Művész mozi (Egyetem u. 3.), Studio mozi (Nicolaus Lenau u. 2.), Elvire Popesco mozi (Dacia sgt. 77.)
A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest 2026-ban is folytatja a magyar archív filmek restaurált változatának bemutatását. Május-június folyamán retrospektív vetítés-sorozat keretében mutatjuk be Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron Fábri Zoltán rendező három filmjét: Hannibál tanár úr (1956), Utószezon (1966) és Az ötödik pecsét (1976).
A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum digitalizációs programjában folyamatosan kerülnek felújításra a magyar filmörökség gyöngyszemei. E restaurált filmalkotások közül rendszeresen mutatunk be a Bukaresti Magyar Filmhét keretében, mely vetítésekkel a Magyar Filmarchívumnak a magyar filmművészet 20. századi remekművei felújítása terén végzett munkáját szeretnénk a román közönség számára hangsúlyosan kiemelni.
2022-ben elindítottuk a Magyar klasszikus filmek sorozatot rendezői retrospektív vetítések formájában, amelyeket Bukarestben és – a Ceau Cinema nemzetközi filmfesztivállal együttműködésben – Temesváron is vetítünk. 2025-ben kiterjesztettük ezen sorozatot Kolozsvárra is.
2022-ben Jancsó Miklós három 4K-ban felújított filmjét vetítettük: Fényes szelek (1969), Még kér a nép (1972) és Szerelmem, Elektra (1974), 2023-ban Szabó István kultikus „trilógiáját”: Mephisto (1981), Redl ezredes (1985) és Hanussen (1988), 2024-ben Elek Judit három filmjét: Sziget a Szárazföldön (1969), Majd holnap (1980) és Mária-nap (1984), 2025-ben pedig Makk Károly rendező és Tóth János operatőr együttműködését tükröző alkotásait: Szerelem (1971), Macskajáték (1972) és Egy erkölcsös éjszaka (1977).
2017-ben, Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas film- és színházi rendező születésének 100. évfordulója alkalmából, Fábri 100 címmel a Román Filmarchívummal és akkor még Magyar Nemzeti Filmalappal együttműködve emlékeztünk meg a magyar és egyetemes filmtörténet kiemelkedő alakjáról. A program célja az volt, hogy rávilágítson és tudatosítsa a román filmkedvelő és ismerő közönség számára Fábri Zoltán világhírű magyar filmrendezőnek a magyar és egyetemes filmművészetben betöltőtt újító szerepét, valamint a magyar Filmarchívum 2017-ben elindított nagyszabású felújítási programját. A Román Filmarchívum tulajdonában levő, 35 mm-es, román feliratos korabeli kópiák közül a Körhinta (1956) és a Két félidő a pokolban (1961) című filmeket vetítettük, míg a magyar Filmarchívum által rendelkezésre bocsátott digitálisan felújított filmek közül, a két irodalmi adaptációt vetítettük, az Édes Anna (1958) és A Pál utcai fiúk (1969) című filmeket, melyekhez az intézet román feliratos kópiákat készíttetett. A sorozatot Radu Igazság, a bukaresti színház- és filmművészeti egyetem professzora konferálta be, kiemelve Fábri Zoltánnak a filmnyelvben hozott újításait (kamerával szembe-menés, a körhintán érzett reális forgás-érzet), illetve a témák feldolgozását (a kor adott politikai kontextusaiban megtalálta és filmre vitte azokat az egyetemes emberi érzéseket, melyek örök érvényűek bármilyen korban vagy történelmi kontextusban).
