Tudományok Éjszakája 2024

17:00, 22:00
Tárlatvezetések a „100 éves Collegium Hungaricum” installációban
A Collegium Hungaricum Berlin (CHB) alapításának 100. évfordulóját intézettörténeti programsorozattal, köztük több művészeti reflexióval ünnepli 2024-ben. Egy nyílt pályázat nyomán három installáció jön létre az 1924-ben megnyílt régi Collegium Hungaricum levéltári anyagai és egykori ösztöndíjasok visszaemlékezései alapján. Az első installációt a Tudományok Éjszakája keretében közelebbről is megismerheti a közönség. 17 és 22 órakor kurátori tárlatvezetést tartunk a kiállítótérben – az installáció egész este, éjfélig folyamatosan megtekinthető.

21:00-23:00
Érinthető hangok – interaktív installáció
A hangrögzítés technológiája lehetővé teszi, hogy múló pillanatokat örökítsünk meg és megőrizzük őket a jövő generációi számára. Bár a történelmi hangfelvételek egyedülálló betekintést engednek a múltba, gyakran mégis hozzáférhetetlen polcokon porosodnak vagy eltűnnek a digitális archívumok süllyesztőiben. Török Zsolt kreatív kódoló interaktív installációja, amelyet 21 órától az Echologia című előadás részeként mutatunk be, Gragger Róbert 1924-ben viaszlemezre rögzített hangját teszi kézzelfoghatóvá. Az eredeti felvételt bárki töredékekre bonthatja és felfedezheti egy érintőképernyő, valamint az ún. granuláris szintézis segítségével.

Minden előadás német nyelven zajlik.
Moderáció: Cornelia Jentzsch

18:00
Üzenet a viaszlemezen – Gragger Róbert a hangarchívumban
1924-ben a Berlini Állami Könyvtár hangrészlegén egy rendkívüli felvétel készült: Gragger Róbert irodalomtudós, a Collegium Hungaricum alapító igazgatója magyarul beszélt a hangját rögzítő szócsőbe. Az évtizedekig lappangó, nemrég felfedezett felvételt a Humboldt Egyetem Hermann von Helmholtz Központ hangarchívumának vezetője, Dr. Christopher Li most először mutatja be a nagyközönségnek. Előadásában történeti kontextusba helyezi az egyedülálló anyagot, ismerteti a keletkezés körülményeit és korabeli technikai feltételeit, valamint kitér arra is, milyen más kincseket őriz ma az archívum.

18:30
Időkapszulák – magyar művészek hagyatékai a Berlini Művészeti Akadémia archívumában
A különböző ösztöndíjprogramok évtizedek óta Berlinbe vonzzák a magyar művészeket. Néhányan közülük nemcsak tagjai lettek a Berlini Művészeti Akadémiának (Akademie der Künste), hanem írói-művészi hagyatékukat is a neves intézményre bízták. A levéltár egyfajta időkapszulaként őrzi az utókor számára Esterházy Péter, Kertész Imre, Konrád György, Nádas Péter és Szabó István kéziratait, melyek jó szomszédságban vannak magyar származású művésztársaik, Nágel Iván és Tabori György hagyatékaival. A Művészeti Akadémia Archívumának kincseibe Madácsi-Laube Katalin, az Irodalmi Levéltár munkatársa nyújt betekintést.

19:00
Kordokumentumok átütőpapíron – a magyarságtudomány kezdetei Berlinben
1916-ban Gragger Róbert irodalomtörténész vezetésével megalakult a berlini egyetemen az első Magyar Intézet, amely a magyarságtudományt – magyar irodalomat, nyelvet, kultúrát és történelmet – helyezte középpontba. Az intézet gyors fejlődésnek indult, rövidesen könyvtárral bővült, tudományos kiadványokat adott ki, magyarórákat szervezett. Egy 1924-es hangfelvételen maga Gragger számol be a kezdeti évek nagy sikereiről. Prof. Dr. Lőrincz Csongor, a Humboldt Egyetem Magyar Irodalom és Kultúra Tanszékének vezetője beszél a tanszék múltjáról, jelenéről és az archívumban tárolt gyűjteményről.

19:30
A DAAD Berlini Művészprogramjának archívuma – soknézőpontú elbeszélések tárháza
Az 1963-ban Nyugat-Berlinben alapított DAAD Művészprogram archívumát az elmúlt években rendezték és digitalizálták, ebben a folyamatban Lukács Nóra művészettörténész, kurátor is részt vett. Az így keletkezett anyag szolgált alapul az If the Berlin Wind Blows My Flag című 2023-as átfogó kiállítási projekthez, amely az 1963 óta számos magyarországi művészt is befogadó rezidenciaprogram történetére építve mutatta be Nyugat-Berlin művészeti szcénáit. A projektről Lukács Nóra, a kiállítás társkurátora beszél.

20:00
Múzeumi tárgyak 3D-ben – a Múzeum DigiTár
A múzeumi gyűjtemények és műtárgyak digitalizálása és közzététele az elmúlt években rohamosan fejlődött: a museum-digital nevű szoftver és online platform egy speciális német fejlesztés, amelyet 2015 óta Múzeum DigiTár néven magyar múzeumok is használnak. Fonyódi Krisztián múzeumi szakértő, a budapesti Szépművészeti Múzeum digitalizálási projektvezetője a kiállítási tárgyak – köztük különleges és érzékeny műtárgyak – digitalizálásának aktuális kihívásait és új perspektíváit ismerteti.

21:00
Echologia – Egy történelmi hang újragondolva
Az Echologia performansz a hangrögzítés kulturális technikájának kezdeteihez repít vissza minket, amikor először vált lehetővé hangok felvétele és megőrzése. A fókuszban egy háromperces audió áll, amely 1924-ben készült a Berlini Állami Könyvtár hangrészlegén. Az előadó Gragger Róbert, a Collegium Hungaricum alapítója: 100 évvel később az ANEZ elektroduó és Török Zsolt kreatív kódoló lépnek vele dialógusba. Egy valós idejű hangutazás improvizációk és manipulációk kíséretében. Az ANEZ Szalai Anesz énekes, elektronikus zenész, valamint Demeter Zoltán basszusgitáros-hangdizájner közös zenei projektje.

_____________________________________________