Transpoesie versfesztivál 2021

Hét nézőpont egy új világhoz

Dátum:  október 21.
Időpont: 17:00
Helyszín:  Liszt Intézet Brüsszel
10 Treurenberg, 1000 Brüsszel
A fesztivál záróeseményére a brüsszeli Liszt Intézetben kerül sor.

A fesztivál záróeseményére a brüsszeli Liszt Intézetben kerül sor.

Falcsik Mari részvételével zajlik a 2021-es Transpoesie nemzetközi költészeti fesztivál az EUNIC brüsszeli klaszterének szervezésében. A brüsszeli Liszt Intézet a kezdetek óta partnere a rendezvénynek és idén a 11. kiadás záró rendezvényének ad otthont. A fesztivál szeptember 23. és október 21. között a verseken keresztül enged betekintést különböző európai kultúrákba a nyelvekre és a nyelvi sokszínűségre helyezve a hangsúlyt. Idén 27 költő verseit hozza el a brüsszeli irodalomkevelő közönségnek és 5 eseményen keresztül mutatja be a kortárs európai költészetet. A fesztivál idei témája az (Eszm)élj a mában! / To be in the (k)now!.   

(Eszm)élj a mában! - a költészet mint társadalmi kifejezőeszköz a kortárs költészetet járja körül a világjárvány utáni jelenben, és Európa számos szegletéből származó rímekkel pezsdíti fel Európa szívét. A Transpoesie weboldal és a nyomtatott fesztiválanyagok hozzájárulnak a nyelvi sokszínűség tudatosításához azáltal, hogy látható platformot biztosítanak a költészet számára. 

A Transpoesie fesztivál idei kiadása hibrid eseményekben ölt testet: a már megszokott, a költők részvételével szervezett felolvasó esteken és paneleken, online közvetítéseken, valamint köztéren elhelyezett transzparenseken keresztül. A Cinquantennaire / Jubel és George Henri parkokban Európa 27 régiójának verseit fedezhetik fel eredeti nyelven illetve francia és holland fordításban a járókelők. 

Hét nézőpont egy új világhoz

Október 21-én, a Magyar Kulturális Központ színpadán 7 költővel együtt tekintünk a jövőbe; 7 különböző nyelvet, 7 eltérő álláspontot hallhatunk, 7 költőt vonultatunk fel, akik nem kis célt tűztek ki maguk elé: megváltoztatni a világ menetét. Nagyratörő, tudjuk. Engedjék meg azonban, hogy ötleteik, gondolataik és verseik inspirálják Önöket. Talán megváltoztathatják a világról alkotott nézetüket. Ez ugyan nem biztos, ami viszont kétségtelen, hogy feledhetetlen nyelvi és kulturális élményben lesz részük.

Néhányan a költők közül személyesen, mások pedig online csatlakoznak hozzánk. Minden költő a saját nyelvén olvas fel, az értést és megértést pedig irodalmi fordítások segítik. A beszélgetés nyelve az angol. 

Ünnepelje velünk a kortárs európai költészetet és fedezzen fel európai kultúrákat verseken keresztül. 

Az est meghívottjai:

  • A grúziai Eka Kevanishvili költő és újságíró, aki Tbiliszi Állami Egyetemen szerzett nemzetközi újságírói diplomát. Dolgozott különböző grúz újságoknál, a „Zöld Hullám” rádióállomásnál, valamint a Szabad Európa Rádió / Szabadság Rádió riportereként. Érdeklődési körébe a nők jogai, a feminizmus, a kisebbségek, az LMBTQI-közösség, a társadalmilag marginalizált csoportok, a belpolitika, az egészségügy, az oktatás, a belső menekültek és az irodalom tartoznak.
  • Az izlandi Dagur Hjartarson Fáskrúðsfjörðurban született és jelenleg Reykjavíkban él. Első regényét, A szerelem utolsó vallomását 2017-ben felterjesztették az Európai Unió irodalmi díjára. Hjartarson elnyerte a Tomas Gudmundsson költészeti díjat, az Izlandi Irodalmi Központ újonc ösztöndíját és a Jon ur Vor költészeti díjat is.
  • Az Olaszországból érkező Donatella Bisutti milánói születésű költő, narrátor, író és újságíró. A Louvain-La-Neuve Egyetemen szerzett diplomát. Régóta együttműködik az "Almanacco dello Specchio Mondadori"-val, mind saját szövegeivel, mind pedig azzal, hogy először mutat be Olaszországban olyan kortárs költőket, mint Edmond Jabès és Bernard Noël.
  • Az észak-írországi Nandi Jola költő, mesemondó és dramaturg Dél-Afrikában született. Az apartheid-rendszer alatt, ellenállásban és dacosan nőtt fel. Nandi tizennégy éves korában kezdett verseket írni. Élete nagy részét Észak-Írországban élte, munkássága tükrözi mind Belfastot, mind Afrikát, tevékenységét átszövi a dél-afrikai identitás és Írország számos kapcsolata Dél-Afrikával.
  • A lengyel Julia Fiedorczuk író, költő, műfordító, kutató és az irodalom világteremtő erejét hangsúlyozó ökokritika gyakorlója. Munkássága előtérbe helyezi az emberek és a bolygójuk közötti kapcsolatot.
  • A portugál João Luís Barreto Guimarães Portóban született emlőrekonstrukciós sebész, aki verset tanít az ICBAS Orvostanhallgatóknak a Portói Egyetemen. Igen jól olvasták. 1989 óta tizenegy verseskötete jelent meg, versei antológiákba és irodalmi folyóiratokba is bekerültek.
Falcsik Mari (c) Máté Péter - Jelenkor

Falcsik Mari (c) Máté Péter - Jelenkor

A fesztivál magyar résztvevője, Falcsik Mari költő, szerkesztő és műfordító 1956-ban született Budapesten. 2004-től hat verskötete jelent meg vezető magyar kiadók gondozásában (Magvető, Jelenkor, Scolar). Most a Térey-ösztöndíj keretein belül költői hangjátékon dolgozik szülőhelye, Buda hangjaiból, gyermekkorának és fiatal éveinek színhelyéről, annak színes társadalmáról. Angol (főleg brit, néha amerikai) regényeket fordít magyarra (olykor kivételesen tényirodalmat is).

Felhívjuk figyelmüket, hogy az aktuális rendelkezések betartása kötelező az esemény teljes időtartama alatt. Az október 21-i eseményre a regisztráció kötelező. 

Regisztráljon az eseményre itt.

Falcsik Mari verse, mely a parkokban elhelyezett transzparenseken is olvasható: 

MÉG MEGVAN A SZEMÜNK

szilánkos jéghanggal reccsen a gerinc
visszhangzik a bokrokba taposás rebbennek a fészektelenek
ott riadnak az őzikeszegények
amott a bármivel megjelöltek
itt futunk mi látók
még megvan a szemünk
nincsen kétség:
a vadászat elkezdődött