1913. december 18-án született Diénes Andor (alias Andre de Dienes) (1913-1985) divatfotós, fotóművész. Munkásságát tekintve kreatív és poétikusan művészi aktfotói; szürrealista, montázs-fotói, valamint Marilyn Monroe-ról készített sorozatai a legfontosabbak.
Születési helye vita tárgyát képezi. Annak ellenére, hogy legtöbb forrás torjai születésűként tünteti fel, Kézdivásárhely anyakönyve szerint 1913. december 18-án ott látta meg a napvilágot. Édesapja, Diénes Kálmán a sepsiszentgyörgyi Agrár Takarékpénztár igazgatója volt, bátyjai közül dr. Diénes Jenő ifjúsági író és laptulajdonos, valamint dr. I. Diénes Ödön, az első kézdivásárhelyi múzeum alapítója fejttek ki közéleti aktivitást. Anyja, Uzoni Zayzon Piroska 1925-ben kútba vetette magát. Az öngyilkosságtól megrendült család – az akkorra Romániához csatolt Székelyföldről – Budapestre települt. Innen elsőként a legidősebb bátyja, Kálmán költözött Amerikába, majd követte másik bátyja, László is. Dienes Andor kezdetben kifutófiúként, majd egy selyemüzlet alkalmazottjaként dolgozott a magyar fővárosban. Ekkoriban kezdett a művészetekkel foglalkozni, tanult fotózni, rajzolni, festeni. Alig 15 évesen elhagyta Budapestet, és többnyire gyalogszerrel bejárta Európa több országát. Tunéziában vette első kameráját egy 35 mm-es Retinát. Itt tanult tovább festeni is.
1933-1938 között Párizsban élt, vásárolt egy új Rolleiflex-et is, mely gép aztán végigkísérte egész életén. Párizsban lett belőle divatfotós. Kiadóknak, lapoknak fényképezett. Többek között a l’Humanité hozta képeit, illetve dolgozott az Associated Press-nek is 1936-ig. Két évvel később bátyjait követve az USA-ba emigrált és New Yorkban dolgozott. Arnold Gingrich az Esquire magazin alapítója segítette munkákhoz. Lapjában, majd a Vogueben és a Montgomery Ward-ban jelentek meg képei. Bedolgozott a Theater Arts című lapba is, amit a budapesti Színházi Élet korábbi tulajdonos főszerkesztője, Incze Sándor 1945-ben Amerikában alapított.
Diénes szabadidejében sokat utazott az Államokban és fényképezte a helyi nevezetességeket, tájakat, de leginkább a hopi, navaho és az apacs indiánokat. Divatfotós létére készített egy sorozatot a Harleem street életéről is. 1944-ben Hollywoodba költözött, valószínűleg a Vogue inspirációja nyomán. Diénes naplója szerint, elégedetlen volt azokkal a merev korlátokkal, melyek a korabeli divat- és aktfényképezést meghatározták, s amelyeket éppen Munkácsi Márton kezdett megújítani. Diénes itt új környezetben, új feltételekkel dolgozhatott. Aktokat és divatfotókat készített a szabadban, nem műtermi környezetben. Minden képe tele volt érzelemmel, szenvedélyességgel. A természet, a kaliforniai táj, a szinte állandó napsütés erősen hatottak rá, képein a környezet és modellje szépségét egyaránt hangsúlyozta. Olyan aktfotós volt, aki szinte minden modelljébe rajongásig beleszeretett. Gyorsan ismertté vált, az egyik legnépszerűbb sztárfotósaként tartották nyilván a maga korában. Sok képe és cikke jelent meg a kor vezető magazinjaiban, úttörő szerepe volt a különböző labor-technikák, képmanipulációk, mint a fotómontázs, a szolarizáció, a tónusmódosítás alkalmazásában.
Az 1940-50-es évek legnagyobb hollywoodi stúdiók sztárjait fényképezte, egyebek mellett Ingrid Bergmannt, Elisabeth Taylort, Shirley Templet, Marlon Brandot, Henry Fondat, Fred Astairet, Ronald Reagant, Anita Ekberget és főként Marilyn Monroe-t, akit ő fedezett fel.
1985-ben jelent meg a Marylin Mon Amour c. fekete-fehér fényképválogatása, amely több kiadást is megért.