Az 1925. október 4-én Gyomán született Kállai Ferenc pályáját 1945-ben a Belvárosi Színházban kezdte. 1948-tól a Nemzeti Színház tagja lett, 2000-től pedig a Pesti Magyar Színház művésze.

 

1977-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is tanított. 1985-től országgyűlési képviselő volt. 1989-ben lemondott minden hivatalos tisztségéről.

 

Méltatói szerint a kiszolgáltatottak vagy kisszerű zsarnokok érzelmeit, szenvedélyeit belülről építette fel. Drámai és tragikus hősöket sikeresen alakított. Nagy erejű jellemábrázoló művészete a kisemberek megformálásában teljesedett ki. Egyik legemlékezetesebb színházi alakítása Paál Károly megformálása volt Csurka István Döglött aknák című komédiájában, Major Tamás partnereként. Moliere Tartuffe-jének Orgonjaként, Gogol A revizorjának polgármestereként is felejthetetlen.

 

A televízió előszeretettel foglalkoztatta, így negyvennél is több játékfilmben tűnt fel. Bacsó Péter Tanú című filmjében Pelikán gátőr megformálásával egy korszak jelképévé vált. Látható volt többek közt még az óriási közönségsikert arató 2 x 2 néha öt című produkcióban, a Legényanyában, Tímár Péter 6:3-jában. Utolsó filmszerepét Sándor Pál 2006-os Noé bárkájában játszotta.

 

Kállai Ferencet pályája során számtalan díjjal kitüntették. Kétszeres Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész. A Kossuth-díjat 1973-ban kapta meg, 2000-ben a Nemzet Színésze lett. Elnyerte a Prima Primissima-díjat is.