Moholy-Nagy és kortársai Rómában
A látás forradalma. A Bauhaus felé. Moholy-Nagy és kortársai
Moholy-Nagy első olaszországi tárlata, amely a római Modern Művészetek Galériája valamint a debreceni Déri Múzeum szervezésében, a Római Magyar Akadémia közreműködésével került megvalósításra, 2020. augusztus 23-ig tekinthető meg.
Száz évvel ezelőtt kezdte meg működését Németországban a Bauhaus, amely a XX. század egyik meghatározó művészeti intézménye volt. Mind a tanárok, mind a diákok között sok magyart találunk. A legfiatalabb oktató Moholy-Nagy László volt, akit Walter Gropius hívott meg Weimarba, és aki 1937-ben szintén Gropius javaslatára Chicagóba költözött, hogy a New Bauhaus igazgatója legyen.
Moholy-Nagy a Bauhaus-ban töltött éveiről és azt követő időszakról sokat tudnak szerte a világban, művei megtalálhatóak Európa és az Egyesült Államok nagy múzeumaiban. Kevéssé ismert azonban, hogy hogyan kezdődött a művész pályája, milyenek voltak fiatalkori alkotásai, melyeket még Magyarországon, illetve berlini első éveiben készített.
A római kiállítás elsődleges célja, hogy bemutassa a magyar származású, világhírűvé vált művész kevéssé ismert, korai alkotói korszakát és azt a szellemi-művészi közeget, amely hatott rá, hogy néhány alkotás segítségével megismertesse a látogatókkal Moholy-Nagy magyar kortársait.
A festmények és grafikák nagy része Magyarország legnagyobb magángyűjteményéből, a debreceni Antal–Lusztig-gyűjteményből, néhány darab pedig más közgyűjteményből, illetve magángyűjteményből származik. A fotóanyag nagy része a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumból való, néhány darab magángyűjteményekből.
A kiállításon Moholy-Nagy néhány nagyon különleges, kései alkotása is szerepel, többek között az a talányos festmény, mely a művész halála után rendezett emlékkiállításon is látható volt, majd az egyik híres amerikai művészeti folyóirat, az Art News a címlapjára került, 1947 júniusában.
Moholy-Nagy László számos médium – festészet, szobrászat, sokszorosított grafika, fotográfia, film, tipográfia, tárgyalkotó design, kiállítási design – művelője volt. Magyarországról indult, Szeged és Budapest után Bécsen, Berlinen, Weimaron, Dessaun, Amsterdamon, Londonon keresztül jutott el Chicagóig, ahol korai haláláig, 1946-ig élt és dolgozott. Művészi hitvallása és felfogása mit sem veszített érvényességéből, művészetpedagógiai, művészetelméleti írásai ma sem hiányozhatnak a művészetoktatásból, a design és a tipográfia területén is kiemelkedő jelentőségű munkássága.
Moholy-Nagy még Magyarországon megismerkedett az avantgárd művészeti körökkel, Kassák Lajos mozgalmával. Korai művészetére elsősorban a magyar expresszionista irányultságú művészek hatottak, mint Nemes Lampérth József, Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Tihanyi Lajos. A kiállítás az ő munkáikon kívül még bemutatja Bohacsek Ede, Csáky József, Gergely Sándor, Mattis Teutsch János alkotásait is, hogy árnyalni tudjuk azt a képet, mely a művészről eddig kialakult.
A tárlat egy külön szekciója, Budapest a Roma. Artisti ungheresi nella Capitale fra le due guerre ( Budapest Rómában. Magyar művészek az olasz fővárosban a két háború között) címmel közel 40 magyar művet (festményt, a szobrot és grafikát ) tár az érdeklődők elé, amelyek a 20-as 30-as években készültek Rómában s azóta is a római Modern Művészetek Galériája tulajdonában vannak. A fent említett művek, amelyek szerzői között megtaláljuk Csók Istvánt, Sidló Ferencet, Iványi Bélát, Aba Novák Vimost, Molnár C. Pált, Réti Istvánt, először kerülnek kiállításra Olaszországban! A szekció kurátorai: Arianna Angelelli és Claudio Crescentini.