Magyarok az újkori Olimpiákon 7.rész

Budapest kapja a rendezést....avagy mégsem?

Az 1914-ben kitört I. világháború az olimpiai mozgalmat is érzékenyen érintette. Egyfelől a harctereken a katonák, valamint a civilek között rengeteg sportoló esett el, másrészt Berlin hiába készült gőzerővel az 1916-os házigazda szerepére, az időközben a svájci Lausanne-ba költözött nemzetközi olimpiai bizottság megvonta a rendezés jogát Németországtól, annyi engedménnyel, hogy az olimpia sorszámát (VI.) megtarthatták. Ekkor fordult elő először, hogy nem rendezték meg az olimpiát. A résztvevők köre négy évvel később sem lehetett teljes, mivel a háborúban vesztes országokat (Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária, Törökország) azzal büntették, hogy nem kaptak meghívást a soron következő ötkarikás játékokra. Ez a döntés Magyarországot kétszeresen is sújtotta, hisz az 1920-as olimpia helyszínéül korábban Budapestet jelölték ki, ám később – mint a háború egyik vesztesét –, mind a rendezéstől, mind a szereplés jogától megfosztották. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végül a belgiumi Antwerpen városának szavazott bizalmat, ahol 29 ország sportolói 24 sportágban mérték össze tudásukat. Itt tettek először esküt az olimpikonok, és ekkor került először és egyben utoljára a nyári olimpiák programjába a jégkorong. Annak ellenére, hogy első alkalommal itt lendült a magasba a világ nemzeteinek összefogását jelképezni hivatott olimpiai zászló, az utókor számára ez volt az első csonka olimpia.

Forrás:
✳wikipedia
olimpia.hu
mult-kor.hu

Felvétel az 1920-as Olimpiáról

Felvétel az 1920-as Olimpiáról

Casino de Montbenon Lausanne,  a nemzetközi olimpiai bizottság székhelye 1915 és 1922 között. 
Forrás: wikipedia.org

Casino de Montbenon Lausanne, a nemzetközi olimpiai bizottság székhelye 1915 és 1922 között. Forrás: wikipedia.org