1969, fekete-fehér, dráma, 74 perc, 4K restaurált, román felirattal
Rendező: Elek Judit
Forgatókönyvíró: Mándy Iván
Operatőr: Ragályi Elemér
Vágó: Boronkay Sándor
Hang: Peller Károly
Zene: Körmendi Viktor
Díszlettervező: Banovich Tamás
Jelmezek: Vicze Zsuzsa
Szereplők: Kiss Manyi, Margitai Ági, Dégi István. Ifj. Korga György, Hamvay Lucy, Novák István, Pásztor Erzsi
A Sziget a szárazföldön látszólag egy lakáscsere története. A Kádár-rendszerben kiemelt téma volt a – második világháború pusztítása, a vidékiek városba költözése, a növekvő népszaporulat miatt fellépő – lakáshiány. Az 50–60-as években sokan nem jutottak saját lakáshoz, így egyedül élni egy tágas lakásban kiváltságnak számított, amiért meg is szólták az embert. Elek Judit viszont nem szociografikusan akarta feldolgozni ezt a társadalmi problémát, hanem a magára maradt öregasszony belső drámája érdekelte. Szűkszavúan sokatmondó filmjében a társas kapcsolatok iránti elemi vágyakozásunkat fogalmazta meg. Dokumentarista eszköztárral dolgozott, de filmjének különlegessége, hogy a neorealista hangvételbe finoman groteszk és már-már abszurd humorú jeleneteket vegyített, mint például a bérház tetején történő temetést. A két, egymással ellentétesnek gondolt stílus összeszikrázásából sajátos elegy született, amely a rendező szándéka szerint megragadta azt a „kicsit szürrealisztikus lebegést, amit Mándy Iván olvasói olyan jól ismernek”.
Elek Judit első nagyjátékfilmjét a fiatal operatőrrel, Ragályi Elemérrel forgatta, aki a 70-es években a kézikamera mestereként szerzett magának hírnevet. Elek Judit híradós és dokumentumfilmes múltjának hatására első játékfilmjét is dokumentarista módszerekkel forgatta. A történetet alapvetően drámaiatlan, hétköznapi életképekre fűzték fel, amelyeknek a könnyű, mozgékony kézikamerával kölcsönöztek nagyfokú hitelességet. Ehhez jött még hozzá, hogy egyes jeleneteket az utcán, statiszták nélkül forgattak. A lakásbörzét például az akkor még Marx térnek hívott Nyugati téren, ahol a lakásukat valóban elcserélni igyekvő emberekkel elegyedett beszélgetésbe a főszerepet játszó Kiss Manyi.
Bukarest, Eforie 2.
A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest 2024-ben is folytatja a magyar archív filmek restaurált változatainak bemutatását. Június elején egy retrospektív vetítés-sorozat keretében mutatjuk be Bukarestben Elek Judit három filmjét: Sziget a Szárazföldön (1969), Majd holnap (1980) és Mária-nap (1984).
A Magyar Filmarchívum digitalizációs programjában folyamatosan kerülnek felújításra a magyar filmörökség gyöngyszemei. Ezen restaurált filmalkotások közül rendszeresen mutatunk be a Bukaresti Magyar Filmhéten, mely vetítésekkel a Magyar Filmarchívum munkáját szeretnénk kiemelni.
2022-ben elindítottunk egy felújított klasszikus magyar filmek sorozatot rendezői retrospektív vetítések formájában. 2022-ben Jancsó Miklós három 4K-ban felújított filmjét vetítettük Bukarestben és a temesvári Ceau Cinema nemzetközi filmfesztivál keretében: Fényes szelek (1969), Még kér a nép (1972) és Szerelmem, Elektra (1974) és 2023-ban pedig Szabó István kultikus trilógiáját: Mephisto (1981), Redl ezredes (1985) és Hanussen (1988).
Az Elek Judit retrospektív vetítés-sorozat filmjeit Ionut Mareș filmkritikus fogja felvezetni a közönség részére.
A bukaresti vetítések programja:
június 4., 19.00 óra: Sziget a szárazföldön
június 5., 19.00 óra: Majd holnap
június 6., 19.00 óra: Mária-nap
Jegyek az Eforie mozi jegypénztáránál vagy az eventbook.ro oldalon vásárolhatók.
Fotó: Amandine Goetz
Elek Judit (sz. 1937, Budapest), Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, 1956–1961 között a budapesti Filmművészeti Főiskolán, Máriássy Félix vezette rendezői osztályban tanult. Pályáját játékfilmek asszisztenseként, dramaturgjaként és híradó-rendezőként kezdte, majd rendezőként készített egyaránt dokumentum- és játékfilmeket is. Alapító tagja a Balázs Béla Stúdiónak (1959) és tagja az Európai Film Akadémiának (1988). 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmasan vegyítő Sziget a szárazföldön címűt, amelynek nemzetközi bemutatója 1969-ben a Cannes-i filmfesztiválon volt a Kritikusok hete szekcióban. Az 1970-es években sikeres dokumentumfilmeket készített (Isten mezején, 1973; Egyszerű történet, 1975). Az 1980-as évektől kezdve történelmi filmeket rendezett (Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társainak ügyében, 1980; Tutajosok, 1989). A Mária-nap (1984) című filmjének 1984-ben a Cannes-i filmfesztiválon volt a bemutatója az Un certain régard szekcióban. Az 1990-es években zsidó témájú filmeket forgatott (Mondani a mondhatatlant – Elie Wiesel üzenete, 1995; Egy szabad ember – Fisch Ernő élete, 1996; Visszatérés, 2011). Tabutörő dokumentum és játékfilmjeiben mély együttérzéssel és nagy szenvedéllyel ábrázolja az emberi kapcsolatokat, az érzékeny társadalmi vagy történelmi témákat. Alkotásait díjazták többek közt Mannheimben, Montpellier-ben, Párizsban, Montrealban, Salernóban, Kairóban, Louisville-ben és Bukarestben (Bukarest Nemzetközi Filmfesztivál, 2012, Életműdíj).
Az NFI Filmarchívum a rendezőnő 85. születésnapja alkalmából felújította az életmű fontos darabjait. Ezekből 2023-ban a Cannes-i filmfesztiválon vetítették a 4K-ban restaurált Sziget a szárazföldön című filmjét a Cannes Classics szekcióban, ezt megelőzően pedig 2023 januárjában a rotterdami nemzetközi filmfesztiválon az addig restaurált összes filmjéből (18 film) retrospektív vetítést szerveztek, majd 2024 márciusában a francia filmarchívum, a párizsi Cinematéque française-ben vetítették hat restaurált filmjét. 2022-ben a New York-i MoMA Nemzetközi Filmfesztivál beharangozójaként vetítették a Sziget a szárazföldön című filmjét a New York-i Modern Művészetek Múzeumban (MoMA). 2024 őszén pedig a Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében hat felújított filmje lesz látható újra a budapesti közönség számára is.
1986-ban a francia Művészeti és Irodalmi Érdemrend lovagi fokozatával tüntették ki. Munkásságát 1987-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el, 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki „az elesettek és kirekesztettek sorsa iránti aggodalmat és mélységes humanizmust tükröző sokoldalú művészi munkássága elismeréseként”. 2009-ben a Magyar Mozgókép Mestere címben részesült. 2018-ban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége film-és tévékritikusi szakosztályának életműdíjával tüntették ki.
Forrás: nfi.hu
Elek Judit így vall munkásságáról, filmjeiről:
„Azért lettem filmrendező, hogy el tudjam mondani azt, amit látok magam körül, azt, amit megéltem, azt, amit a régiek megéltek ezen a nagyon »huzatos« átjáróház jellegű picike kis országban, ahol mindig más a hatalom, mint amit igazságosnak és jónak szeretnének az emberek, de belenyugszanak, mert úgy hiszik, hogy ez a világ rendje. Én meg, mint egy női Don Quijote, harcolok a szélmalommal, nem nyugszom bele, és remélem, így is fogok meghalni. Talán csak még egy motivációs tényezőt tennék hozzá ehhez: azt tapasztalom hatvan év munkája után, hogy a legrégebbi filmem is él és hat az emberekre, ha van alkalmuk, hogy megnézzék. Továbbá azért csinálok filmet, mert szükségem van rá, hogy szeressenek; és a filmjeimmel talán el tudom érni, hogy olyan emberek is szeressenek, akik sohase találkoztak velem személyesen.”
A rotterdami fesztivál a 2023-as retrospektív vetítések kapcsán a következő gondolatokkal vezette fel az Elek Judit filmjeinek vetítését:
„Elek Judit egyike a világ legkompromisszummentesebb filmeseinek, játék- és dokumentumfilmjei brutálisan személyesek, és éppúgy tükrözik hazájának történelmét, mint saját traumákkal teli életét. Alkotásaira és a bölcsességére manapság nagyobb szükség van, mint valaha, filmjei megérdemlik, hogy szélesebb körben is ismertté váljanak, ezért az eddigi legteljesebb retrospektív-programot szentelik életművének az idei fesztiválon.” (iffr.com)
Az NFI Filmarchívum ismertető brosúrája az Elek Judit felújított filmjeiről itt.
