18. Bukaresti Magyar Filmhét

Intézetünk egyik legfontosabb fesztiválja a Bukaresti Magyar Filmhét, amely immár 18. éve mutatja be az elmúlt év magyar filmtermését a bukaresti közönségnek. Az egészhetes eseménysorozaton olyan filmeket vetítünk, amelyek az elmúlt évben kerültek bemutatásra, nemzetközi filmfesztiválokon elismeréseket szereztek, illetve eddig még nem vetítették Bukarestben. Ugyanakkor fontosnak tartjuk a Magyar Filmarchívum digitalizációs programjában az elmúlt időszakban felújított magyar filmek vetítését is a román fővárosban, valamint az erdélyi magyar filmes világ bemutatását is.

A 18. Bukaresti Magyar Filmhetet Szimler Bálint Fekete pont című filmjével indítjuk, a rendező jelenlétében. A film idén nagy sikerrel debütált a Locarno-i Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol három díjjal tüntették ki: megkapta a Boccalino d’Oro – Legjobb rendezőnek járó díjat, amit a független kritikusok ítéltek meg, Mészöly Anna megkapta a Legjobb színésznőnek járó díjat és a Concorso Cineasti del Presente zsűrije Különdíjban részesítette a filmet. Később luxemburgi Cineast Nemzetközi Filmfesztiválon Különdíjjal ismerte el a fesztivál zsűrije a filmet.

Az elmúlt évek magyar elsőfilmes sikereinek „laboratóriuma” a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programja keretében elkészült filmek közül, a bukaresti közönség a Hevér Dániel rendezte Valami madarak filmjét és a több mint húsz fesztiválon sikeresen szereplő, Csáki László rendezte Kék Pelikán animációs dokumentumfilmet láthatja.
Hevér Dániel elkíséri Bukarestbe az egy különleges barátságról szóló filmjét, amelyben egy rakoncátlan tinédzser egy nyűgös nyugdíjas úrral találja meg a közös hangot.
A rendszerváltás hangulatát megidéző Kék Pelikán animációs dokumentumfilm eddig nyolc rangos nemzetközi díjat kapott, köztük legutóbb, októberben a bukaresti Animest Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon nyerte el a fesztivál nagyjátékfilmes szekciójának díját, valamint a „tinédzser zsűri” is ezt a filmet találta a legjobbnak.
Az Inkubátor Program 2015-től működik a Magyar Nemzeti Filmintézet keretében és azzal a céllal jött létre, hogy egészestés (min. 70 perces) elsőfilmes alkotások elkészültét támogassa. A program lehetőséget teremt a fiatal rendezők innovatív, kísérletező alkotói bemutatkozására, és kiemelt célja, hogy biztosítsa a magyar film műfaji sokszínűségét. A program által a Nemzeti Filmintézet célja, hogy a fiatal filmesek megismerjék az NFI támogatási rendszerét és az inkubátor-támogatással megszerzett tapasztalatok révén a későbbi pályázatokban minél sikeresebben szerepeljenek. Ezek a filmek éppúgy megállják a helyüket és díjakat hoznak nemzetközi fesztiválokról, mint a nagyobb költségvetésből készült, tapasztaltabb rendezők által készített alkotások.

A Filmhét keretében lesz először látható Bukarestben a népszerű román színész, Bogdan Dumitrache főszereplésével a Magasmentés, amelynek vetítését követően Bogdan Dumitrache, a film rendezője, Fésős András és Takáts Andrea színésznő fognak a közönség kérdéseire válaszolni. A pszichológiai dráma egy akciókkal teli hőstörténet, egy apa és fia története, valamint látlelet egy reményvesztett városról.

Hajdu Szabolcs párkapcsolati trilógiájának második része is szerepel a 18. Bukaresti Magyar Filmhét programjában, miután 2016-ban vetítettük az első részt, az Ernelláék Farkaséknál filmes kamaradrámát. A Kálmán-nap című filmben az intimitás és a szexualitás hiányából fakadó feszültségek és morális dilemmák kerülnek a középpontba. A történet megtévesztően egyszerű és hétköznapi, amit az apró részletek tesznek lenyűgözővé.

Idén is lesz történelmi témájú film a Filmhét programjában, a Tóth Barnabás rendezte Mesterjátszma tökéletes ötvözése a valós és fikciós elemeknek, amelyben egy fiatal pár 1956-ban az utolsó menekültvonattal próbálja elhagyni az országot. Miközben a vonaton találhatók az egyház ereklyéi is, egy mindent eldöntő sakkjátszma során dől el, nemcsak a kincsek sorsa, de a szerelmesek élete is.

