Miskédi Szandrával, a szófiai Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ igazgatójával beszélgetett Justine Toms, többek között a két ország közötti kapcsolatról és arról, mi vezette őt Bulgáriába. Megtudhatjuk tőle azt is, milyen projektekre számíthatunk a közeljövőben – beszélgetünk a Bike and Culture-ről, az Országos magyar és bolgár Szavalóversenyről és Kossuth Lajos 220. születési évfordulójáról is.
Fotó: Pálmai Angie
Mivel jár együtt egy ilyen gazdag programkínálatú kulturális intézet vezetése, mint a Magyar Kulturális Intézeté?
Az a vágy vezérel, hogy megmutassam a magyar kultúra különlegességeit, a bolgár közönség elé hozzam a nemzetközi sikereket és azokat a gyöngyszemeket, amik nálunk otthon vannak. Emellett nyitott szemmel és füllel járok és keresem azokat a területeket, amelyekben a magyar know how hasznára válhat a bolgár szakmai közönségnek.
Ezek mentén az elvek mentén dolgozva a feladatunk már nem is tűnik hegynyinek. Mindehhez hozzájön, hogy a Liszt Intézetben – ahogy 2021 szeptemberétől a Magyar Kulturális Intézetet hívják – egy nagyon szuper csapat dolgozik, van, aki már 30 éve, van, aki idén csatlakozott hozzánk. Olyan intézményes tudás halmozódott fel, ami gördülékennyé teszi a munkánkat és stabil támaszt ad azokhoz a prioritásokhoz, amelyekkel én érkeztem: hangsúlyt helyezni a kortárs művészetekre, erősíteni az online jelenlétünket és részt venni nemzetközi projektekben.
Egy kicsit megtudhatnánk arról is, mi a kapcsolata Bulgáriával?
Édesanyám bolgár, édesapám magyar. Tudom, ez sok mindent megmagyaráz J De az én családom nem tartozik ahhoz a többszáz családhoz, akik a magyarországi bolgárkertészek leszármazottjai. Apu a hetvenes években találkozott anyuval Szófiában, az éveken keresztül tartó levelezést Budapestre költözés követte, majd mi, bátyámmal. A nyelvet anyumtól tanultam, a gyerekkoromban a nyarakat a nagyszüleimnél töltöttük Szófiában. Az egyetemi éveim alatt egy magyar utazási iroda telepített képviselője voltam a bolgár tengerparton, majd az élet úgy hozta, hogy az egyetem után, 2010 környékén pár évig a Magyar Kulturális Intézetben dolgoztam. Akkor fedeztem fel, hogy milyen gyönyörű dolog a kultúra segítségével élményt adni az embereknek, és hogy jobban szeretem átélni az egész előkészítőmunkát, mint csak a végeredményt látni. Azóta a kultúra és Bulgária körül gravitálok – és mint a tortán a cseresznye térhettem vissza 2019 októberében, mint az intézet vezetője, hogy már saját elképzeléseimet valósítsam meg.
Bulgária gyönyörű ország. Nagyon szeretem az ízes zöldségeket és gyümölcsöket, a bolgár gasztronómiát. Lenyűgöző a természete, imádok túrázni, új helyeket felfedezni. Imádom, hogy Szófiában ilyen hatalmas parkok vannak, hogy a hegyek és a tenger is karnyújtásnyi távolságra vannak. Ezek mind olyan dolgok, amiket nagyon kell tudniuk a bolgároknak értékelniük, és amikre nagyon kell vigyázniuk.
Az intézet rengeteg mindennel foglalkozik, nagyon sokszínű a kínálat – melyek ezek közül a kedvencei?
Azt szeretnénk elérni, hogy a programjainkkal kapcsolatokat hozzunk létre: érdeklődők és szakmabeliek, szakmabeliek és szakmabeliek között; és inspiráljunk. Azokat a programokat szeretem leginkább, amikor ez megvalósul. Lett légyen az irodalmi, zenés vagy filmes rendezvény, vagy bármi más. Az idei évben két nagyobb szabású projektet futtattunk: az egyik a magyar V4 Elnökség jegyében született, és a négy visegrádi csoporthoz tartozó ország: Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország fenntartható divat és dizájn területén dolgozó alkotókat mutatta be az érdeklődő közönségnek Szófiában. 2022-ben ezt a projektet kiterjesztjük Bulgária egész területére. A téma annyira hot topic, hogy több európai kulturális intézet is jelezte, hogy szívesen csatlakozna a rendezvénysorozathoz.
A másik, szívemhez nagyon közelálló projekt a Bike and Culture. A projekt lényege, hogy biciklitárolókat helyeztünk el szófiai kulturális helyszíneken, ezzel elősegítve a kerékpároskultúra fejlődését, mint fenntartható közlekedési eszköz használatát. 12 helyszínünk lett, közel 100 kerékpár parkolóval. A helyszínek különlegessége, hogy a külföldi kulturális intézetek/nagykövetségek választották ki őket, „párokat” alkotva. Hogy melyik intézet miért éppen azt a helyszínt választotta a tavaszi kampány alatt fog kiderülni a közönség számára is. Ezzel a projekttel hasznosat, szépet és maradandót alkottunk, amire nagyon büszke vagyok. Remélem, hogy aktív használatba fognak kerülni, és egyre többen választják ezt a közlekedési formát és látogatnak el a galériákba, múzeumokba, moziba kerékpárral a Bike and Culture projekt segítségével.
A kultúra és a művészetek köztudottan hidakat építenek a különböző kultúrák között. Ön szerint sikerül-e nekünk, bolgároknak ezen a hídon keresztül közelebb kerülni Magyarországhoz?