Sziget a szárazföldön
Díjak:
1970: Legjobb női alakítás díja Kiss Manyinak, Magyar Játékfilmszemle, Pécs
Fesztiválok:
1969: Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, Kritikusok Hete szekció, Franciaország (versenyben)
1969: San Sebastian Nemzetközi Filmfesztivál, Spanyolország
1969: New York Nemzetközi Filmfesztivál, A.E.Á.
1969: London Nemzetközi Filmfesztivál, Nagy Britannia
1970: Sydney Nemzetközi Filmfesztivál, Ausztrália
1970: Melbourne Nemzetközi Filmfesztivál, Ausztrália
1970: Tokió Nemzetközi Filmfesztivál, Japán
2022: MoMA Nemzetközi Filmfesztivál, New York, A.E.Á.
2023: Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál, Hollandia
2023: Cinematéque française, Párizs, Franciaország
2023: Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, Cannes Classics szekció, Franciaország
12 éven aluliak számára nem ajánlott.
Majd holnap
1980, dráma, 102 perc, 4K restaurált, román felirattal
Rendező: Elek Judit
Forgatókönyvíró: Pethő György
Operatőr: Ragályi Elemér
Vágó: Kondor Zsuzsa
Hang: Peller Károly
Díszlettervező: Banovich Tamás
Jelmezek: Vicze Zsuzsa
Szereplők: Lukáts Andor, Meszléry Judit, Szakács Eszter, Szőke István, Temessy Hédi, Novák István, Dobos Ildikó, Gaál Erzsébet, Székely B. Miklós, Patkós Irma, Szabó János
A film egy családja és szerelme között dönteni képtelen pár történetét meséli el, akik naponta találkoznak a közösen bérelt lakásban és a munkahelyükön. Mindketten családosak, gyerekeik vannak és szerelmesek egymásba. Viszonyuk nem titok, ezért a két család széthullásának veszélye sajátos kötődést hoz létre a házastársak között. A nő nem tudja eldönteni kihez is tartozik igazán. Mindketten a probléma megoldását mindig holnapra halasztják. Váratlan lehetőség nyílik közös életük megteremtésére a férfi vidéki rokonának halálával, viszont a rokonságnál eltöltött idő ráébreszti őket kapcsolatuk kilátástalanságára, a döntés pillanata pedig egyre sürgetőbbé válik…
Díjak:
1980: FIPRESCI-díj, Locarno-i Nemzetközi Filmfesztivál, Olaszország
16 éven aluliak számára nem ajánlott.
Mária-nap
1984, dráma, 114 perc, 4K restaurált, román felirattal
Rendező: Elek Judit
Forgatókönyvíró: Pethő György
Operatőr: Novák Emil
Vágó: Kornis Anna
Hang: Kovács Péter
Zene: Csalog Gábor
Díszlettervező: Banovich Tamás
Jelmezek: Szakács Györgyi
Szereplők: Handel Edit, Igó Éva, Szabó Sándor, Fodor Tamás, Csiszár Imre, Kovács Lajos, Svidrony Gábor, Rácz György, Bulcsu Kata, Zsidai Szilvia, Farkas Péter, Illés Edit, Oszkay Csaba
1866. A Szendrey család tagjai összegyűlnek a fiatalabb lány, Mária névnapját megünnepelni. Miközben udvariasan játsszák a családi összejövetel rituáléit, mindenki a maga évtizedes sérelmeit hánytorgatja fel. Szendrey Júlia beteg és el akar költözni második férjétől, Horváth Árpádtól. A húga, Mária nem tud úrrá lenni gyűlöletén, mert a férje, Gyulai Pál mindig is Júliát szerette. A Máriáért epekedő Petőfi István bejelenti, nem hajlandó tovább gondját viselni a mihaszna Petőfi Zoltánnak. Az elfojtott érzelmek és ellentétek újra és újra fellángolnak. Megbánt kompromisszumok és keserűség levegője hatja át a filmet, amely még úgy is Petőfi Sándorról szól, hogy ő maga egyáltalán nem szerepel benne. A családban lévő elfojtott indulatokat nem lehet többé féken tartani, de az igazi tragédiát egyikük sem sejti.
Díjak:
1984: Legjobb operatőr díja Novák Emilnek, Legjobb női alakítás díja Handel Editnek, Magyar Filmszemle, Budapest
Fesztiválok:
1984: Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, Un certain régard szekció, Franciaország (versenyben)
2023: Cinematéque française, Párizs, Franciaország
16 éven aluliak számára nem ajánlott.
Partnerek:
