A londoni Serpentine Galleries és Barabási Albert László online beszélgetést szervezett az adathálózatok modern képzőművészetben betöltött szerepéről. A British Council támogatásával megvalósult esemény a Ludwig Múzeumban jelenleg is látható Rejtett Mintázatok kiállításhoz kapcsolódott.
A Barabásilab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás 2021. június 20-ig látható a Ludwig Múzeumban. A Rejtett mintázatok nagyrészt Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató tevékenységéhez köthető ún. Barabási-hálózatokat felhasználó kutatások elmúlt 25 évének bemutatása köré szerveződik. A BarabásiLab egy olyan együttműködési platform, ahol több tudományterület tudósai működnek együtt művészekkel és tervezőkkel előmozdítva a hálózatok vizuális szókincsét.
A 2021. április 8-án rendezett virtuális panelbeszélgetés témája a hálózatok és a „big data” elemzéseinek szerepe a kortárs képzőművészeti színtér folyamatainak és dinamikájának megértésében. A panel résztvevői:
- Hans Ulrich Obrist, a londoni Serpentine Galleries kreatív igazgatója,
- Barabási Albert László fizikus,
- Burak Arikan képzőművész, a CAMP szellemiműhely-stúdió alapítója,
- Ashok Sukumaran, a CAMP szellemiműhely-stúdió tagja,
- Shaina Anandda, a CAMP szellemiműhely-stúdió tagja.
A beszélgetést Szántó András, New York-ban élő magyar származású író, kutató és kulturális stratéga nyitotta meg, aki tanácsadóként dolgozik a világ legnagyobb múzeumainak és képzőművészeti vásárainak. Bevezetőjében felhívta a figyelmet a kiállításhoz kapcsolódó Hidden Patterns Visualizing Networks at BarabásiLab című könyvre.
Hans Ulrich Obrist, a londoni Serpentine Galleries kreatív igazgatója bevezetőjében kiemelte, hogy Szántó Andrással és Barabási Albert Lászlóval közös érdeklődési területük a 60-as, 70-es évek magyar avantgárd művészete, köztük olyan alkotók munkássága, mint Maurer Dóra, Bak Imre vagy Molnár Vera, akit a digitális művészet úttörőjeként tartanak számon. Hans Ulrich Obrist Szántó Andrással közös könyvet jelentetett meg a témában 2018-ban (Book Marks: Revisiting the Hungarian Art of the 60s and 70s).
Barabási Albert László elmondta, hogy 1994-ben csatlakozott az IBM-hez kutatóként, ekkor döntött úgy, hogy a hálózatok lesz a kutatási területe. Első tudományos munkája is egy specifikus hálózatról készített képi ábrázolás volt, amely a Ludwig Múzeumban lévő kiállításának nyitóképe. Képzőművészeti érdeklődését felhasználva ma már 3 dimenziós adatszobrokat alkot, amelyekhez a kiállítás keretében VR applikáció is készült. Példaképei között említette Molnár Vera mellett Rényi Alfréd és Erdős Pál matematikusok munkásságát. A kiállítás anyagában bemutatja a művészeti intézmények nemzetközi és magyar hálózatát, valamint azt is, hogy melyek a leggyakrabban kiállított magyar művészek.
A teljes beszélgetés megtekinthető itt: