Aleea Alexandru 38
A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest és a Román Kulturális Intézet közös rendezvénnyel ünnepli a román kultúra napját és a magyar kultúra napját, mely alkalommal négy kortárs román irodalmi kötet kerül bemutatásra, amelyek a marosvásrhelyi Lector kiadó gondozásában illetve fordításában jelentek meg 2020-ban és 2021-ben.
Kultúránk meghatározza az identitásunkat, a törekvéseinket, az egymással és a környezetünkkel való viszonyunkat, ezért a kortárs irodalomnak és a műfordításnak rendkívül fontos szerep jut. A műfordítások hidat építettek és építenek román és magyar kultúra között, ennek már szinte évszázados hagyománya van, melyet a Lector Kiadó támogatását élvező fiatal műfordító-generáció ma is továbbvisz. A kiadó gondozásában eddig 10 kortárs román irodalmi kötetet magyar fordítása jelent meg.
2022. január 18-án, kedden 19.00 órakor a Román Kulturális Intézetben (Aleea Alexandru 38. sz.) bemutatásra Bogdan SUCEAVĂ Éjszaka valaki meghalt érted (Noaptea când cineva a murit pentru tine) című kötete VALLASEK Júlia fordításában, illetve Elena VLĂDĂREANU Európa. Tíz gyászének (Europa. Zece cîntece funerare) fordította KIRÁLY Zoltán. A kötetekről VALLASEK Júlia és MÁRTON Evelin, illetve Elena VLĂDĂREANU és KIRÁLY Zoltán beszél majd.
2022. január 19-én, szerdán 19.00 órakor a Liszt Intézetben - Magyar Kulturális Központ Bukarest (Gina Patrichi u. 8.) bemutatásra kerül Gheorghe CRĂCIUN, Ioan GROȘAN és Mircea NEDELCIU szövegeinek miniantológiája, a Román triptichon (Triptic românesc) LÖVÉTEI LÁZÁR László fordításában, illetve Alexandru MUȘINA Macska-e a cica? (dactăr nicu & his skyzoid band; Regele dimineții) c. kötete, fordította SZONDA Szabolcs. A beszélgetések Ion Bogdan LEFTER, LÖVÉTEI LÁZÁR László és Răzvan-Mihai VONCU, illetve SZONDA Szabolcs és MÁRTON Evelin között zajlanak majd.
A két est moderátora Márton Evelin.
Elena Vlădăreanu: Európa. Tíz gyászének (2021)
Eredeti cím: Europa. Zece cântece funerare
Fordította Király Zoltán (költő, műfordító)
Elena Vlădăreanu költő, író, drámaíró 1981-ben született a Konstanca megyei Medgidián. A Bukaresti Egyetem Bölcsészkarának elvégzése után újságíróként dolgozott több bukaresti napilapnál, 2006 óta a Román Rádió Jelen idő (Timpul prezent) című kulturális műsorának szerkesztője. Napjainkig nyolc önálló kötete jelent meg, verseit angol, albán, bolgár, cseh francia, horvát, német, svéd és magyar nyelvre fordították. Fiatal költőtársaival (pl. Răzvan Ţupa, Claudiu Komartin, Miruna Vlada, Marius Ianuş, Dan Sociu) alapították a 2000-es Generáció névre hallgató irodalmi csoportosulást, melynek célja a kortárs román költészet megújítása. Kezdeményezésükkel az elmúlt 20 évben sikerült szakmai elismerést kivívniuk Romániában és külföldön egyaránt.
Elena Vlădăreanu verseit eredetiség, erőszak, szexualitás, pragmatizmus és kegyetlen őszinteség jellemzi. Hiteles és hihető, egyáltalán nem mérsékelt felháborodása a nyomor gyermekeinek – akiknek vétke, hogy „két század / egy hússor / és egy tojássor” között születtek – egész generációja számára emblematikus verssorokban tör felszínre. A versek bármely stilisztikai dísztől mentes monológ hatását keltik, amolyan pusztába kiáltott szóét.