Az idősödő emberek életével és a társadalomban elfoglalt helyükkel foglalkozik két film is a 18. Bukaresti Magyar Filmhét programjában. A már említett Valami madarak mellett a Fazakas Péter rendezte Ma este gyilkolunk című krimi-vígjáték. Ez utóbbi film felvonultatja a kortárs magyar színészóriások legjavát. A film forgatókönyve szerint egy színészotthonba kényszerült idős színészek egy feltételezett gyilkosságnak próbálnak a végére járni és a film komikumát pont az adja, hogy a nagyszerű idős színészek a valós élethelyzetben is tökéletesen „játszanak”, így pedig nehéz eldönteni, hogy ki hazudik és ki nem. 

A Filmhét programjában mindig biztosítunk helyet az erdélyi filmes világnak is. Idén egy erdélyi alkotók által készített kisjátékfilmes blokk került a programba. Bemutatjuk Zágoni Bálintnak az első magyar sikerfilm mozgóképes rekonstrukcióját, a Sárga csikót, amely 1913-ban, Kolozsváron készült és ez volt az első egészestés erdélyi játékfilm. A film Janovics Jenő forgatókönyve alapján, a francia Félix Vanyl rendezésében készült. Noha a film világszerte forgalomba került, sajnos egyetlenegy kópia sem fellelhető. A Pathé archívumában őrzött kópia is megsemmisült az 1950-es években. Az eredeti 1540 m hosszú filmből mindössze 135 m maradt fenn a Magyar Nemzeti Filmarchívumban, ez alapján készítette el Zágoni Bálint, a kolozsvári némafilmgyártás lelkes kutatója a film történetének mozgóképes rekonstrukcióját.
Az elmúlt évben készült erdélyi rövidfilmek között lesz egy családi viszonyokat feszegető film, egy boszorkányos öregasszonyról szóló alkotás, két barátnő kapcsolatának „újraélesztését feszegető, és egy üde történet egy lányról, aki a vállát nyomó gyásztól egy hirtelen jött ötlettől vezérelve kap feloldozást.

Rövidfilmes összeállítás is bekerült a Filmhét programjába, az elmúlt évben díjazott alkotásokkal.

A magyar filmművészet mindig is a világ élvonalába tartozott. Felejthetetlen alkotások sorát lehetne számba venni, melyek közül évek óta a Magyar Filmarchívum digitalizációs programjában újabb és újabb alkotások kerülnek felújításra. Ezek rendszeresen helyet kapnak a Bukaresti Magyar Filmhét programjában is, sőt Intézetünk elindított egy évente bemutatásra kerülő Magyar Klasszikusok sorozatot, amelyben a Magyar Filmarchívum felújítási munkáiból mutatunk be. Idén a Filmhét keretében Fehér György Szürkület és Dobray György – Horváth Péter rendező páros Szerelem első vérig filmeket vetítjük, valamint kiskorú nézőinknek is a Filmarchívum gyűjteményéből válogattunk: a Palásthy György rendezte Hahó, Öcsi! és a Foky Ottó rendezte Misi Mókus kalandjai filmeket vetítjük.
A Magyar Filmarchívum felújított filmjei közül két, stílusában teljesen különböző alkotást válogattunk be a Filmhét programjába. Fehér György 1989-ben készült ikonikus alkotása, a Szürkület című film „a magyar filmművészetben markáns stílusjegyekkel bíró filmnyelvi irány kultikus darabja” (Papp Attila Zsolt, filmtett.ro), amelyben Fehér György a feje tetejére állítja a műfaji konvenciókat. A Dobray György és Horváth Péter rendezte Szerelem első vérig a nyolcvanas évek egyik kultfilmje lett, amely fiatalokról szólt fiataloknak, és tabuk nélkül beszélt az emberi kapcsolatokról, szexualitásról, felnövésről, csalódásról. A filmet több, mint egymillió néző látta a nyolcvanas évek közepén, így a film egycsapásra generációs alapélménnyé vált és a film zeneszámai, amiket Dés László írt, slágerek lettek egycsapásra.

