Liszt: Missa Solemnis
Pünkösd ünnepére Liszt Ferenc Missa Solemnis c. művét ajánljuk. A zeneszerző az Esztergomi Bazilika 1856-os felszentelése alkalmából komponálta a misét.
“Genitum non factum [= teremtődött, nem csináltatott] - s így valóban elmondhatom, hogy a misémet inkább imádkoztam, mint komponáltam” – vall levelében Liszt Ferenc a Missa Solemnis (Esztergomi mise) c. művének keletkezési körülményeiről. Amikor 1855-ben az új székesegyház avatására készültek Esztergomban, Liszt maga ajánlkozott a mise megírására. Kettős cél vezette: az egyházzene megreformálása, valamint a magyar származása melletti újabb tanúságtétel lehetősége. A készülő mű fogadtatása azonban messze nem volt egyöntetűen lelkes: a „jövő zenéjét” ellenzők már a mű megírása előtt beharangozták, hogy a mise világias és előadhatatlanul nehéz lesz – ahogy ez Liszttől várható.
A Missa Solemnis ősbemutatója 1856. augusztus 31-én, az Esztergomi Bazilika felszentelő ünnepségén volt. A Nemzeti Színház ének- és zenekarát maga Liszt vezényelte, aki hosszú idő után tért vissza Magyarországra. A magyar közönség lelkesen fogadta a művet, mely tudatosan alkalmazott drámaiságával és modern, wagneri harmóniavilágával valóban újszerűséget hozott az egyházi zene világába. A Missa Solemnist Liszt érett alkotói korszakának egyik kiemelkedő, érzelem- és ötletgazdag, mesterien szerkesztett kompozíciójának tartjuk, melyben a zene rendkívül érzékenyen követi a szigorúan kötött szöveg tartalmát. Liszt így ír az egyházzenében rejlő legnagyobb kihívásról: „az egyházi zeneszerző prédikátor és pap is, s ahol a szó már nem elég az érzés kifejezésére, ott a hang ad neki szárnyakat és magasztosítja fel”.
Az egyórás KONCERT megtekinthető az előadó KODÁLY FILHARMÓNIA DEBRECEN csatornáján.