Magyarok az újkori Olimpiákon 2.rész

Egy Magyar Delfin, az olimpiák első úszóbajnoka

Az újkori olimpiák történetének első fejezetét 14 nemzet delegációja, közte a magyar írta Athénban, 1896-ban. Magyarországot 6 sportágban 7 sportoló képviselte, akik közül kiemelkedik hazánk és a világ úszósportjának első olimpiai aranyérmese, Hajós Alfréd.
Az alig 18 esztendős építészmérnök-hallgató Hajós (aki Guttmann Arnold néven látta meg a napvilágot) a görög fővárostól délnyugatra fekvő pireuszi öböl 13 fokos tengervízében, a vízből indulva nyerte a 100 méteres, valamint a hajóról a partra úszva az 1200 méteres gyorsúszószámot. Ezzel Hajós Alfréd szerezte a magyar sport első és második olimpiai aranyérmét, bár akkor a győztesek jutalma ezüstből készült érem volt. A napjainkra egyik legnépszerűbb és leglátványosabb úszószámnak, a 100 méteres gyorsúszásnak egyben ez volt az olimpiai debütálása.
Hajós Alfréd egy családi tragédia okán választotta az úszást. Édesapja a budapesti kikötőkben dolgozott rakodómunkásként, mígnem egy szerencsétlen baleset következtében a Dunába esett, és az örvénylő folyóban lelte halálát. 13 éves fia ekkor határozta el végérvényesen, hogy megtanul úszni, pedig a fiát féltő édesanyja megtiltotta, hogy víz közelébe merészkedjen. Uszoda híján fürdőben vett titokban úszóleckéket, majd elkezdte sorra nyerni a versenyeket, köztük az 1895-ben Bécsben rendezett Európa-bajnokságot. Az olimpián először atlétikában szeretett volna indulni, de édesapja emlékére mégis az úszást választotta. Második versenye előtt a hideg tengervíz elleni védekezésül faggyúval kente be a testét, és végül 60 méteres előnnyel csapott a célba. Ezután a görög király is gratulált neki, és bravúros úszótechnikája miatt Athénban kapta a „magyar delfin” nevet is. Nem csak kiváló úszó, hanem remek atléta (sík- és gátfutó, diszkoszvető) is volt, valamint a labdarúgásban is jeleskedett, játékosként, FIFA-bíróként és szövetségi kapitányként. A civil életben is maradandót alkotott: lerakta a modern magyar sportújságírás alapjait, építészeti alkotásait pedig, az Aranybika Szállót (Debrecen, 1915), a Nemzeti Sportuszodát (Budapest, Margit-sziget, 1930) vagy a Millenáris Sportpályát (Budapest, 1928) a mai napig csodálhatjuk.

Forrás:
www.olimpia.hu
www.sports-reference.com
www.mtkcsalad.hu
www.ishof.org
www.jewishsports.net
❇Hajós Alfréd: Igy lettem olimpiai bajnok

Forrás: wikipedia.org

Forrás: wikipedia.org