Tokaji borrégió
Tokaj és a környező 26 település alkotja a borrégiót, melynek természetes határai a Sátor-hegy, a Kopasz-hegy, a Tisza és a Bodrog. A térség számos egyedisége miatt számít külön borrégiónak, ezek az aszúsodást elősegítő lokális klíma – melyet a Zempléni-hegység általi védettségének köszönhet –, valamint a folyók nyomán kialakuló vizes-mocsaras területek. A dűlők rendkívül színes, vulkanikus eredetű kőzeten helyezkednek el mintegy 100-300 méteres tengerszint feletti magasságban.
A hagyomány úgy tartja, hogy XIV. Lajos a borok királyának és a királyok borának nevezte a Tokaj-Hegyaljáról származó aszúbort, de annak állítólag Mozart és Goethe is hatalmas rajongója volt. A világ egyik legegyedibb édes bora, a tokaji aszú bátran nevezhető a természet csodájának. Az aszúsodáshoz elengedhetetlen a nemespenész kialakulása, amit az őszi páraképződés segít elő. Ezzel együtt fontos tényező az őszi napsütés, ami lehetővé teszi a szőlőszemek töppedését, bennük a cukor és egyéb értékes anyagok koncentrálódását, amelyek egyedülálló karaktert adnak a bornak. A szüret során az értékes aszúszemeket külön gyűjtik, majd megfelelő arányban azonos évjáratú mustba vagy alapborba áztatják. A préselés, erjedés után többéves érlelés folytán születik meg a páratlan ízvilággal rendelkező aszúbor.
Tokaj két fő fajtája a furmint és a hárslevelű, emellett sárgamuskotály, kabar, zéta és kövérszőlő fajtákból készülnek itt borok. Tokajban a borkészítés mellett jelentős hagyománya van a kádármesterségnek is. A Zempléni-hegységben élő kocsánytalan tölgy a hordókészítés kiváló alapanyaga, aminek köszönhetően a „zempléni tölgy” régóta ismert a nemzetközi borvilágban.
A borvidéket az UNESCO 2002-ben felvette a világörökségi listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven.
A puzzle és a plusz érdekesség eléréséhez KATTINTSON IDE !
Forrás: winesofhungary.hu