„Diruta egy ferences rendi szerzetes volt, a Perugia melletti Derutában született, művét Velencében adta ki, és az Il Transilvanónak, Erdély fejedelmének, Báthory Zsigmondnak ajánlotta, akiről tudjuk, hogy nemcsak orgonált, de magas színvonalú zenét is szerzett. (Ezt egy olasz muzsikus írja egy családjának címzett levelében, aki Gyulafehérvárott szolgálta a fejedelmet, tehát nem propaganda, hanem személyes vélemény.) Ez a dialógus formában megírt didaktikus mű páratlan fontossággal bír a zene és azon belül az orgonaoktatás történetében, mivel ez volt a legelső nyomtatásban megjelenő elméleti és gyakorlati billentyűs iskola Olaszországban, amely minden témára kiterjedő alapossággal az alapoktól kezdve a virtuóz toccaták előadásáig ismerteti az orgonálás technikáját és művészetét. Az Il Transilvano a mai modern zongoraiskolák előképe, és elmondható, hogy bizonyos részei a mai napig aktuálisak. Fontos tény továbbá, hogy Diruta a kora legfontosabb orgonistájának, Claudio Merulonak (1533-1604) volt a tanítványa. Nekünk pedig azért rendkívül fontos, mert a magyarországi, és erdélyi írásos anyagok tetemes része a török hódoltság alatt és után elvesztek, ebből viszont képet tudunk alkotni arról, hogy milyen komoly kulturális élet zajlott a főúri udvarokban, és sejthetjük, mi pusztult el. Továbbá a lejegyzett művek, melyek a traktátusban szerepelnek, remekművek.
A fejedelem kancellárja, Jósika István 1592-ben, vagyis egy évvel a mű megjelenése előtt dokumentáltan Velencében járt, és ekkor rendelhette meg az ajánlást. Báthori Zsigmond, bár soha nem találkozott Dirutával, igen ismert mecénás hírében állt az olasz (főleg velencei) zenészek körében, tehát nem véletlenül került kapcsolatba vele. A szerző, aki az orgonaiskoláért rendkívül magas honoráriumot kapott, a szokásoknak megfelelően egy ajánlólevelet is mellékelt művéhez, amiben a fejedelmet és a Báthoriakat dicsérve arról tájékoztat, hogy sok virtuóz «…Itáliát és lakóhelyüket hátrahagyva, a hosszú úttól nem félve, személyesen jelentek meg Őfelsége (Báthori Zsigmond) színe előtt, és a nagy kegyben megelégedve, melyben Felség által részesülnek, határtalan örömben élnek fejedelmi udvarban.»”
Bátori István – korosiprogram.hu
Nicolae Bălcescu 28.
A 18. Magyar Zene Fesztivál rendhagyó módon Bátori István, a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasának orgonahangversenyével indul.
Bátori István Bolognában élő orgonaművész. Alapfokú főiskolai diplomáját a würzburgi Hochschule für Musik egyházzene/orgona szakán szerezte 2015-ben Prof. Christoph Bossert tanítványaként. Ezt követően a bolognai Conservatorio G. B. Martini intézményben csembalót és klavikordot oktatott asszisztens professzorként. 2016-tól 2018-ig a ferrarai Conservatorio Girolamo Frescobaldi-n Francesco Tasini professzor osztályában cum laude elismeréssel végezte el az orgona mesterszakot. Bátori István több európai országban koncertezett (Olaszország, Németország, Franciaország, Lengyelország, Magyarország), és jelentős fesztiválok meghívottja volt, mint például a Soli Deo Gloria, Reggio Emilia (2014, 2016); Koncert cecylianski, Krakkó (2015); San Giacomo Festival, Bologna (2017); 17. Przemysl Music Festival, Lengyelország (2017); Ferrara organistica (2016, 2017). 2017 óta a bolognai SS Trinita templom orgonistája. A bolognai Cappella Musicale di San Giacomo Maggiore együttes tagjaként közreműködött Ippolito Ghezzi összes művének rögzítésében a Tactus lemezkiadónál, illetve Divi Augustini Musici (az Ágostonrendi barátok zenéje) című album rögzítésén a NovAntiqua Records-nál.
Program:
Antonio Romanini (orgonista Gyulafehérváron XVI-XVII. sz.):
Toccata dell’ottavo Tuono
Ungaresca (sec. XVI. sz.)
Elias Nicolau Ammerbach (1530-1597):
Báthori Tanz
Bernardo Pasquini (1637-1710):
C-dúr szonáta
Arcangelo Corelli (1653-1713):
C-dúr concerto grosso op. 6 no. 10 (Thomas Billington átirata)
G. Battista Martini (1706-1784):
Orgonaszonáta op. 3 no. 2
Johann Sebastian Bach (1685-1750):
e-moll triószonáta BWV 528
Prelúdium és fuga BWV 541
Jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa. A program keretében az Il Transilvano kétrészes mű teljes magyar fordítását, kottáinak modern átírását és annak hangfelvételét fogja közzétenni. A könyvet Girolamo Diruta (1550-1625) olasz zeneszerző és szerzetes Erdély fejedelmének, Báthori Zsigmondnak ajánlotta, aki hiteles forrásokkal bizonyíthatóan maga is játszott orgonán, valamint gyulafehérvári udvarában kiemelkedő olasz zeneszerzők és zenészek szolgáltak.
Műsoron a reneszánsz zeneirodalomból szerepel válogatás.
Partner:
Santissimo Redentore Parókia
Girolamo Dirutáról és Báthory Zsigmondról
Támogató:
