Az egri vár
A Dobó István Vármúzeum az egyik leglátogatottabb vidéki történeti múzeum Magyarországon, többféle értékes gyűjteménnyel.
Eger mint település közel 1000 éves múltra tekint vissza, az egri püspökség megalapítása az első magyar király, Szent István nevéhez fűződik. Az egri vár a 13. század második felében épült a pusztító tatárjárást követően, amikor Magyarországon királyi rendeletben intézkedtek várak, erődök építéséről a későbbi támadások megelőzése érdekében.
Az egri vár az oszmán birodalom hódítása idején a magyar végvárrendszer fontos erődítményei közé tartozott. A vár történetének legnevezetesebb eseménye az 1552-es ostrom, amelynek során a magyar várvédők Dobó István parancsnok irányításával több hónapon keresztül tartóztatták fel a török szultán többszörös túlerőben lévő seregét, amely végül kénytelen volt eredmény nélkül visszavonulni. A vár egy későbbi török hadjárat során, 1596-ban mégis török kézre került közel 100 évre. Az oszmán birodalom Magyarországról való kiszorulása után a vár elveszítette jelentőségét, állaga folyamatosan romlott. 2009 és 2014 között átfogó helyreállítási munkálatok történtek, aminek köszönhetően az egri vár mára Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja.
Az 1552-es várostromot Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye (1899) örökíti meg. A regényt számos nyelvre lefordították, a magyar iskolákban kötelező olvasmány, és a magyarok kedvenc könyveinek listáin folyamatosan az élen szerepel. A regény 1926-ban jelent meg finn nyelven Yrjö Liipola fordításában.
Az Egri csillagok filmes adaptációjához az 1960-as években felépítették az egri vár egyes részleteinek másolatát Budapesthez közel, Pilisborosjenő határában. A mesterséges várrom később más magyar történelmi filmek és nemzetközi filmprodukciók kulisszájaként is szolgált.
A Dobó István Vármúzeum honlapján VIRTUÁLIS SÉTA tehető az egri várban.