Almási Tamás - Folyékony arany

1989 óta január 22-én ünnepeljük a Kultúra Napját. Majd 200 éve, 1823-ban Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát.

2022-ben Magyarország belgiumi nagykövetsége a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének centenáriumát ünnepli, így az év folyamán a Liszt Intézet programsorozata is Magyarország és Belgium kapcsolódási pontjaira, közös történelmére épül. A Kultúra Napja alkalmából ezért egy közel ezer éves közös történelmi pillanatra reflektálunk.

A belgiumi premierként vetített dokumentumfilm a Tokaj-i bortermelést mutatja be, melynek kialakulásához, nemzetközi hírnevéhez elengedhetetlen volt a Vallon területekről több hullámban Magyarországra érkező telepesek szakértelme. „Napjainkban Tokaj-Hegyalja és benne Tállya a magyar aszúbor otthonaként is ismert, és az egyik legfontosabb magyar bortermelő vidék… A helységnév önmagában is beszédes, ugyanis a kutatók egybehangzó véleménye alapján az ófrancia taille, azaz irtás szóból keletkezett. Alapítói bizonyosan vallon telepesek voltak, akik vagy Eger térségéből költöztek át az ottani túlnépesedés miatt, vagy frissen érkeztek a tatárjárás alatt elnéptelenedett vidékre.”… Ahhoz, hogy a legfontosabb bortermelő vidékként legyen számon tartva, „elengedhetetlen az alacsony tőkeművelési gyakorlat, amely ekkorra már meghonosodott. És bár nem állítható, hogy ez csak vallon hatásra történt, az bizonyos, hogy a vallonoknak szerepük volt benne. Hatásuk emellett a használt eszközökben is megfigyelhető: a Hegyalján régészeti leletek igazolták a vallon, francia területen is elterjedt metszőkések 13. századi használatát.” – írja Wittlinger Gabriella történész a 2022-ben, a Liszt Intézet gondozásában, megjelenő Interconnections – Fejezetek a magyar és belga történelmi kapcsolatokról című könyvben.

Az UNESCO 1982-es Mexikóváros-i, a kulturális politikákról szóló kiáltványában a kultúrát olyan szellemi, anyagi, értelmiségi és érzelmi jellemzőkként értelmezi, melyek meghatároznak egy társadalmat, egy közösséget, mely nem csupán a művészetekre értendő, de az életvitelt, az alapjogokat, az elvrendszert, hagyományokat és hiedelmeket is magába foglalja.

A kultúra tehát több mint maga az alkotás. A kultúra által válunk emberré. Az irodalom, ami képessé tesz arra, hogy egy új világot teremtsünk és elmerüljünk benne egy regény olvasása közben. A zene, ami az érzelmeinkre pillanatok alatt hat és magával ragad. A képzőművészet, ami két dimenzióban adja vissza a pillanatot, az érzelmeinket. A tánc, ami ismeretlen energiáinkat szabadítja fel. A vallás, hit és spiritualitás, ami utat mutat az önfelismeréshez. A hiedelmek, a mesék, melyek a felnövő új nemzedékeknek adják át az évszázados tudást, értékeket.

És természetesen a gasztronómia, a sajátos ízek, zamatok. Ezért 2022. január 22-én a világ egyik leghíresebb boráról szóló dokumentumfilmet, Almási Tamás Folyékony Arany című alkotását mutatjuk be online. Fedezze fel újra a Tokaji Aszú történetét, mely közel háromszáz évig a világ egyik legdrágább és legkeresettebb bora volt!

Folyékony arany

(2019, dokumentumfilm, színes, 78 perc, DolbyDigital)

A tokaji aszú, amelyre a magyarok a mai napig nemzeti szimbólumként tekintenek, közel háromszáz évig a világ egyik legdrágább és legkeresettebb bora volt. XIV. Lajos, Viktória királynő, Nagy Péter cár, Goethe és Beethoven is rajongott a tokajiért. A két világháború, a gyilkos filoxéra járvány és a kommunista rendszer kollektivizálása hatalmas pusztítást végzett a szőlőültetvényeken, és az aszú íze csak emlék maradt, eltűnt a régi világgal együtt. A világ megfeledkezhetett a csodálatos borról, az Újvilág újfajta bortrendeket diktál, és Tokaj mára egyike a világ leginkább alulértékelt borvidékeinek – mégis, a magyarok kollektív emlékezetében máig él a hajdani „folyékony arany”.

• Rendező: Almási Tamás
• Operatőr: Vízkeleti Márton
• Vágó: Hargittai László
• Zene: Dés László
• Producer: Ugrin Julianna
• Gyártó: Éclipse Film

Almási Tamás 1970-tõl dolgozik a filmszakmában. Asszisztense volt - többek között - Szabó István, Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Zolnai Pál rendezőknek, majd Radványi Géza társrendezőjeként dolgozott. A Színház és Filmművészeti Főiskola Film és Tv rendezői szakát 1979-ben végezte el, Fábri Zoltán, Gábor Pál, Illés György tanítványaként. Játékfilmesként kezdte pályáját és ez erősen hatott dokumentumfilmjeire, melyek kivétel nélkül sűrítetten drámaiak. Erős érzelmi hatásokkal dolgozik. Húsznál több egészestés dokumentumfilmet rendezett. Ózd sorozatát 1987-1998 között készítette. Rangos európai és tengerentúli fesztiválokon szerepelt sikerrel.

Filmjeit több mint negyven országban láthatták (televíziós sugárzások). Osztályt vezet és filmrendezést tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Legutóbbi alkotása a 2019-ben megjelent Folyékony arany című dokumentumfilm.