Az NFI – Filmarchívum felújítási programja egy hosszútávú kezdeményezés, amelynek célja a magyar filmörökség megmentése, restaurálása és digitalizálása a legmodernebb technológiával és a magyar filmkincs hozzáférhetővé tétele a mai kor elvárásainak megfelelő minőségben (mozi, televízió, streaming), mind belföldi, mind nemzetközi szinten. A filmes alkotások restaurálása 4K felbontásban történik az NFI Filmlabor munkatársai és a Filmarchívum szakemberei szoros együttműködésével. A program nemcsak a népszerű közönségfilmekre fókuszál, hanem a filmtörténeti jelentőségű, elfeledett alkotásokra is, biztosítva a magyar filmtörténet folytonosságát. Évente átlagosan 25–30 egész estés film felújítására került sor az elmúlt egy évtizedben, ebből évente átlagosan 15 film kap kiemelkedő minőségű, teljes körű 4K-s restaurálást. Továbbá jelentős számú más műfajú filmalkotást (dokumentum-, rövid- és animációs filmeket) digitalizálnak és újítanak fel 2K felbontásban, televíziós sugárzásra alkalmas minőségben. A felújított kópiák nemzetközi premierek keretében kerülnek bemutatásra a világ számos, magas rangú fesztiváljainak a klasszikus filmeket felvonultató szekcióiban és ugyancsak ezekből a felújított filmekből mára már egy hatalmas, elismert nemzetközi fesztivállá vált a Budapesti Klasszikus Film Maraton nevű nemzetközi klasszikus filmfesztivál.
A Fábri Zoltán retrospektív vetítések programja:
Kolozsvár, Művész mozi (Egyetem u. 3.)
május 19., 20:00 óra: Hannibál tanár úr, a filmet bevezeti: Schneider Tibor, televíziós szerkesztő, TVR Magyar Adás, egyetemi oktató
május 26., 20:00 óra: Utószezon
június 2., 20:00 óra: Az ötödik pecsét
Kolozsváron a retrospektív sorozatot Schneider Tibor, televíziós szerkesztő (TVR Magyar Adás) és egyetemi oktató konferálja be az első vetítés előtt.
Temesvár, Studio mozi (Nicolaus Lenau u. 2.):
május 22., 20:00 óra: Hannibál tanár úr
május 23., 20:00 óra: Utószezon
május 24., 20:00 óra: Az ötödik pecsét
Bukarest, Elvire Popesco mozi (Dacia sgt. 77.)
június 12., 20:30 óra: Hannibál tanár úr
június 13., 20:30 óra: Utószezon
június 14., 20:30 óra: Az ötödik pecsét
Temesváron és Bukarestben a filmeket a retrospektív sorozat kurátora, Ionuț Mareș, filmkritikus, a Ceau Cinema filmfesztivál igazgatója konferálja be.
Jegyek a mozik pénztáránál vagy az eventbook honlapon vásárolhatók.
Fábri Zoltán (Budapest, 1917–1994) háromszoros Kossuth-díjas magyar film- és színházi rendező, színész, díszlettervező, forgatókönyvíró, főiskolai tanár, festőművész, grafikus, kiváló művész. 1938-ban végezte el az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolát (ma Magyar Képzőművészeti Egyetem), festő szeretett volna lenni, érdeklődése azonban a színészet felé fordult és 1941-ben elvégezte az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem). 1941–1943 között színészként, díszlettervezőként és játékmesterként dolgozott a budapesti Nemzeti Színháznál, majd 1948-ban egy évadon át ugyanezen intézmény rendezője volt, 1949-ben pedig egy szezonon át az Úttörő Színház igazgatói tisztségét töltötte be. 1950-ben a Hunnia Filmgyárhoz került, ahol 1952-ig művészeti igazgató, 1952-től pedig filmrendező volt. 1958-ban választották meg a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnökévé, a tisztséget 1981-ig töltötte be, majd tiszteletbeli elnök lett. 1970-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
Fontosabb díjai, elismerései:
1953, 1955, 1970: Kossuth-díj
1964: Különdíj a Locarnoi Nemzetközi Filmfesztiválon a Nappali sötétség című filmjéért
1965: Kiváló művész
1977: Magyar Népköztársaság babérkoszorúval díszített Zászlórendje
1982: Ezüst medve-díj a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a Requiem című filmjéért
1992: A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje
Fotó: ujsagmuzeum.hu
Hannibál tanár úr
1956, dráma, 90 perc
Rendező: Fábri Zoltán
Forgatókönyv: Fábri Zoltán, Gyenes István és Szász Péter, Móra Ferenc kisregénye alapján
Operatőr: Szécsényi Ferenc
Vágó: Szécsényi Ferencné
Hang: Pintér György
Zene: Tamássy Zdenkó
Jelmez: Nagyajtay Teréz
Látványtervező: Ambrózy Iván
Díszlettervező: Ambrózy Iván
Szereplők: Szabó Ernő, Kiss Manyi, Makláry Zoltán, Bessenyei Ferenc, Apor Noémi, Somogyvári Rudolf, Greguss Zoltán, Gobbi Hilda
A tragikomédia főhőse egy jelentéktelen külsejű, apolitikus kisember: Nyúl Béla középiskolai tanár. Hannibál pun hadvezér halálának körülményeiről írott teljesen ártatlan tanulmánya miatt a politikai jobboldal, a fajvédő demagógia támadásának középpontjába kerül, amely végül is halálát okozza. A köznyelvben a „nyúlbéla” a gyávaság szinonimájává vált, pedig Fábri Nyúl Bélája becsületes, egyenes tartású figura volt. Egy komplex karakter, aki a hétköznapokban ugyan meghunyászkodott, de a nehéz helyzetekben mindig egyenes maradt a gerince. A Hannibál tanár úr az elnyomó, diktatórikus hatalom, s annak minden brutalitása és ostobasága ellen szól. Azonban bármelyik korban, bárhol aktuálissá válhat, minden korszak számára van üzenete. Ezért is válhatott a magyar filmművészet egyik legnagyobb alkotásává és 2000-ben a magyar filmkritikusok titkos szavazással az évszázad 12 legjobb magyar filmje közé választották.
A film vége filmtörténeti jelentőségű: fényképezés, színészi játék, de humor és tragikum összefonódása szempontjából is bravúr. Nyúl Béla elmegy a számonkérő nagygyűlésre, amin elítélik az amúgy teljesen ártatlan és apolitikus tanulmányával együtt. Fent a karzaton gyerekkori barátja szónokol ellene, és a tömeg már-már megkövezi. Nyúl Béla végül megtörik és noha a filmben végig a szabad véleménynyilvánítás jogáért küzd, a gyerekei érdekében mégis beadja a derekát: visszamondja a tőle elvárt szólamokat. Ezzel megmenti az életét, de mivel megalkuszik, meg kell halnia – az őt ünneplő tömeg kergeti le óvatlanul az óbudai amfiteátrum tetejéről. (nfi.hu/alapfilmek)
A film 1957-ben a elnyerte a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját.
Utószezon
1966, dráma, 119 perc
Rendező: Fábri Zoltán
Forgatókönyv: Szász Péter, Rónay György Esti gyors című regénye alapján
Operatőr: Illés György
Vágó: Szécsényi Ferencné
Hang: Lehmann Mihály
Zene: Fényes Szabolcs
Jelmez: Schäffer Judit
Díszlettervező: Romvári József
Szereplők: Páger Antal, Rajz János, Kőmíves Sándor, Balázs Samu, Szendrő József, Kovács Károly, Apor Noémi, Básti Lajos, Zách János, Tolnay Klári
Az Utószezon a múlttal való szembenézés, a háborgó lelkiismeret filmje. Fábri Zoltán a főszereplő sorsán keresztül a magyar társadalom holokauszttal kapcsolatos felelősségét firtatja. Az elhallgatott téma bátor felvetéséhez a rendező rendhagyó formát választ. A hatvanas évek filmes új hullámaival az idősebb rendezőknek komoly kihívást jelentett lépést tartani. A pályáját az ötvenes évek elején kezdő Fábri Zoltán nemcsak ismerte, de használta is a modernizmus formabontó megoldásait. A rendező ebben a filmjében is a hagyományos időrend felbontásával kísérletezett. A fajsúlyos drámát a szatíra és a groteszk jellegzetes megoldásai ellenpontozzák. A burleszk, a komédia és a krimi műfaji építőkövei a főhős belső világát megragadó filmnyelvi eszközökkel keverednek. Az elbeszélés folyamatosságát váratlan ugrások és kimerevített képek törik meg. A szereplő áramló emlékeit és gondolatait követve múlt és jelen, fantázia és valóság között fokozatosan elmosódnak a határok. Az álmok a vívódó lélek érzékletes kivetülései, a holokauszt józan ésszel felfoghatatlan, ezért ábrázolhatatlan szörnyűségét a rendező erőteljes stilizációval tárja a néző elé. A háború alatt történteket a nézőnek magának kell összeillesztenie, ahogyan a főhős felett is csak a néző ítélkezhet. Az Utószezon burleszk-elemeket, modernista álomvalóságot és történelmi szembesítés-drámát egyaránt felhasználó stíluseklektikája határpont Fábri életművében.
Fábrinak nemcsak a legkedvesebb, hanem egyúttal a legbátrabb és legmodernebb filmje is az Utószezon. Az 1967-es Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon nemcsak tabudöntögető témájával, hanem eklektikus, modernista elemeket is felvonultató formájával keltett feltűnést, amit négy díjjal tűntetett ki a fesztivál zsűrije: San Giorgo-díj, CINEFORUM-díj, Legjobb férfi alakítás díja Páger, Antalnak, valamint a Velence-Város-díjat is megkapta. (nfi.hu/alapfilmek)
Az ötödik pecsét
1976, dráma, 107 perc
Rendező és forgatókönyvíró: Fábri Zoltán
Író: Sánta Ferenc azonos című regénye
Operatőr: Illés György
Vágó: Szécsényi Ferencné
Zene: Vukán György
Jelmeztervező: Kemenes Fanni
Díszlettervező: Vayer Tamás
Szereplők: Őze Lajos, Márkus László, Dégi István, Horváth Sándor, Bencze Ferenc, Cserhalmi György, Pécsi Ildikó, Moór Marianna, Latinovits Zoltán
Az ötödik pecsét kivételes drámai erővel megszólaló erkölcsi példázat. 1944-ben egy jól összeszokott asztaltársaság tagjai, egyik napról a másikra, abban a helyzetben találják magukat, hogy egy spion árulásának köszönhetően a nyilasok börtönébe kerülnek, és aközött kell választaniuk, hogy elveikhez hűen inkább meghalnak becsülettel, vagy mások iránti felelősségből megalázottan az életben maradást választják. Az ötödik pecsét arra kérdez rá, hogy a kisemberek, akik nem a rendszerrel szemben fellázadó hősnek születtek, csak megpróbálják csendben túlélni az elnyomást, meg tudják-e őrizni az erkölcsi tartásukat, ha az életük a tét. Fábri Zoltán válasza optimista: még azok sem képesek megalkudni, akik azt hitték, mindenképp az életet választanák.
Fábri a Szindbád-féle időrendbontásos stílus jegyében igyekezett dinamizálni a szűk terekhez kötött, párbeszédekre épülő filmet, amikor a könyvárus képzeletében felbukkanó Hieronymus Bosch-album képeit villanásszerűen bevágta a történet szövetébe. A szürreális hatású képek a háborús világégéssel és a diktatúrában fellépő erkölcsi végítélettel állíthatók párhuzamba, de hasonlóak a filmvégi bombázás képsorai is, amikor a ferencvárosi bérházakkal együtt mintha Gyuricza világa is összeomlana. Fábri ezzel arra utalt, hogy bár felmenthető a zsidó gyerekeket bújtató Gyuricza döntése, mégis meghalt bizonyos értelemben azzal, hogy életben marad. (nfi.hu/alapfilmek)
Az ötödik pecsét 1977-ben a 27. Berlinálén a fő versenyszekcióban szerepelt, majd a Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon megnyerte a fődíjat és 2012-ben a filmet a Magyar Művészeti Akadémia beválasztotta a legjobb 53 magyar filmes alkotás közé.
forrás: nfi.hu
