Magyar kulturális ősz Oroszországban

2025 augusztusától október elejéig számos kiemelkedő magyar kulturális esemény valósult meg Oroszországban a Moszkvai Liszt Intézet szervezésében, amelyek a művészet, a tudomány, a zene és a nyelvtanulás területén kínáltak élményeket a közönségnek.

A tveri Relszi Kulturális Központban rendezték meg augusztus 30-án a Magyar napot. Az esemény középpontjában Orosz Márton „A tudós agyával + a festő szemével” című dokumentumfilmje állt, amely bepillantást engedett Kepes György, a magyar származású festőművész, fotográfus és elméleti szakember életművébe, a médiaművészet születésének kevéssé ismert pillanataiba, valamint a művészet és a technológia izgalmas találkozásaiba. A film interjúk, archív felvételek és visszaemlékezések révén tárta fel Kepes pályájának fordulatos történetét, bemutatva, hogyan formálta munkáját a politika, a háborúk és a művészeti piac, miközben új utakat nyitott a design és a vizuális kultúra területén. A vetítést ismeretterjesztő előadások és a kortárs magyar gasztronómia bemutatója követte, így a látogatók egyszerre élvezhették a kultúra, a tudomány és a gasztronómia különleges világát.

2025. szeptember 9-én és 12-én, Szentpéterváron és Moszkvában mutatták be Bitó Katalin „Gazdátlan szigetek” és Szász Zsófia „Lágymagány” című kortárs tánc előadásait a Moszkvai Liszt Intézet szervezésében. A rangos szentpétervári Alekszandrinszkij fesztiválon bemutatott telt házas előadást hatalmas várakozás előzte meg, a műsorra szóló jegyek másfél hónappal előre elfogytak. A programnak különleges kultúrdiplomáciai jelentősége is volt, hiszen az indiai és kínai színházak mellett a két magyar előadás volt kizárólag európai produkció. Az előadást állófogadás követte a magyar vendégek számára, amelyen Szederkényi Viktor szentpétervári magyar főkonzul és Kozlov Sándor, a Moszkvai Liszt Intézet igazgatója köszönték meg a szívélyes vendéglátást és a program szervezésének lehetőségét. A hatalmas sikerű szentpétervári fellépést követően Bitó Katalin és Szász Zsófia Moszkvába utaztak, ahol a Vörös tér és a Nagyszínház tőszomszédságában lévő neves Novij Manyezs tánctermében mutatták be szóló előadásaikat. A rendezvényen több ismert közéleti személyiség is jelen volt, orosz színházi vezetők, múzeumigazgatók, koreográfusok, EU-s országok szakdiplomatái és magyarul tanuló diákok. Mindkét előadást hatalmas siker övezte Oroszországban.

Szeptember 20-án a moszkvai Francia Líceum adott otthont az EU moszkvai Állandó Képviselete, az EUNIC Európai Unió Nemzeti Kulturális Intézeteinek hálózata) és az uniós országok nagykövetségei és kulturális intézetei által évente szervezett, az európai országok kultúráját és nyelvtanulását népszerűsítő Európai Nyelvek Napjának, amelyen mintegy 3300 látogató vett részt. A rendezvényen a magyar standnál nyelvórák, játékos foglalkozások, kvízek és beszédkészséget fejlesztő tréningek keretében mutatták be a magyar nyelv és kultúra sokszínűségét. Konkoly Norbert nagykövet is aktívan részt vett a programban, emlékezetes élményt nyújtva a magyar nyelv iránt érdeklődőknek. A látogatók a nyelvtanulás mellett zserbót és pogácsát is kóstolhattak, miközben a Moszkvai Liszt Intézet saját gyártású társasjátékain keresztül szerezhettek új élményeket.

Néhány nappal később, szeptember 24-én a Liszt Intézet és a Rasszvet Kulturális Központ közösen szervezte meg a „Liszttől Bartókig” koncertsorozat hatodik részét. A moszkvai OpenSound Orchestra Bartók Béla, Edison Gyenyiszov és Kurtág György egy-egy szerzeményét adta elő. Bartók ötödik vonósnégyese a korabeli történelmi feszültségek közepette született; műve drámai hangvételű, miközben barokk struktúrákat és Sztravinszkij neoklasszikus hatásait ötvözi, a harmadik tétel pedig a balkáni folklór jellegzetes ritmusait idézi. Nem véletlen, hogy a mű és Bartók kései kvartettjei példaként szolgáltak a XX. század olyan alkotóinak, mint Kurtág György vagy a szovjet avantgárd zeneszerző Edison Gyenyiszov, akik pályájuk során rendszeresen hivatkoztak Bartók örökségére.

Szeptember 26-án a szentpétervári ArtMuza galéria közönsége találkozhatott a Csákvári Péter magyar fotóművész által teremtett különleges világgal. A „Tiny Wasteland” című kiállításon hétköznapi élelmiszerek és apró figurák abszurd, humoros jelenetei keltek életre: tűzoltók paprikát oltottak, közmunkások diót törtek, búvárok pedig savanyúságos üvegbe merültek. A kiállításmegnyitón Kozlov Sándor intézetigazgató, Alekszandra Basarova, az ArtMuza művészeti igazgatója és kurátora, valamint Anna Volkova, a szentpétervári Kongresszusi Palota képviselője mondtak köszöntőbeszédet. A megnyitó után a vendégeknek lehetőségük nyílt megízlelni a magyar borok gazdag ízvilágát. A tárlat november végéig látogatható, és fotóművészeti workshopok, valamint magyar ismeretterjesztő előadások kísérik.

A magyar kulturális őszi programsorozat október 1-jén a Moszkvai Liszt Intézetben folytatódott, ahol Giampiero Assumma olasz fotóművész mutatta be „Budapest” című kiállítását. Assumma, aki több mint tíz éven át élt Magyarországon, a magyar főváros látképeit és portréit állította párbeszédbe Nápoly képeivel. A moszkvai Olasz Kulturális Intézettel közösen megvalósított esemény egyszerre erősítette a magyar–olasz kapcsolatok kulturális dimenzióját és hozta közelebb a moszkvai közönséghez Budapest sajátos hangulatát.

A Moszkvai Liszt Intézet programsorozata gazdag és változatos kínálata jól tükrözte a magyar kultúra sokszínűségét, ugyanakkor lehetőséget teremtett a közönség számára, hogy élőben tapasztalja meg a művészet, a zene, a tánc, a design és a gasztronómia sokszínű világát. A magyar kulturális ősz Oroszországban nemcsak a művészeti értékeket mutatta be, hanem erősítette a két ország közötti kulturális párbeszédet, új inspirációt és élményeket nyújtva mind a látogatóknak, mind a részt vevő alkotóknak.