Magyarok az újkori Olimpiákon 11.rész

Csík Ferenc, a világ legboldogabb embere

Az ötkarikás Játékok visszatért Európába, és a Német Birodalom fővárosába 49 országból közel 4000 olimpikon utazott el. A legfontosabb „vendég”, az olimpia láng a modern kori Játékok történetében először az ókori olimpiák helyszínéről, a görögországi Olümpia városból érkezett. A nap sugarait tükör segítségével egy pontba fókuszálták, így gyújtották meg a lángot, melyet közel 3000 atléta vitt egymást váltva 7 országon, köztük Magyarországon keresztül Berlinbe. A láng Magyarországra a horgosi határátkelőhelyen lépett be, az útba eső településeken mindenütt nagy ovációval fogadták, Kecskeméten még barackból készült olimpiai ötkarika is fogadta, Budapesten kiállították, végül Oroszvárnál hagyta el az országot.

Berlinben a magyar csapat az addigi legsikeresebb olimpiai szereplésével 10 elsőséget szerzett, közte Csik Ferenc révén a máig utolsó magyar aranyérmet a leglátványosabb úszószámban, a 100 méteres gyorsúszásban. A kaposvári születésű fiatalember Lengvári Ferenc néven látta meg a napvilágot, ám édesapja korai halála miatt nagybátyja, Csik László főorvos vette magához, családneve ezért módosult Csikra. Keszthelyen érettségizett, és az úszással is itt került kapcsolatba, a Balaton közelségének köszönhetően. 1931-ben már a fővárosban tanult az orvostudományi szakon, de az akkori uszodahiány miatt vidéken, Várpalotán és Győrött volt kénytelen edzeni. Szorgalmára jellemző, hogy már egy hónappal az olimpia előtt kiutazott Berlinbe, és ott készült élete legnagyobb versenyére, amelyen nem ő számított esélyesnek. Addig az olimpiákon ezt a számot amerikai, japán és magyar úszók uralták, négy évvel korábban a 15 éves japán Mijazaki nyert. Ezúttal is 3 japán (Jusza, Arai, Tagucsi) és a világrekorder amerikai Fick volt a favorit, de Csik egy frenetikus hajrával elsőként csapott célba. A Magyar Rádió első ízben közvetített a nyári olimpiáról, és az újdonsült bajnokot is ők szólaltatták meg először. Csik úgy fogalmazott, „a világ legboldogabb embere vagyok és maradok”. Csik Ferenc visszavonulását követően tanított a testnevelési főiskolán, részt vett a legnagyobb sport hetilap megalapításában, és élete végéig választott civil hivatásának, az orvoslásnak élt. Orvosként szolgált a katonaságnál is, egy bombatámadás során érte a halál pár nappal Magyarország felszabadulása előtt. Ahogy édesapja, úgy ő is egy világháborúban vesztette életét.

Forrás:
❇wikipedia
olimpia.hu
❇Csik Katalin: Édesapám emléke, 100 éves lenne
❇Csik Ferenc Ághassi Attila: 177 olimpia mese