Karikó Katalin kutatóbiológus, az mRNS-vakcinák technológiájának feltalálója

null

Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus munkássága nélkül ma nem létezne a két leghatékonyabb, mRNS-alapú koronavakcina. A magyar kutató évtizedeken át végezte kutatásait az Egyesült Államokban. Jelenleg a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docense, 2021-ben elnyerte a Széchenyi-díjat, valamint az Osztrák Iparegyesület (ÖGV) díját, tudományos körökben pedig a Nobel-díj nagy esélyesének tartják.

Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemen szerzett biológusdiplomát majd doktori címet, és 1985-től az Egyesült Államokban folytatta munkásságát. Míg a tudományos kutatás elsősorban a DNS-ben rejlő, azaz az ember genetikájának megváltoztatását célzó terápiás lehetőségekre koncentrált, Karikó Katalin a hírvivő RNS (mRNS) felhasználásának kutatására építette szakmai pályáját.

Karikó kutatási pályázataihoz a biokémikus-társadalom erős szkepticizmussal állt hozzá azzal az indokkal, hogy az mRNS a szervezetben való gyors lebomlása miatt terápiás célra alkalmatlan. Karikó azonban kitartott, és Drew Weissman immunológussal közösen 2005-ben szabadalmaztatták a megoldást, mely segítségével a szervezetbe juttatott mRNS élettartalmát megtízszerezték. Bár a találmány ígéretességét több további kutatás is bizonyította (többek között Karikó kollégája, Pándi Norbert eredményei), és megkezdődtek kísérletek a szabadalom rákkutatásban való használatáról, a valódi áttörés csak 2020-ban, a koronavírus-járvány kirobbanása hatására történt meg.

2020-ban a Karikó-Weissmann szabadalom alapján készült el az első, klinikailag is bizonyítottan hatásos harmadik generációs Pfizer-BioNTech Covid19-vakcina, melynek fejlesztésében további magyar kutatók, Boros Gábor és Szabó Gábor is részt vettek. A szabadalmat a Moderna is megvásárolta, tehát az ő védőoltásuk is Karikó munkásságát hasznosítja. Mindkét vakcina 95 %-os védettséget biztosít a koronavírussal szemben.

Karikót ma tudományos körökben többen Nobel-díj esélyesnek ítélik, Richard Dawkins brit etológus éppúgy, mint a Helsinki Egyetemen doktori címet szerzett kanadai őssejtbiológus Derrick Rossi, a Moderna cég egyik társalapítója. A szakma mára elismeri, hogy Karikó és Weissman 2005-ös találmánya forradalmi jelentőségű, és a technológia előremutató lehet olyan komoly betegségek elleni harcban is, mint a rák, az agyvérzés, a malária és a sclerosis multiplex.