Kiskorú nézőinknek két olyan filmeket ajánlunk a Filmarchívum gyűjteményéből, mely 40-50 év múlva is azt bizonyítják, hogy a gyerekek „problémái” ma is ugyanazok: ki ne tudna azonosulni Öcsivel, aki elindul „Időt” keresni a szülei számára, hogy több időt töltsenek vele, vagy Misi Mókussal, aki fekete pamacs farkával különbözik a többi mókustól és különben sem szereti az iskolát?
A Palásty György rendezte Hahó, Öcsi! nyitotta meg a gyerek- és ifjúsági filmek aranykorát a szocialista filmgyártásban. Palásthy stílusára erősen hatottak a francia újhullám gyors- és ugróvágásai, amellyel a lassúbb tempójú jeleneteket igyekezett élővé, pergőssé tenni. Ritkaságszámba megy a magyar filmben a filmre kopírozott rajzolt mesehősök alkalmazása, és Palásty ebben a filmben elsőként alkalmazta ezt a vegyes technikát.
Foky Ottó a magyar animációsfilm egyik megújítója, a sajátos műfajú tárgyanimáció megteremtője. A nagysikerű, 13 részes bábanimációs mesesorozatból, a Misi Mókus kalandjaiból állította össze a Pannónia Filmstúdió első egész estét betöltő bábfilmjét, a Misi Mókus kalandjait.

A Filmhét dokumentumfilmes programjában idén két, témájában is eltérő film lesz látható: a Pigniczky Réka és Kiss Gergő rendezte 56/Z azt mutatja meg, hogy mit jelent a Z generáció számára az 1956-os forradalom és szabadságharc. A film azt követi, ahogy a Memory Project archívum és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) közösen megtervez egy 1956-ról szóló installációt és az elkészült alkotások azt mutatják be, hogy mit jelent a mai fiatalok számára a forradalom emléke, mindezt párhuzamba állítva az 56-os generáció emlékeivel. Emellett a művészeti alkotás folyamatát is leköveti a film: az ötletek megszületésétől a tervezésen át az installációk kivitelezéséig. A film két rendezője elkíséri a filmet Bukarestbe és részt vesz egy közönségtalálkozón a film vetítése után.

Második dokumentumfilmünk a Filmhét programjában a manapság, egy bizonyos rétegközönség körében, egyre nagyobb teret hódító tetoválásról szól. A film ezt a népszerűségnek örvendő globális jelenséget járja körül, rendkívül alapos dokumentálással, kutatva annak a tömegkultúrára gyakorolt hatását, és nem utolsó sorban annak próbál utánajárni, miért döntenek olyan kaliberű világsztárok, mint Cate Blanchett, Lewis Hamilton vagy Orlando Bloom, hogy a fél világot átutazzák, csak azért, hogy egy-egy magyar tetoválóművész munkája örökre a bőrükön maradjon.

A Filmhét 0-ik napján Intézetünk galériájában (Gina Patrichi u. 8.sz.): idén a román közszolgálati televízió Magyar Adásának 55. évfordulója alkalmából készült kiállítás megnyitójára várjuk a nagyérdeműt. A Román Televízió 1969. november 23-án sugárzott először magyar nyelven, a kezdeteknél a szerkesztők a nemzeti identitás erősítése jegyében kialakított műsorkínálat az irodalomtól a történelemig, a színháztól a tévéjátékig, a könnyűzenétől a táncházig valamennyi területre és műfajra kiterjedt. Az évtizedek során nem csak a technológia változott, hanem a médiapiac is átalakult, és ezzel együtt a nézői szokások is megváltoztak. Így aztán a rendszerváltozás előtti, „régi Magyar Adás” céljaiban nem, de helyzetében és lehetőségeiben merőben eltér a rendszerváltozás utáni, és főként a jelen Magyar Adásától. Műsoraiban egyediségre törekszik, amelynek két kapaszkodója a közszolgálati státusz és az ötvenöt évet dokumentáló, felbecsülhetetlen értékű archívum. Az évfordulós kiállítás anyaga ezeket a változásokat és a vele járó kihívásokat kívánja illusztrálni a különböző korszakok főbb jellemzőit magukon hordozó tárgyi bizonyítékok segítségével. A kiállítást megnyitja Mosoni Emőke, a Magyar Adás főszerkesztője.
A Bukaresti Magyar Filmhét helyszíne idén is a Román Nemzeti Parasztmúzeum Horia Bernea Stúdiója (Monetăriei/Pénzverde utca 3.), illetve a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest (Gina Patrichi u. 8.).

A filmeket román felirattal vetítjük.