Gheorghe Crăciun – Ioan Groșan – Mircea Nedelciu: Román triptichon (2021)
Eredeti cím: Triptic românesc
Fordította Lövétei Lázár László (költő, műfordító)
A kötet három írása Lövétei Lázár László műfordítói magánmitológiájában szervesül önmagába csukódó szárnyas oltárrá. „Mindhárom szerző a román prózát megújító nyolcvanas nemzedék tagja. Hogy miből állt ennek a nemzedéknek a »nyelvújítása«, az itt és most teljesen indifferens: számomra igenis az őszinteség volt fontos ezekben a prózákban, az a mód, ahogy vallani tudnak – helyettem is – szerelemről, gyermekkorról, a költészet iránti rajongásról. Fontos témáim nekem is ezek. És nagyon remélem, hogy a Covid-idők elmúltával is azok maradnak!” – nyilatkozta Lövétei Lázár László, a műfordító.
Gheorghe Crăciun, Ioan Groșan és Mircea Nedelciu szövegeinek szépségét kiemeli a fordítói szűrő és a fenyegetés, amely mini-antológia megjelenése idején az emberiséget sújtotta.
Alexandru Mușina: Macska-e a cica? (2020)
Eredeti cím: dactăr nicu & his skyzoid band; Regele dimineții
Fordította Szonda Szabolcs (író, műfordító)
Alexandru Mușina (1954–2013) a kortárs román irodalom, főleg az ún. nyolcvanas nemzedék meghatározó képviselője, szerzőként és teoretikusként, szervezőként is. Költő, próza- és esszéíró. A kötetet Szonda Szabolcs (1974, Sepsiszentgyörgy) író, műfordító, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója fordította.
A magyar fordítás alapját a szerző két kötete alkotja, ám ezt a két művet nem csak az rokonítja – és egyben képez izgalmas kontrasztot közöttük –, hogy a gyógyíthatatlan betegség árnyékában íródtak. Olvasásuk közben átélhető az, hogy a személyes elmúlás fenyegetésére lehet reagálni jótékony (ön)iróniába oldott keserűséggel, lázadással, nosztalgikusan, testiség és elmúlás, Erósz és Thanatosz folyamatos párbeszédével, találkoztatásával, sőt, mérkőztetésével, súlyos játékossággal és érzékenységgel, egyszerre benső és külső nézőpontból, kapaszkodót keresve, vagy tettetett közömbösséggel, sztorizva, éles szemmel és empátiával „elkapott” társadalmi röntgenképekkel, emlékezetes figurákat teremtve vagy épp karikírozva, ismerős tónusokkal ábrázolt, mégis meglepő magánmitológiát alkotva, széles jelentésmezejű, szimbolikus mozzanatokból építkezve – életközelien, az olvasót társsá avató alkotás gyötrelmes, tiszta örömével.
Bogdan Suceavă: Éjszaka valaki meghalt érted (2020)
Eredeti cím: Noaptea când cineva a murit pentru tine
Fordította Vallasek Júlia (egyetemi tanár, műfordító)
Bogdan Suceavă (Curtea de Argeș, 1969) román író, a Kaliforniai Állami Egyetem matematikaprofesszora. Művei közül magyarul a Venea din timpul diez (Félhanggal emelt időből érkezett. Noran Kiadó, 2009) című regénye jelent meg Éltető József fordításában.
Az Éjszaka valaki meghalt érted Bogdan Suceavă nagy sikerű regénye, amely az 1989. decemberi romániai eseményekről szól. A mesélő matematika szakos egyetemista, aki a 0396-os egységben, azaz az állambiztonsági rendőrségnél volt kiskatona. A forradalmi eseményeket céltalan történéssorként éli meg. Az olvasót a regény drámai módon vezeti rá a forradalom abszurditására: haszontalanul halnak meg emberek, és az illúziók átalakulnak naivitássá.
Suceavă komor képet fest a forradalomról, és paradox módon a felszabadulás színei sem élénkek, ahogy egy boldog pillanatot ábrázolni illene. Az egyik rendszer korlátainak helyét egy másiknak a reménytelensége veszi át.
