Bukarest, Kiseleff út 3.
A Romániai Nemzeti Parasztmúzeummal partnerségben intézetünk újabb közismert erdélyi képzőművész kiállítására hívja a közönséget: 2024. október 15-én, kedden 17.00 órától a Parasztmúzeum Új Galéria termében A Csend értelmezése, Gazdáné Olosz Ella gobelinjei című kiállítás megnyitójára várjuk Önöket.
A kiállítás kurátora: Gazda József műkritikus. Megnyitóbeszédet mond: Virgil Ștefan Nițulescu, az MNȚR igazgatója és Cătălin Davidescu műkritikus.
Gazdáné Olosz Ella (Keresztvár, 1937 – Kovászna, 1993) a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola textil szakán végzett, a szőnyegszövés művészetére specializálódva. Már főiskolás korában szenvedélyesen tanulmányozta szülőföldje gazdag népművészeti hagyományait, s arra törekedett, hogy műveiben plasztikusan fejezze ki a kor ellentmondásait, a lét, a népi élet sokszínű szellemi világát. Művészetében mindehhez az absztrakción keresztül jut el a figuratívon túllépve, a művek a művész hagyományszintézisre való törekvését jelzik.
Munkáját rajztanárként kezdte Nagyenyeden, tanári pályafutását a kovásznai gimnáziumban folytatta, miközben fokozatosan alakult művészete. A 70-es évek különösen előrelendítették alkotó szemléletét, a bécsi, müncheni, párizsi, londoni, madridi, firenzei, római és milánói tanulmányútjain megismerkedett az egyetemes művészet értékeivel. E városok galériáit, a Velencei Biennálét, a Kasseli Documentát, a Cagnes sur Mer-i Festészeti Fesztivált látogatva érezte a kortárs művészet lüktetését, kapcsolatba került a legfontosabb művészeti irányzatokkal. Később Görögországba, Egyiptomba, Törökországba, Buharába, Szamarkandba, Szíriába, Irakba, Iránba, Pakisztánba, Afganisztánba vitték útjai, ahol a keleti szőnyegek művészetének szellemiségét, szövésük ősi technikáját tanulmányozta. Afganisztánban ismerte meg az ikat szövéstechnikát, amivel egy modern, nonfiguratív formanyelvet teremtett meg, ötvözve az archaikus és modern, az európai és az ázsiai, a népművészet és a gobelinhagyományok szimbiózisát. Ez a hatalmas szintézis magában foglalja az ázsiai meditációt és a modern világszemléletet.
Ritka szerénységgel és szívóssággal jellemezhető egyéniség volt. Kutatta és eljutott – mint Bartók Béla – a népművészet tiszta forrásaihoz. Felismerte az egyetemest a népiben, a modernet az archaikusban. Jól ismerte az emberi alkotás öt évezredes művészi értékeit. Elmondható, hogy kemény, kitartó munkával, mély humanizmussal, szokatlan akaraterővel, meditációra való hajlammal, érzékenységével, a kortárs és az évezredekre visszatekintő művészeti kifejezésformák ötvözésével teremtette meg magának a helyét a kortárs plasztikai művészetben. A kiválasztott téma, a személyes technika, a letisztult színek nemzeti és egyetemes jellegűvé teszik faliszőnyegeit. Műveinek eredetisége biztosítja Gazdáné Olosz Ella helyét a művészi értékek színterén.
Élete javarészét és munkásságát Kovásznán, a kis fürdővárosban fejtette ki. Faliszőnyegei azt bizonyítják, hogy a nagy művészi teljesítmények nem csak a sodrásban, hanem a part közelében is születhetnek. Így városa, amelyhez élete és munkássága kapcsolják, nemcsak gyógyító erejéről, hanem a művészet szellemi forrásairól is ismertté vált. Hálája jeléül a helyi közösség 2013-ban avatta fel művei kiállítására az állandó galériát, s a város jeles személyiségeinek a parkjában a mellszobrát
