „Nagy Rajziskola” című kötete, mind ezeket példázzák. Alkotómunkáját ironikus, szatirikus szemléletmód, bravúros technikai alkalmazókészség jellemzi.
Madarak
Legfontosabb díjai:
Barcsay-díj (1989), Az Év Bélyegtervezője (1995), Mednyánszky-díj (1999), Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (2005), A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2008), II. Osztályú Honvédelemért kitüntetés (2013)
https://mmakademia.hu/en/alkoto/-/record/MMA35283
