Treurenberg 10, 1000 Brüsszel
1881. március 25-én született Bartók Béla, magyar zeneszerző, zongoraművész és etnomuzikológus. Ebből az alkalmából a MÜPA-val együttműködésben mutatjuk be a Nemzeti Filharmonikusok 2016-os koncertjének felvételét.
Bartók: Két kép, op. 10, Sz. 46, BB 59
Bartók: III. zongoraverseny, Sz. 119, BB 127
Bartók: Négy zenekari darab, op. 12, Sz. 51, BB 64
Bartók: Táncszvit, Sz. 77, BB 86
A Nemzeti Filharmonikusok 2016-os évadnyitó hangversenyének színes műsorán a hagyományoknak megfelelően Bartók Béla művei szerepelnek, ezúttal szinte keresztmetszetet nyújtva, mintegy a zeneszerző arcait mutatva meg az életút különböző állomásaiból. A fiatalkori érett műveket képviseli a burjánzó természetzenét és a részleteiben már a Táncszvit rusztikus hangjait idéző Két kép 1910-ből, valamint a dús, sokszor késő romantikus szenvedélyű, ugyanakkor franciás színgazdagságú Négy zenekari darab, a szimfonikus irodalom e méltatlanul keveset játszott, a maga nemében páratlan szépségű ciklusa. Az 1923-ban bemutatott Táncszvitben Bartók a Duna menti népek zenéjének jellegzetes motívumait állította egymás mellé - még akkor is, ha a szerinte kevésbé sikerült szlovák epizódot arabossal helyettesítette -, személyes hitvallásként.
Utolsó befejezett alkotását, a nosztalgikus és klasszicizálóan visszafogott, Őszikék hangulatú III. zongoraversenyt már New Yorkban írta, feleségének. Érdekessége, hogy a Felgyógyult beteg hálaéneke lyd hangnemben feliratú, Beethoven-vonósnégyes-tételt idéző lassú tételben Bartók gyűjtötte madárhangok is megszólalnak. Ránki Dezső azon kevés művészek egyike, akik anyanyelvi szinten beszélik ennek a kései remekműnek a zenei nyelvezetét.
Kérjük, töltsék ki a REGISZTRÁCIÓS LAPOT!