1000 Brüsszel, Treurenberg 10.
2018. szeptember 27. 19 óra
Zsuzsanna Böröcz, PhD
A Leuven-i és Antwerpen-i Egyetem kutatója
DOCOMOMO Belgium elnökhelyettese
A prezentáció címe:
“Valóban színtelen ólomüvegekről fogsz beszélni? Komolyan gondolod?”
Az ólomüveg ablakok kapcsán általában az üveg színes darabkáin átszűrődő napfény csodálatos játéka jut eszünkbe. A leghíresebb és legismertebb alkotások a párizsi Saint-Chapelle és a Chartres-i katedrális piros és kék színű ablakai. A középkori, fenséges gótikus építészet volt az, amely elképzelhetetlenül nagy homlokzati nyílásain életre keltette a szegények Bibliáját, így az isteni fény beragyoghatta a katedrálisok belterét.
Az ólomablakok iránti érdeklődés és igény a XVIII. században a felvilágosodás és a francia forradalom következtében erősen visszaesett, azonban a XIX. századi historizmus hatására, amely előtérbe helyezte a gótikát, ismét megerősödött. Komoly erőfeszítések történtek arra, hogy felelevenítsék a múlt művészeti technikáit, színeit és kialakítását, ezzel az ólomüvegek ismét egyre több helyen jelentek meg. A fenti sorokat olvasva joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy egyáltalán tarthat-e bármilyen érdeklődésre számot a színezetlen ólomüveg.
Mindezek ellenére 1865-ben, Hippolyte Vande Velde, királyi ügyész kiadott egy színezetlen ólomablakokkal foglalkozó, részletes leíró tanulmányt a Belga Királyi Akadémia Építészeti és Archeológiai Szemléjében, miután állítása szerint a fiatal Belga Királyság történelme nem lett volna teljes egy ilyen értekezés nélkül.
Hogyan születhetett meg az ötlet egy jogász fejében, hogy egy építészeti és archeológiai szakfolyóiratban az ólomablakok egy ennyire marginálisnak tűnő fajtájával foglalkozzon? Minek hatására vált ilyen elkötelezetté a téma iránt, hogy azt a belga történelem megkerülhetetlen részeként állítsa be?
Ezen az előadáson a XIX. századi művészet és építészet bonyolultságával, ellentmondásaival és történetének kevéssé ismert pontjaival fogunk foglalkozni.
A prezentáció nyelve: angol
Böröcz Zsuzsanna Budapesten nőtt fel. Zenetudós, művészet- és építészettörténész (KU Leuven). Ph.D. diplomáját katolikus templomok háború utáni ólomüveg ablakainak összehasonlító elemzéséből írta 2004-ben a Leuven-i Egyetemen. Azóta különféle művészeti, design és építészetelméleti tárgyat tanít a Leuven-i Egyetem Művészeti és Építészeti Karán, az Antwerpen-i Főiskolán, az Antwerpen-i Egyetem Designtudományi Karán, illetve az Amszterdam-i Egyetem Művészetek, Design és Kultúrák Karán. Emellett különböző kiállításokat szervezett Belgiumban (háború utáni ólomüvegek és tükör szobrok a 70-es évek enteriőrjében: Michel Martens 1921-2006 üvegművész, helyi művészeti kezdeményezések a 60-as években: Helikon Hasselt), együttműködött olyan kutatási projektekben mint a 19. századi építészettörténeti publikációk illusztrációi, beleértve a korai építészeti és design fényképészetet és a 20. századi flamand templomok kutatási mechanizmusát. Jelenleg a Leuven-i Egyetem Építészeti Tanszékének (belső építészet és lakóhely kutatócsoport) és az Antwerpen-i Egyetem Design Művészeti Tanszékének (kézművesség és design kultúrák kutatócsoport) kutatója. Elnökhelyettese a Belgiumi Docomomonak, amely egy a Modern Mozgalom épületeinek, emlékhelyeinek és városrészeinek dokumentálására és megőrzésére szakosodott civil szervezet, illetve társalapítója és elnöke a Docomomo International belsőépítészettel foglalkozó Tudományos Bizottságának. Dr. Böröcz továbbá zsűritagja a Flamand Minisztérium művészeti Kulturális Dekrétumával (Kunstendecreet) kapcsolatos projektjeinek. Érdeklődési területe a belsőépítészet és a design a kulturális örökség megőrzésének előtérbe helyezésével, a kézművesség és a 19-20-i századi felsőoktatás.
Regisztráció: HERE!