A Süle Trió jazzkoncertje a Magyar Kulturális és Tudományos Központban, IV. 26.
Folytatódik Süle László népszerű jazzkoncert-sorozata a Magyar Kulturális és Tudományos Központban április 26-án, csütörtökön 18:00-tól. Tavaszi jazz-estünkön Süle László (zongora) partnerei Iida-Vilhelmiina Sinivalo (cselló) és Pentti Lahti (fuvolák) lesznek. A műsorban – a megszokott módon – Süle kifejezetten az alkalomra írt műveinek ősbemutatói hangzanak el.
A koncert ingyenes, az 5 eurós műsorfüzet megvásárlásával a fellépők tiszteletdíjához lehet hozzájárulni.
Iida-Vilhelmiina Sinivalo a Saloi Zeneiskolában kezdett csellózni, majd a Turkui Konzervatóriumban folytatta zenei tanulmányait. 2016-ban végzett a Sibelius Akadémia mester szakán Prof. Arto Noras és Timo Hanhinen vezetésével. Tanárai között volt Marko Ylönen, Martti Rousi, Young-Chang Cho, Mező László és Ralph Kirshbaum is. 2010-ben a Turkui Gordonkaverseny döntőse volt. Jelenleg a Sibelius Akadémia DocMus doktori iskolájának hallgatója, emellett szabadúszó csellista.
Pentti Lahti manapság az egyik legsokoldalúbb és legtöbbet foglalkoztatott jazz-szaxofonos Finnországban. A zenekar alapításától, 1975-töl az UMO Jazz Orchestra tagja, 1983-ban a Finn Jazzszövetség Yrjö-díjával jutalmazták.
Süle László zongoraművész, zeneszerző és zongoratanár 1989 óta él Finnországban, a Metropolia Szakfőiskolán zongorát, zenetörténetet, didaktikát és zeneszerzést tanít. Számos lemeze jelent meg saját és más szerzők műveivel, több jazz-formációban és klasszikus kamaraegyüttesben játszott.
Süle László és Pentti Lahti együttműködése az 1990-es évek elején kezdődött, ekkor alapították meg az Ad Lib Quintett zenekart, amellyel a JUMP c. lemezt készítették 1994-ben. A duó számos jazz-fesztiválon szerepelt, többek között Finnországban, Budapesten, Debrecenben, Prágában, Krakkóban és a Csehországban. 2004-ben a Scarbantia vonósnégyes közreműködésével készítették az Absence című lemezt, ami abban az évben bekerült az 5 legjobb jazz-lemez közé. Folytatása, a Silver Solitude 2011-ben jelent meg.
„Süle zenéjét a nagy formák, nagy érzések és a világokat ölelő látomások jellemzik, ugyanakkor a leíró líraiság és az érzékeny dallamosság is – a legjobb jazz-balladák stílusában. A számok érzelmi skálája a drámai virtuozitás és a meditáló, eterikus meghallgatás között mozog.” (Helsingin Sanomat)