Gőzhajóval Bécstől Konstantinápolyig

A Bukaresti Magyar Kulturális Intézet folytatja a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeummal közös projektjeit, melynek keretében március 30-án a dunai hajózás történetét felelevenítő kiállítást nyitunk meg az Intézet kiállítótermeiben.

A tárlat a XIX. század során megnyílt új útvonalak révén fejlődésnek indult Duna-menti közlekedési és gazdasági kapcsolatokat mutatja be. A térség dunai és tengeri kapcsolatait ismertető kiállítás a Bécs-Konstantinápoly gőzhajó-járatok kiépítését és az út mentén levő települések gazdasági fellendülését mutatja be. Gróf Széchenyi István a magyar kereskedelem fejlesztésére irányuló törekvéseinek köszönhetően a Duna Ómoldova és Szörényvár közötti, nagyjából 120 kilométer hosszú vadregényes szakasza hajóval megtehetővé vált.

A Vaskapu-szoros mederszakaszát rendkívüli vízjárások jellemezték: kisvize 2100, legnagyobb vize mintegy 16 000 köbméter volt másodpercenként. A zátonyok és a sziklák között a víz mélysége helyenként az 50 métert is elérte. A Kazán-szorosban a meder szélessége mindössze 170 méter volt. Széchenyi 1830-as látogatása után, 1833-ban bízta meg Vásárhelyi Pált, hogy folyószabályozási tervet dolgozzon ki: hajózóútat építsen ki a gőzhajózás számára az említett dunai folyószakaszon. A később Szechenyi-útnak elnevezett út Báziástól futott Orsováig, az utazók ezen a szakaszon vagy csónakokon, vagy szekereken haladtak és csak Szkela Kladován szállhattak újra a Galacig menő gőzhajóra. A krimi háború alatt erre a szakaszra a DDSG Óbudai Hajógyárában két dupla-lapátkerekes, sekély merülésű gőzhajót építettek. A XIX. század második felében a keletre való nyitás során egyre inkább felértékelődött a Dunarégió és a Balkán az Osztrák-Magyar Monarchia számára. A Monarchia galaci konzulja egyben az Európai Dunabizottsághoz delegált diplomatája is volt.

A kiállítás korabeli dokumentumok felhasználásával összegzi a gőzhajók nemzetközi utasainak tapasztalatait, az utazók reflexióit elemezve egy térképet rajzol arról, hogy miként viszonyultak a „Kelethez”, a „Máshoz”, illetve hol húzódtak meg ezek a határvonalak. Ennek központi eleme a Kazán-, illetve Vaskapu-szoroson való áthaladás élménye, valamint a tájleírás és az utazói élmény kapcsolata.

A kiállítást megnyitja:

• Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója
• Constantin Ardeleanu, a galaci Dunarea de Jos Egyetem professzora / a bukaresti New Europe College tudományos munkatársa

A kiállítás az év során további romániai helyszíneken is bemutatásra kerül:

• Szörényvár, Vaskapu Régió Múzeuma: május 15. – június 30.
• Galac, Történelmi Múzeum: július 5. – augusztus 20.
• Tulcsa, Avramide Ház: augusztus 23. – szeptember 5.

A kiállítás Bukarestben a Magyar Kulturális Intézetben május 5-ig tekinthető meg. A kiállítás az isztambuli Magyar Kulturális Intézet Interkulturális dialógus a Duna hullámain c. EU-IPA II-es projektjének keretében készült.