1060 Wien, Capistrangasse 2/15
Az érvényben lévő koronavírus-szabályok értelmében MINDEN RENDEZVÉNYÜNKRE KÖTELEZŐ AZ ELŐZETES, VEZETÉKNÉV, KERESZTNÉV ÉS TELEFONSZÁM MEGADÁSÁVAL TÖRTÉNŐ BEJELENTKEZÉS!
REGISZTRÁCIÓ: geschichte@collegiumhungaricum.at!
Kérjük, vegyék figyelembe a 2,5G-szabályt (belépés csak alacsony fertőzésveszélyről szóló igazolással: oltott, PCR-tesztelt, gyógyult személyek)!
Kosztolányi Dezső első regénye, amikor 1921-ben megjelent, nagy meglepetés volt, hiszen szerzője addig leginkább költőként, novellistaként és publicistaként volt ismert. A következő évben díjat is nyert műről Kosztolányi számos, egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tett, ami miatt még izgalmasabb a mű keletkezéstörténetének vizsgálata. Mivel a hagyatékból ránk maradt a regény szinte teljes kézirata, valamint a regényhez kapcsolódó jegyzetek egy része, így vizsgálatukkal rekonstruálni lehet a mű formálódásának történetét. A kéziratnak és a kapcsolódó dokumentumoknak a vizsgálata nemcsak az előkészületekről árulkodik, hanem arról az alkotói folyamatról is, amely a regényíró Kosztolányit jellemzi. Ezeknek az apró részleteknek, finomságoknak a föltárása remélhetőleg közelebb visz a mű megértéséhez is.
TAKÁCS LÁSZLÓ (1968) klasszika-filológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Klasszika Filológia Tanszéke tanszékvezető egyetemi docense. Kutatási területe a Nero kori római irodalom története, valamint a késő-ókori és humanista kommentár-irodalom, valamint Szent Jeromos művei. A Kosztolányi Dezső műveinek kritikai kiadását gondozó kutatócsoport munkájába 2008-ban kapcsolódott be. Jelenleg egyfelől Kosztolányi Oscar Wilde-fordításaival, illetve II. Rákóczi Ferenc Confessio Peccatoris (Vallomások) című latin nyelvű műve kritikai kiadásán dolgozik.
A Bornemisza Péter Társaság és a Bécsi Magyar Történeti Intézet közös rendezvénye.