Dorotheenstraße 12, 10117 Berlin
Beke László volt a második világháború utáni időszak egyik első és nemzetközileg legismertebb magyar kortárs művészeti szakembere, abban az értelemben, ahogy ma a „kurátor“ szót használjuk.
A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének munkatársa, majd igazgatója volt, a Magyar Nemzeti Galéria főosztályvezetője, muzeológusa, a budapesti Műcsarnok igazgatója és a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára. A Műalkotások elemzése című, meghatározó középiskolai művészettörténeti tankönyve magyar fiatalok generációinak formálta és formálja ma is a művészethez való viszonyát.
Beke művészettörténészként és elméleti szakemberként a magyar neoavantgárd generáció fellépését testközelből követte és alakította. A ’60-as évek második felében fellépő művészek kortársaként a korabeli nemzetközi művészeti tendenciákról – hozzájuk hasonlóan – tájékozott volt; míg a művészeket a hivatalos művészetkritika értetlenül fogadta, Bekében értő és nyitott elméleti kollégára találtak.
Beke pontos megfigyelő volt, egyik első azok közül, akik az új, progresszív, ugyanakkor a klasszikus avantgárdhoz visszanyúló, ún. neoavantgárd művészeket értékelte. Gyakran látogatta a klubhelyiségekben és a hivatalos művészeti színterektől távol eső helyeken rendezett kiállításaikat, és maga is kísérletezett intézményen kívüli kiállítási- és kiadványformákkal.
Beke László, 2018 © Orbán György
1971-ben jött létre az Elképzelés, Beke legendás, a magyar konceptuális művészetet elsőként felvonultató gyűjteménye, melynek keletkezéstörténete a művészettörténész különleges munkamódszerének és gondolkodásmódjának is példája. Indigópapírral sokszorosított levélben arra kért fel 29, elsősorban fiatal művészt – akik közül 16-an szerepelnek a Collegium Hungaricum Berlin Magyar neoavantgárd az 1960/1970-es években című kiállításán –, hogy egy mű elképzelését vessék A4-es papírra, és küldjék vissza neki. Az így keletkezett műveket negyven éven át őrizte egy mappában, a lakásában, ahol az érdeklődők, köztük hazai és külföldi művészettörténészek tekinthették meg. A szélesebb nyilvánosság elé Maurer Dóra által egy 2008-ban szervezett kiállításon kerültek. Ma a gyűjtemény anyaga magyarul és angolul könyv formájában is hozzáférhető.
Beke László az évtizedek során aktívan ápolt nemzetközi kapcsolatai révén, országhatárokon átívelő tevékenységével a kelet-európai konceptualizmus nagykövete lett. Jelentősége a korabeli Csehszlovákiában Jindřich Chalupeckýhez, Lengyelországban Jerzy Ludwińskihez, az NSZK-ban Bazon Brockhoz hasonlítható. Erről tanúskodik többek között az a tény is, hogy a nagyszabású, a New York-i Queens Múzeumban 1999-ben megrendezett Global Conceptualism című kiállítás kelet-európai szekciójának kurátora volt.
Beke László 2022. január 31-én halt meg Budapesten. A Collegium Hungaricum Berlin halála után egy évvel ezzel az eseménnyel emlékezik meg meghatározó személyéről.
Program
18:00 Együtthatók. Az Elképzelések résztvevőinek és szervezőinek visszaemlékezései (2018, Készítette: László Zsuzsa a tranzit.hu és a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár 1971 – Párhuzamos különidők című kiállításának keretében, kamera és vágás: Bognár Benedek, Simon Zsuzsanna; 59’52”)
Vetítés magyar nyelven angol felirattal
19:30 Beke László, a kelet-európai konceptualizmus nemzetközi hálózatépítője
Hegyi Dóra művészettörténész, kurátor (tranzit.hu, Budapest) és László Zsuzsa (Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet [KEMKI], Budapest), kurátor beszélgetése Beke Lászlóról.
A beszélgetés angol nyelven zajlik.
Az esemény a Magyar neoavantgárd az 1960/1970-es években (2022. november 11. – 2023. január 27.) című kiállítás keretében, a tranzit.hu-val együttműködésben valósul meg.
Hegyi Dóra a budapesti tranzit. hu kortárs művészeti program vezetője, több neoavantgárd és kortárs művészeti kutatás, projekt, kiadvány kezdeményezője, társszerzője és – szerkesztője, illetve társkurátora. A tranzit.hu jelentette meg Beke László Elképzelés projektjének anyagát könyv formában magyar és angol nyelven.
László Zsuzsa kutató és kurátor a budapesti Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézetben (KEMKI). A tranzit.hu elnökségi tagja és az ARTMargins Online szerkesztőségi tagja. Az 1971 – Párhuzamos különidők című kiállítás egyik kurátora volt.