Esterházy Péter (Budapest, 1950. április 14. – Budapest, 2016. július 14.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, publicista, az Esterházy család grófi ágának sarja a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Matematikusként végzett az ELTE Természettudományi Karon 1974-ben, majd néhány évig a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott alkalmazott matematikusként. 1978-tól szabadfoglalkozású író volt.
Magyarországon több száz tanulmány, kritika jelent meg munkáiról; számos rangos irodalmi díjban részesült bel- és külföldön egyaránt. Regényeit és elbeszéléseit több mint húsz nyelvre fordították le, külföldön is széles körben elismerik.
Esterházy Pétert többen a magyar posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakjaként értékelik. Intertextualitás, idézetek, töredékesség, valamint mozaikszerűség jellemző műveire. A történet helyett elsősorban a szöveg fontos, és arra helyezi a hangsúlyt. Írásaiban rengeteg utalás található.
Olaszországban megjelent művei:
- A szív segédigéi /I verbi ausiliari del cuore (1988) Marinella D’Alessandro fordításában
- Hrabal könyve /Il libro di Hrabal (19919 Marinella D'Alessandro fordításában
- La costruzione del nulla (1992) Marinella D’Alessandro fordításában
- Hahn-Hahn grófnő pillantása /Lo sguardo della contessa Hahn-Hahn (1995) Mariarosaria Sciglitano fordításában
- Harmonia Cælestis ( 2003) Giorgio Pressburger és Antonio Sciacovelli fordításában
- Javított kiadás. Melléklet a Harmonia caelestishez /L’edizione corretta di Harmonia Cælestis (2005) Marinella D’Alessandro fordításában
- Egy nő /Una donna (2008) Marzia Sar fordításában ( rev. Giorgio Pressburger)
- Semmi művészet /Non c’è arte (2012) Mariarosaria Sciglitano fordításában
- Esti /Esti (2017) Giorgio Pressburger fordításában