116 éve született Cs. Szabó László (Budapest, 1905. november 11. – Budapest, 1984. szeptember 28.) magyar író, esszéíró, kritikus.
Kolozsváron nőtt fel. 1918-ban Budapestre költözött, részt vett Ady Endre temetésén (1919). Közgazdasági tanulmányokat végzett Budapesten. 1925–26-ban Párizsban tanult, a Sorbonne-on. 1931-ben gazdaságtörténeti doktorátust szerzett. 1932–1935 között a Magyar–Olasz Bank és a Kereskedelmi és Iparkamara elnökének titkára volt. 1935–1944 között a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának vezetője volt. 1945-től a Képzőművészeti Főiskola Művelődéstörténeti tanszékét vezette. 1948-ban emigrált. Olaszországban, majd 1951-től Nagy-Britanniában élt. 1951–1972 között, valamint 1983-tól a BBC munkatársa volt. Sárospatakon temették el.
Fontos szerepe volt a nyugati magyar irodalom összefogásában. A Nyugat esszéíró nemzedékének tagjaként indult. Részt vett az antifasiszta szellemi ellenállásban. Fő érdeklődési területe az olasz reneszánsz, William Shakespeare munkássága, az angol klasszikus festészet és a magyar irodalom öröksége és kortárs eredményei. Nagyon sok elbeszélésében használja az egyes szám első személyt, másokban történeti köntösbe rejti személyes jellegű mondanivalóját, mely majdnem mindig a körül a kérdés körül forog, miért, milyen indítékok alapján választja valaki a hazájától való eltávolodást, ami ugyanakkor nem jelenti annak nyelvétől és hagyományaitól való elszakadást is. Kulcsfontosságú műve ebben a vonatkozásban A kegyenc.
Jeles lapokban publikált, köztük a Magyarok és az Új Látóhatár címűekben. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.