A Napló-trilógia
Mészáros Márta önéletrajzi ihletésű trilógiája a fiatal Juli életét ábrázolja 1947-től az 1956-os forradalomig.
A sorozat első és legnépszerűbb része, a Napló gyermekeimnek (1984) a kiépülő szocializmust Juli, az öntörvényű kamaszlány nézőpontjából mutatja be. A film elnyerte a Magyar Játékfilmszemle nagydíját és a zsűri különdíját Cannes-ban. A filmet már a bemutatás évében vetítették Helsinkiben, Tamperében és Ouluban a finn–magyar kulturális egyezmény keretei között szervezett filmsorozatban. A trilógia középső, Napló szerelmeimnek (1987) című részében Juli közelebb kerül az álmához, és Moszkvába megy filmrendezőnek tanulni. A film elnyerte az Ezüst Medvét a Berlini Filmfesztiválon. A trilógia utolsó része, a Napló apámnak, anyámnak (1990) az 1956-os forradalom utáni történésekről szól, melyeket Juli szemtanúként él át.
Mészáros Márta pályája kezdetén többek között dokumentumfilmekkel és rövidfilmekkel foglalkozott. Első nagyjátékfilmje, az Eltávozott a nap (1968) az első magyar nő által rendezett magyar nagyjátékfilm volt. Mészáros Márta főleg női sorsokról és politikai történésekről szóló filmjeiről ismert. Legfrissebb alkotása az Aurora Borealis – Északi fény (2017). Mészáros Márta több nemzetközi elismerésen kívül megkapta a Kossuth- és a Balázs Béla-díjat.
A NAPLÓ GYERMEKEIMNEK (1984, 103 p), a NAPLÓ SZERELMEIMNEK (1987, 126 p) és a NAPLÓ APÁMNAK, ANYÁMNAK (1990, 116 p) angol feliratos filmek átmenetileg ingyen hozzáférhetőek a Magyar Nemzeti Filmarchívum Vimeo-csatornáján.