A magyar kultúra, Magyarország újrafelfedezését tapasztaljuk Bulgáriában, úgy vélem. A rendszerváltás előtt nagyon szoros és élénk kapcsolat volt a két ország között. A szocialista blokkhoz való tartozás számos közös kulturális, oktatási és tudományos programra adott lehetőséget. Talán alig akad olyan színész Bulgáriában, aki ne hallott volna a sumeni magyar-bolgár szavalóversenyről, amelyet 1969-ben alapítottak – és amely a mai napig megrendezésre kerül; a Kopaszkutya kultikus filmmé vált Bulgáriában; Petőfi és Kossuth neve sem ismeretlen fogalom, és még hosszan sorolhatnánk a példákat. Az 1989/90-es események következtében mind a két ország fókusza a Nyugat felé fordult. Ez egy természetes folyamat részeként történt így. De az is érzékelhető, hogy a figyelem újra kölcsönösen egymásfelé kezd fordulni: egyre több olyan magyar partnerünk van, aki kifejezetten kíváncsi azokra a kulturális folyamatokra, amelyek Bulgáriában történnek – és bolgár részről is egyre több fiatal érdeklődik Magyarország iránt. Ennek oka lehet a földrajzi közelség, a számos kiváló egyetem Budapesten és azon kívül; a szakmai közönségnek a nívós fesztiválok. Budapest egy csodálatos város, élénk kulturális élettel. De igazságtalanság lenne csak Budapestre fókuszálni. Ott van a Balaton, számos borrégió az országban; 2023-ban például a Veszprém-Balatoni régió lesz Európa egyik Kulturális Fővárosa.
Milyen programokkal készül a Liszt Intézet a 2022-es évre?
Az intézet tevékenységét két fogalom járja át: a kapcsolatok kialakítása és az inspiráció. A 2022-es évben a hangsúlyt a „kapcsolatokra”/свързване helyezzük: a két ország és kultúra között, a szakmabeliek és érdeklődők között, az intézmények között – de természetesen nem mondunk le az inspirálásról sem.
Három nagyszabású programmal készülünk – és drukkolunk magunknak, hogy a pandémiás helyzet ne lehetetlenítse el őket… Az egyik a már említett fenntartható divat és dizájn projekt bemutatása Bulgária-szerte. Van hozzá egy kiállításunk, amely 24 cseh, magyar, lengyel és szlovák alkotót mutat be, ezeket egészítjük ki olyan beszélgetésekkel, ahol a V4-eken kívül más nemzetiségű, pl. olasz, spanyol, német, francia, stb dizájnerek is részt vesznek. Bolgár részről a Studio Komplekt a partnerünk, ők szervezik a Melba Design Fesztivált is Szófiában; a tervezők kiválasztásában a Cseh Központtal, a Lengyel Intézettel és a szlovák Nagykövetséggel dolgoztunk együtt – ehhez csatlakoznak most más kulturális intézetek is. Szeretnénk olyan jó praktikákat bemutatni, amelyek inspirálhatják majd a bolgár tervezőket.
A másik érintőlegesen ugyancsak említett program: a kétévente megrendezésre kerülő sumeni szavalóverseny. Ez már több, mint 50 éve létező nagyon klasszikus szavalóverseny, amelyen magyar és bolgár költők verseit szavalják az indulók, akik öt kategóriában mérhetik össze tudásukat: a kicsiktől kezdve az amatőrökön keresztül a profi színészekig. Két éve egy új kategóriával bővítettük a versenyt: magyar versek megfilmesítését kértük a jelentkezőktől a Digitális költészet a Novatellel kategóriában. Hihetetlenül kreatív megoldások születtek! A versenyt a sumeni Önkormányzattal közösen szervezzük, januárban fogjuk meghirdetni hivatalosan is.
A harmadik program, amelyet ki szeretnék most emelni Kossuth Lajos születésének 220. évfordulója alkalmából kerül megrendezésre. Kossuth a 19. századi magyar szabadságharc egyik legfontosabb alakja, aki 1849-ben, miután a forradalom nem vezetett sikerre menekülni kényszerült. Útja Bulgárián keresztül vezetett és hónapokat töltött Sumenben, ahol nagy tisztelettel fogadták. Társaival erős benyomást tettek a bolgárokra. Nevükhöz fűződik Sumen első sörgyártása, zenekar megalapítása, de mély ideológiai lenyomatot is hagytak: a szabadság iránti vágyat, a fényt hozták magukkal. Ezt a fényt kívánjunk megjeleníteni egy különleges fényinstalláció formájában, amelyet előbb Sumenben, majd Szófiában is bemutatunk. Különleges élmény lesz, én is izgatottan várom, hogy miképpen fogják a fényművészek megfogalmazni ezt a történelmi személyiséget a fény nyelvén keresztül.
Üzenne valamit a Kafene.bg olvasóinak? :)
Az első és legfontosabb az egészség: jó egészséget kívánok mindenkinek. Vigyázzanak magukra, szeretteikre és környezetükre. Ez a második kívánságom: vigyázzanak erre a szép országra, hogy még sokáig kedvünket lelhessük benne.
A harmadik kívánságom pedig – mint a mesében - hogy találjanak minél több időt kulturális programokra. Ha eljönnek a szófiai Liszt Intézet – Magyar Kulturális Intézet valamely rendezvényére, az külön öröm számomra természetesen, de nem lehetek ennyire kizárólagos. :) A kultúra gazdagít minket, kitárja a világra a kapukat és ablakokat, ismeretet és tudást nyújt, feltölt és magabiztosabbá tesz. Én és kollégáim – örömmel várunk mindenkit, aki gazdagodni szeretne.
Forrás: https://kafene.bg